Utazás

Ezerarcú ország – Egy hét Máltán ősszel, télen vagy tavasszal

Bebizonyítjuk neked, hogy nem csak a nyári 40 fokban érdemes Máltára utazni, az év többi időszakában is ezernyi program vár a turistákra. Ha időben foglaljuk, akkor a repülőjegy sem drága, ráadásul nem sokkal több idő, mint elautózni Budapestről Miskolcra.

Első nap: Rabat és Mdina

A reptértől alig 15 percet kell autózni, hogy eljussunk Rabatba és Mdinába. Mdina város hatalmas kapuja felett egy Szent Pált ábrázoló boltívdíszítéssel találkozhatunk. Nem véletlenül. Szent Pál egy hajótörés következtében került a szigetre. Akkoriban rengeteg mérges kígyó élt a szigeten, és a helyiek szerint az egyik megmarta Pált, aki túlélte a kígyómarást, és bedobta az állatot a tűzbe. A máltaiak ezután szentként tisztelték, és a legenda szerint azóta nincs mérges kígyó a Máltán.

Mdinában a máltai nemesség élt, messze a tengertől, mivel a hatalmas – víz nélküli – várárokkal védhető volt a város. Ma alig százan élnek itt, viszont annál több turista fordult meg a város utcáin mindennap. Köszönhető ez többek között annak, hogy itt forgatták a Trónok harca egyes epizódjait. A romantikus, szűk utcákban olyan  ősrégi házak állnak, amilyeneket még a spanyol király adományozott oda egy-egy nemesnek több száz évvel ezelőtt. Vagy az apácák zárdája, ahol ma már csak hét nővér él, akik soha nem hagyhatják el az otthonukat. Mdinában lakik a püspök is, akinek autóján rendszám helyett egy püspöki süveg van. A városban található legrégebbi ház még a XI. században épült, ma már minden turista megtekintheti.

A Rabatban található katakombákat kitűnően felújított állapotban nézhetjük meg. De készüljünk fel, hogy csúcsidőszakban kicsit várnunk kell, hiszen egyszerre nem tud sok csoport lemenni a II–IV. századból származó katakombákhoz.

Második és harmadik nap: Valletta

Málta fővárosát, Vallettát a lovagok alapították. A szigetet a spanyol királytól kapták hűbéri birtokként. Cserébe minden évben egy máltai sólymot kellett adniuk a királynak. 1565-ben Szulejmán megtámadta Máltát. A lovagok végül visszaverték őket, az európai királyok pedig pénzt adtak a máltai lovagoknak, hogy egy olyan “bástyát” húzzanak fel a Földközi-tengernél, amely megállítja a törököket. Ez lett Valletta, amely a törököket felett diadalmaskodó Valletta nagymesterről kapta a nevét.

Jelenleg körülbelül nyolcezren élnek itt. A város központjában csakis gyalog érdemes közlekedni – a kölcsönzött autót hagyjuk a szállodánál. Megéri azonban sétálni Valletta hangulatos, meredek utcáin. Itt van például a Nagymester palotája, ahol jelenleg a köztársasági elnök hivatala működik, korábban viszont itt ülésezett a máltai parlament is.  A Nagymester palotájában jelenleg hatalmas kiállítást tekinthetünk meg a török–máltai csatáról, de az Inasok Termében felfedezhetünk egy festményt is, amelyen II. András magyar király látható.

A Nagymester palotája után érdemes átsétálni a barokk stílusú Szent János-társkatedrálisba, amelynek padlóját a lovagok márványsírjai borítják. Mint szinte minden épület a szigeten, ez is máltai kőből készült – épp emiatt nem építettek kupolát a templomnak, ugyanis nem voltak biztosak abban, hogy a máltai kő elbírná-e a súlyát. A freskók helyett pedig lenolajjal itatták be a máltai követ, majd úgy festették fel a díszítést a falakra. Érdekesség, hogy pont a Napóleon előtti években akarták átalakítani a templomot neoklasszikus stílusra, de mire belejöttek volna az építkezésbe, a lovagok kivonultak Máltáról, így mindössze egyetlen kápolnánál lehet észrevenni a neoklasszikus stílus jeleit. A Szent János-társkatedrálisban található Caravaggio Keresztelő Szent János lefejezése című festménye.

Negyedik nap: A három város

A máltai lovagrendről röviden:  A máltai lovagok egyházi lovagrend, amely amalfi ispotályként kezdte működését Jeruzsálemben 1080 körül. Gyógyító lovagok voltak tehát, de miután az első keresztes hadjárat megindult, vallási-katonai renddé alakultak. Amikor az iszlám erők visszafoglalták a Szentföldet, a lovagrend Rodosz szigetére került, majd később Máltára. A lovagok a XVIII. században hagyták el Máltát, egyetlen puskalövés nélkül adták át a szigetet a franciáknak. Jelenleg független nemzetközi jogalany, független államnak tekinti magát, a világ 92 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot.

