Tavaly decemberben utánanéztünk, hogy miként lett Debrecen a világ ötödik legjobb úticélja, most egy másik kelet-magyarországi nagyvárosra, név szerint Miskolcra fókuszálunk. Az utóbbi fél évben egész sornyi hír jelent meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyéről, télen például az, hogy egy cseh szavazáson „elhozta” a legszebb fényvillamos trófeáját (a dobogóra még a budapesti és a debreceni szerelvény került fel), nemrég pedig arról írtunk, hogy milyen lett volna a miskolci földalatti, amit még azelőtt terveztek, hogy a budapestit elindították volna. Amint az utóbbi hírből is látszik, a települést valaha nem az „acél városának” képzelték el, romlását leginkább a Kádár-korszaknak köszönheti, mikor a turizmussal és a kultúrával keveset, a környékbeli bányák kitermelésével és a lakótelepek építésével sokkal többet foglalkoztak – az Avas például 1973 és 1985 között épült fel közel 10 és fél ezer lakással, és ezzel az ország legnagyobb panelrengetege lett, amely a rendszerváltás után is hírhedt telep maradt, jó pár rendőrségi jegyzőkönyvön szerepelt a neve.
Kb. nullából
Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről sokaknak előbb jut eszébe a mélyszegénység, mint a turizmus, Miskolcról pedig előbb az Edda, mint hogy turisztikailag nyújtana valamit. Pedig nyújt, és ezt egyre többen veszik észre, elég megnézni például, hogy az utóbbi hét évben a vendégek száma folyamatos növekedett:
A 180 ezer beérkező turistára pedig közel 400 ezer vendégéjszaka jutott tavaly:
Mindez ráadásul nem fedi az összes turistát, a magánszállások ugyanis más besorolás alá tartoznak. „A magánszállásokon a fenti számokon felül körülbelül 60-70 ezer vendégéjszaka realizálódik évente – mondta az NLCafénak Szabó Máté, a miskolci polgármesteri hivatal sajtófőnöke. – A turisztikai szezon mellett a nagyobb rendezvények alatt telnek meg a szállodák, télen például a Miskolci Farsang, júniusban a Bartók Plusz Operafesztivál, szeptemberben pedig a CineFest idején.”
Mi lesz idén?
A Bartók Plusz Operafesztivált idén június 8. és 17. között rendezik meg. A 2018-as fesztivál két magyarországi ősbemutatót kínál: a Semmelweis és A rivális (La Rivale) című darabokat, egy amerikai és egy olasz zeneszerző kortárs operáját. A klasszikus magyar rockopera, az István, a király a Bartók Pluszon a „csúcsra” ér. A mű bemutatójának 35. évfordulója alkalmából a megszokottól eltérő díszelőadáson, hangversenyváltozatban hallható majd, kitűnő művészek tolmácsolásában.
Szabó Máté arról is beszélt, hogy Miskolc elsősorban a családosok kedvelt üdülő- és kirándulóhelye, és hogy szeretnének a huszonévesek, illetve a szenior korosztály felé is nyitni. A legfontosabb belföldi küldőterületek Budapest és agglomerációja, valamint a Dél-Alföld, illetve az Észak-Alföld, ahonnan jellemzően egynapos kirándulásra érkeznek vendégek, és szerencsés, hogy külföldiek is jönnek a városba, a turisták számának majd 20 százaléka évente. Ők leginkább Lengyelországból, Ukrajnából, Szlovákiából, Romániából, kisebb mértékben pedig Oroszországból és Csehországból érkeznek. A debreceni reptér közelségének, ahogy ők mondják, „átütő hatását” viszont még nem érzik az adatokon.
Dolgoznak rajta
Miskolc önkormányzata kiemelten foglakozik a turizmussal, fontos gazdasági ágazatként tekintenek rá. Felmerül a kérdés, hogy amiként Debrecen szorosan összefűzi turisztikai szolgáltatásait például a Hortobággyal, úgy Miskolc együttműködik-e a tőle 57 kilométerre fekvő Tokajjal. „Tokaj önálló turisztikai márka, Miskolctól függetlenül fejlődik, fejlesztik, hiszen nem tartoznak egy turisztikai fejlesztési térségbe – mondja Szabó Máté. – Ettől függetlenül a Miskolcra látogató turistáknak ajánljuk Tokaj-Hegyalját, hogy városunkból indulva látogassák meg a borvidéket, és kóstolják a tokaji borokat.”
Szőlőskertek a Kopasz-hegy lábánál, Tokaj közelében (Fotó: MTI/Balázs Attila)
Miskolcon a jövő számos turisztikai fejlesztést hoz, ezek között olyan tételek szerepelnek, mint:
- a diósgyőri vár továbbfejlesztése (itt nemrégiben választottak új várkapitányt)
- Avas-rehabilitáció, a pincesorok turisztikai attrakcióvá fejlesztése
- Avastető turisztikai attrakciófejlesztése
- Lillafüred mint klimatikus gyógyhely fejlesztése
- a Herman Ottó Múzeum bővítése (népviselet-gyűjtemény)
- a Miskolci Állatkert és Kultúrpark fejlesztése
- a kerékpárúthálózat fejlesztése
És hogy itt nem holmi elképzelésekről van szó, arról dr. Kriza Ákos polgármester is szívesen beszél. Miskolc első embere a fentiekhez hozzátette, hogy „megszépül a Vadaspark is, és a miskolctapolcai fürdő második fejlesztési üteme is lezárul. A történelmi Avason látványos fejlesztésbe kezdünk, és megújul a belváros. A kirándulóknak kedvezve újabb kerékpárutakat alakítunk ki, fejlesztjük a kisvasutat, hogy a sport és a fürdőzés mellett Miskolc az aktív kikapcsolódás terén is egyre több lehetőséget kínáljon.”
A város eközben büszke rá, hogy az ország utóbbi éveinek egyik legnagyobb maszek turisztikai fejlesztése is hozzájuk köthető, ez a miskolctapolcai Avalon Park, ami összesen 7,8 milliárd forintba került, és több mint 150 munkahelyet adott a városnak.
Épülő brandek
A CineFest ugye már ismert, a Bartók Plusz Nemzetközi Operafesztivál tán még ennél is jobban, és ahogy az manapság a sokat emlegetett és folyamatosan zajló gasztroforradalom idején elkerülhetetlen: Miskolc ráerősített a kajára. Sorra nyílnak a tényleg jó éttermek a városban, a közelben lévő Encs országos hírű bisztrója, az Anyukám Mondta például Pizza-Kávé-Világbéke néven decemberben nyitotta meg miskolci lerakatát, de ismert még a Zip’s sörmanufaktúra és a Desszertem cukrászda is, kedvelt koncerthelyszín pedig a Helynekem.
Fotó: Pizza, Kávé, Világbéke
Az új ízeken túl persze fontosnak tartják a tradíciót is, a hagyományos bükki ízek újrafelfedezésében és a modern irányok meghonosításában egyaránt vezető szerepet játszott a 20 éve megnyitott Végállomás Bistorant. Az egység Az év vendéglátóipari vállalkozója címet is elnyerte, Kriza szerint ez nemcsak a város, hanem a régió gasztronómiai életére is inspiráló hatással volt. Pont, mint az Anyukám mondta, ahova egy pizzáért még a távoli Zalából is képesek átkocsikázni.
Ezeket nézd meg, ide menj el!
A XVIII. században épült, és 25 éve teljesen renovált Almássy-kúria, a belvárosi evangélikus templom, Déryné Széppataki Róza háza, a bobpálya, a két nehézségi szintre épített Kalandtúra-park, a barokk eredetű Klier ház, az életmentő Mancs kutya 2004-ben készült szobra, a Minorita templom, az Állatkert, a Molnár-szikla és a várhoz vezető vadgesztenyesor mind az alapvetű látnivalók közé tartozik.
Azért tekints ki a környékre is
Nem kell messzire menni, elég Lillafüredre, ami tulajdonképpen Miskolc része, és a diósgyőri vár mellől kisvasúttal is elérhető. A magyarországi kisvasutakat összegyűjtő kisvasut.hu szerint ez „hazánk egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja: vonala meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül”. A Garadna-völgyben a Hámori-tó partján kanyarogva jutsz el a lillafüredi Palotaszállóhoz, a vízeséshez, a barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz és számos gyalogos túra kiindulópontjára. A kisvasút 1920-ban épült, pont kilenc évvel a Palotaszálló nyitása előtt adták át.
Miskolc másik régóta híres helye a Barlangfürdő. Barlang nélkül már a második világháborúban működött itt fürdő, az első föld alatti részt 1959-ben adták át, tíz évvel később, 1969-ben pedig a kagylómedencét, ami a fürdő egyik jelképévé vált. Az 1980-as évek elején további barlangjáratokat tártak fel, ezeket az 1998 és 2005 közötti bővítés során alakították fürdőzésre alkalmassá.
Hivatalból
Miskolc városát folyamatosan alakítja a turizmus növekedése. A turizmus fejlesztését szolgáló beruházások miatt kialakult külföldi és belföldi keresletnövekedés többletforrásokhoz, illetve városi és térségi szinten is új munkahelyekhez juttatta a környékbelieket. Az egykori acélváros a Mátra-Bükk térség szereplőivel együtt Magyarország turisztikai térképén is hangsúlyosabb szerepet kaphat. „Miskolc a térség motorja kíván lenni ebben az iparágban is – közölte dr. Kriza Ákos polgármester. – A természeti értékekre és örökségeinkre épülő attrakciók megóvása és fejlesztése kulcsfeladat, mindemellett célunk az ideérkezők minőségi igényeit kiszolgáló szálláshelyek és létesítmények támogatása is.”
