Utazás

Megnéztem Ferenc József alsógatyáját Bécsben

November 27-ig tart Bécsben az a négy tematikus kiállítás, melyet Ferenc József halálának századik évfordulója alkalmából rendeztek. Elmentem, megnéztem, és imádtam.

Azonnal hozzáteszem, nagy royalista vagyok, és amint megtudtam, hogy a császár és király soha nem látott személyes tárgyait is kiállítják, azonnal eldöntöttem, nekem ezt látnom kell. Idehaza nem igen adtak erről a tárlatról hírt, ellenben a sógoroknál újságokban, óriásplakátokon is lehetett a hirdetéssekkel találkozni, de rengeteg nyelven, köztük magyarul is készült népszerűsítő reklám.

Ember és uralkodó – minden, ami a törikönyvből kimaradt

A Schönbrunni kastély földszintjére ritkán lehet bejutni, hiszen az állandó kiállítás, a császári és királyi apartmanok az első emeleten vannak. A földszinten egykor a mindenkori uralkodók gyermekei laktak, fejenként öt szobát birtokoltak, ma üresen állnak, csak a falakon lévő állatos, növényes freskók, vidám színek sejtetik, hogy kis főhercegek birodalma volt ez egykor. Itt rendezték meg a négy kiállítás közül az elsőt, mely az Ember és uralkodó címet kapta. A kiállítás középpontjában Ferenc József személye áll, valamint elődei és utódai, gyermekkora, és természetesen Sisivel kötött házassága. De bemutatták uralkodásának legfontosabb politikai eseményeit, s azok dokumentumait is, például az első világháborút kirobbantó, Szerbiának küldött hadüzenet eredetijét. Meg lehet nézni a gyermek Ferenc József ruháit, kis katonai öltözeteit, a korcsolyáit, hegedűjét, zongoráját, na meg a hatalmas gőzmozdonyát. A valóban sok és ritkán látott családi fénykép mellett ott volt Sisinek küldött eljegyzési ajándéka is, egy porcelán virágkosár ékszerekkel kirakva sőt az az ékszerkollekció, melyet Erzsébet az esküvőjén viselt. Láttam azt a pompás, ezüst kincses ládát, melyben hatalmas összeget ajándékoztak a magyarok a koronázás alkalmából a királyi párnak, akik végül a 1848-49-es hadiözvegyeknek és árváknak adományozták a pénzt.

Megnézem
Összes kép (1)

Jó, ha tudod: A bejáratnál ingyen kap audio guide-ot, aki interneten 25 euróért mind a négy jegyet megvette. Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori nyelvei közül csak német nyelvű volt, se horvát, se cseh, se szlovák, se román, se szerb, és magyar sem. Mi több, a kiállítás is angol és német nyelven volt feliratozva,

Mi? Mennyi? Miért?

Mivel nem egyszer voltam már a kiállítás egyik helyszínén, Schönburnnban, így sejtettem, hogy a pénztárnál hatalmas tömeg lesz. Inkább interneten rendeltem meg a jegyeket, meglepetésemre így a negyven helyett, csak 25 euróba került a négy kiállítás, és sorban állnom sem kellett. Amúgy mindegyik kiállításra külön is lehet jegyet vásárolni, diákoknak kedvezményt adnak, hat év alatti gyermekek pedig ingyen mehetnek be.

Reprezentáció és szerénység – mi történt Sisi ruhájával?

Miután a kastélyudvaron megtalálható egyetlen büfében ittam egy forralt bort, az egykori istállók felé indultam, azaz a bécsi császári hintómúzeumba, ott rendezték be a Reprezentáció és szerénység nevű tárlatot. Az Imperialwagen néven ismert aranyozott császári hintó, valamint a fekete kéttonnás halottas kocsi, melyet Zita királyné temetésén 1989. április elsején használtak utoljára, egyértelműen a tárlat két legszebb darabja. De engem lenyűgözött Mária Terézia aranyozott, csodásan faragott szánja, Ferenc József és testvéreinek kicsike gyerekhintaja, Napóleon fiának a kocsija – az ő nagyapja I. Ferenc osztrák császár és magyar király volt –, a sok állami hintó és persze a koronázási hintó.

Ezt a fantasztikus darabot 1867-ben hajóval szállították Budára, Ferenc József és Erzsébet koronázására. Több szakember utazott vele, hogy a hajózás alatt szerzett kisebb nagyobb hibákat kijavítsák. Majd akkora értékű arannyal festették be, amennyibe a legdrágább állami hintó került.

Erzsébet csak egyszer, a koronázásán használta, Ferenc Jóska pedig – ahogyan a magyarok a boldog békeidőkben hívták az apostoli király – soha. A hintót 1916 decemberében IV. Károly király koronázására is Budapestre szállították, ebben utazott Zita és a trónörökös, Habsburg Ottó. A kis herceg koronázási arany színű, hermelinnel díszített ruhácskáját is kiállították, csakúgy, mint Sisi gyászruháját és esküvői ruhájának alsó részét. A felső részből Habsburg hagyomány szerint miseruhát készítettek. Sisi menyasszonyi uszálya mellett van az a hintó is, melyben Erzsébet és anyja utaztak 1854-ben a császári esküvőre. Erzsébet nem tudott beszállni a hintóba, a hajában lévő ékszerek ugyanis fennakadtak az ajtókeretben, s hosszú ideig tartott kiszabadítani onnan.

Megnézem
Összes kép (1)

Ünnepek és mindennapok – Libényi János gyilkossági kísérlete

A kiállítás harmadik része a Mariahilferstrassén, a Bútormúzeumban kapott helyet. Az Ünnepek és mindennapok tárlat a pompázatos udvari ünnepélyek, császári jubileumok, valamint az uralkodó személyes mindennapjai idézték fel. 

A kiállítás, egy családi vacsoraasztallal kezdődött. Eredeti, a Habsburgok által használt étkészlettel, evőeszközökkel és poharakkal terítették meg az asztalt, és megdöbbentett, hogy akkoriban minden evőeszközt jobb oldalra tettek. Akadt ott egy ültetési rend is, rajta főhercegek, főhercegnők neveivel, meg egy spanyol infánssal. De láttam, hogy mit rendelt reggelire Ferenc József és Erzsébet, amikor a Monte Carló-i Grand Hotelben vendégeskedtek: személyesen írták rá kívánságaikat. Aztán ott volt Ferenc József keresztlevele, rajta az is, hogy nagyapja, I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király volt a keresztapja. Na meg a népszámlálási papír, amit Ferenc Józsefnek is ki kellett töltenie, a foglalkozás rovatba csak ennyit írt: császár és király.

A személyes holmijai közül kiállították az írószereit, borotváit, a szemüvegét, na meg azt a szivarvéget, melyet 81. születésnapján szívott el. Ezt a szivarvéget a születésnapon díszes szalaggal egy papírhoz rögzítették, a császári pecséttel hitelesítették és az uralkodó személyes lakája, Kettel aláírta. A híres alsógatyára, csakúgy, mint a jégeralsóra, zsebkendőre, fürdőköpenyre, törölközőre a FJI monogramokat hímezték meg azt az évet, amikor az uralkodó használta.

Kiállították azt a nagy konyhakést is, amivel Libényi János 1853. február 18-án megpróbálta meggyilkolni az uralkodót.

Megnézem
Összes kép (1)

A király ellen elkövetett hét merényletből ez volt az első. Libényi 1849-ben az aradi várban dolgozott, látta a tábornokok kivégzését, és úgy vélte, Ferenc József semmit nem tett, hogy megakadályozza azt. Akkor megfogadta, meggyilkolja. Heteken át figyelte, mikor merre megy. Azon a napon Ferenc József a Kärtnertor bástyasétányon időzött, amikor kihajolt a bástya mellvédjén, hogy a lent gyakorló katonákat megfigyelje. Ekkor lépett elő Libényi és késével hátulról nyakon szúrta. Kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros (őket később bárói rangra emelték) közbelépése miatt sikertelen volt, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét annak köszönhette, hogy Libényi kése a kemény zubbonygallért találta el és megcsúszott azon. Libényit kivégezték, az erről szóló uralkodói parancsot is kiállították.

Vadászat és szabadidő 

A negyedik kiállítás Bécstől úgy ötven kilométerre, Szlovákia felé, a Niederweiden kastélyban van. A Vadászat és szabadidő című tárlat középpontja a vadász és a magánember Ferenc József. Az uralkodó talán egyetlen hobbija a vadászat volt. Fiával, Rudolf trónörökössel is a vadászat volt az egyetlen közös kapcsolódási pont. A tárlat a gödöllői királyi kastéllyal is közelebbről foglalkozik. 

Jövőre Bécsben ismét nagyszabású kiállítás nyílik, Mária Terézia születésének 300. évfordulója alkalmából.

Megnézem
Összes kép (1)

 

“Felkelek, mint máskor”

A császár és király évtizedeken át szigorú rend szerint élt. Négykor kelt, reggeli után leveleket írt, héttől átnézte a felterjesztéseket, tíztől fogadta a főhadsegédjét és a kabinetfőnököket, a déli ebéd után minisztereket, katonai vezetőket; ötkor vacsorázott. Ritkán pihent, szórakozásra sem sok ideje volt. Utolsó éveiben unokái, dédunokái között szeretett lenni, na meg nagyokat sétálni a “barátnővel”, Schratt Katalinnal. 1914-ben hadat üzent Szerbiának, ezzel kezdetét vette az első világháború. 1916 őszén megfázott, s mivel az orvosok utasításait nem tartotta be, a légcsőhurut tüdőgyulladássá fajult. Halálának napján sem pihent, íróasztalát csak este hagyta el. Orvosa arról kérdezte, mit szándékozik tenni a következő napon. “Felkelek, mint máskor” – felelte. Majd inasának, Kettelnek meghagyta: “Keltsen fel fél négykor, még nem végeztem a munkámmal.” Este kilenc után, álmában érte a halál. 68 évig uralkodott birodalma, majd az Osztrák-Magyar Monarchia fölött. Az uralkodó halálát megrendülten fogadták Magyarországon, hiszen akkor már nem a szabadságharc leverője volt, hanem a boldog békeidők őre, a jóságos nagypapa, mindenki Ferenc Jóskája. A magyar napilapok több oldalas, giccsbe hajló, nekrológgal emlékeztek az elhunyt királyról. “Egyik szemében a bölcsesség, másikban a jóság fénylett, s homloka az igazi lelki nemességtől volt mindig napsütéses” – írta a korszak legkedveltebb bulvárlapja, Az Est. Ferenc Józsefet november 30-án temették el Bécsben, a kapucinusok kriptájában, imádott hitvese, Sisi és tragikusan elhunyt fia, Rudolf főherceg közé.

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top