A három városba buszokkal vagy hangulatos színes csónakokkal is átjuthatunk Vallettából. A halászokból lett vízitaxisok angolul tolmácsolják nekünk, hogy mit látunk éppen a tengeren hajókázva. A három városban (Birgu, Isla, Bormola) többnyire munkásemberek laknak, akik a kikötőben dolgoznak. Ezeket a városokat alapították elsőként a lovagok, még Valetta előtt. Birgu városában megtalálható a nyolc lovagrend nyolc háza, kivéve egyet: a németek házát. A sors iróniája, hogy – véletlenül – pont ezt bombázták le a németek a II. világháború alatt. 

Ötödik nap: Gozo

Gozo szigetére (ami szintén része a Máltai Köztársaságnak) hajóval juthatunk el. Még a délelőtti (nem túl meleg) órákban érdemes a Xagħra-fennsíkon található a Ġgantija két szentélyét megnézni. Ezeket a világ legrégebbi felszín feletti emberi kőépítményének tartják, mivel majd ezer évvel idősebbek a piramisoknál, és legalább 1500 évvel idősebbek a Stonehenge-nél.

Gozo településein buszozva (itt is vannak különböző Hop on Hop off járatok) különleges dolgokat vehetünk észre a házak falain. A korábban külföldre költözött máltaik közül ugyanis sokan visszatérnek hazájukba, és többnyire Gozón telepednek le, mert ez hasonlít leginkább az “öreg Máltára”. A helyi házakon feltűnő kenguru, vagy egy hazafias, amerikai kiírás arról tanúskodik, hogy a tulajdonos vélhetőleg sokáig élt külföldön.

Gozo talán legismertebb látványossága a Calypso-barlang, ahonnan pazar kilátás nyílik a tengerre, és az egyik legszebb homokos tengerparti strandra. Gozo szigetéről a törökök szinte mindenkit elvittek rabszolgának, így a Máltáról érkező embereknek a sziget egyetlen védhető helyén, a Citadellában kellett aludniuk, hogy biztonságban legyenek.

A legnépszerűbb turistalátványosság kétségtelenül az Azúr Ablak. A természetes kőhíd majdnem száz méter magasan ível egy tengerben álló kőoszlopig. Viszont a tudósok szerint már nem sokáig. Egy nagyobb vihar vagy egy földrengés hatására a “híd” felső része valószínűleg hamarosan leszakad. Létezik azonban hasonló természeti képződmény Gozo partjainál, ám azt egyelőre csak dzsipes túrával lehet megközelíteni.

Hatodik nap: Ħaġar Qim

A Ġgantijához hasonlóan Ħaġar Qim is egy hatalmas szentély. Viszont a Máltán található romok sokkal jobb állapotban vannak. Ezt ugyanis egy sátor védi az időjárási hatásoktól, és persze a turistákat a nyáron odatűző naptól. A romok megtekintése előtt érdemes végigmenni a múzeumon, valamint beülni a látványos 4D vetítésre, ahol a Ħaġar Qim történelmével ismerkedhetünk meg. Rengeteg elmélet és könyv született abból, hogy vajon kik és miért húzták fel a hatalmas szentélyt. Nos a legvalószínűbb, hogy i. e. 3800-ban a Máltán élők itt imádkoztak az isteneikhez a hatalmas szárazság enyhülésért.

Hetedik nap: Marsaxlokk

Marsaxlokk előtt érdemes még egy kitérőt tenni, és a sziklás part felé venni az irányt. A Kék-barlangnál (Blue Grotto) kevesebb mint 10 euróért csónakázhatunk a sziklafal mentén, majd a vakítóan kék barlangokban. Ráadásul a partról látványos képeket készíthetünk a Fifla-szigetről.

Innen alig 10 perc autóval Marsaxlokk. A kikötővárosban hétvégén a halárusoké a főszerep, de hétköznap a turistáknak készült csecsebecsék lepik el a piacot. Ráadásul a történelem kedvelőinek is tartogat érdekességet a város, mivel 1989-ben Marsaxlokk partjainál találkozott egy hajón Gorbacsov és George Bush, és tulajdonképpen ezt a tárgyalást tekintik a hidegháború lezárásának, melyről egy emlékmű is árulkodik a városban.

Az elmúlt 2000 évben főníciaiak, spanyolok, törökök, olaszok, németek és a franciák is nyomot hagytak Málta kultúrájában. De a legerőteljesebben az angolok hatottak rájuk. Bár 1964-től Málta nem brit gyarmat, máig védett az összes piros telefonfülke, mert a történelmük fontos részének tartják, ahogyan a gyerekek is angol könyvekből tanulnak, és épp úgy egyenruhában járnak, mint brit társaik. 

Máltára, de hogyan?

Wizz Air télen heti két járatot indít Máltára Budapestről. Ezek szerdán és vasárnap közlekednek, ám nyáron hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton is elutazhatunk a szigetre. A máltai jegyek mar 14 990 Ft-tól elérhetőek.

Az NLCafé munkatársa a Wizz Air és a Máltai Idegenforgalmi Hivatal meghívására utazta körbe Máltát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése