Városok, amiket határok választanak ketté

Baarle — Belgium és Hollandia

Téglaházak, rendezett utcák; Baarle első pillantásra nem különbözik a többi várostól, amelyekkel a Belgium és Hollandia határán találkozni. De Baarle különleges, máshol nem nagyon lehet megoldani, hogy valaki kényelmesen leüljön egy karosszékbe, hogy a határ túloldalán lévő televíziót nézze, vagy hogy a feleség úgy feküdjön be a hitvesi ágyba, hogy egy másik országban fekszik mint a férje. Hogy lehet ez? Úgy, hogy a belga-holland határ, amit fehér keresztekkel jeleznek pont a városon fut át.  És hogy történhetett ez? Miután Belgium 1830-ban kikiáltotta függetlenségét, nyilván fontos volt kijelölni az országhatárt, a földmérők pedig lépésről lépésre haladtak, ám odaértek a városhoz, úgy döntöttek, hogy majd később döntenek arról, hol húzódjon a határvonal. Végül több mint 150 évet kellett várni arra, hogy megszülessen a megoldás, 1995-ben létrejött két település, a Belgiumhoz tartozó Baarle Hertog és a Hollandiához tartozó Baarlae Nassau, írja a DW.

Biciklisek tekernek át a belga-holland határon (Fotó: Thierry Monasse/Getty Images)

Persze azért ez a döntés is okozott bonyodalmakat, az állandó viták elkerülése érdekében végül megegyezés született arról, hogy a házak lakóinak nemzetiségét a bejárati ajtó elhelyezkedése határozza meg. Igen ám, de például volt egy 68 éves hölgy, belga állampolgárként élt a városban, de a tisztviselők felhívták a figyelmet, hogy az ajtaja holland területre esik, így ő most már holland állampolgár, végül egy kis átalakítással sikerült megtartania állampolgárságát. A városban egyébként sok mindenből kettő van, például polgármesterből és önkormányzatból is, és emiatt létre kellett hozni egy bizottságot, ami koordinálja a munkát. Az olyan kérdések, mint hogy milyen utcákat aszfaltoznak, ki milyen gyepet gondoz, vagy ki szedi össze a szemetet, és ki fizet mindezekért, csak néhány a problémák közül, amelyekre a kettős város közigazgatásának gyakran nagyon különleges megoldásokat kell találnia.

Pettigo – Észak-Írország és Írország

A kis falu, amin a Termon folyó folyik keresztül, részben Írországhoz, részben Észak-Írországhoz tartozik. A falu észak-írországi részét hivatalosan Tullyhommonnak hívják, de a helyiek High Streetként ismerik, mivel a falu többi része fölött magasodik a hegyoldalban.  Az 1700-as évek végéig a területet egyébként An Tearmann néven ismerték, ami menedékhelyet jelent, az ír (Paiteagó) és angol (Pettigo) elnevezés a latin protectio (védelem) szóból ered, amely az An Tearmann fordítása. Az ír függetlenségi háborút követően részben a sok protestáns lakos miatt Észak-Írországhoz csatolták volna, ha elfogadják az Ír Határbizottság ajánlásait. A mindössze pár száz lakosú település nemrég újabb nehézségekkel szembesült, mégpedig a Brexit miatt, ez az egyetlen falu az Ír-szigeten, amit kettészel a határ, és félő volt, mi fog történni, ha az Európai Unióból való kiválás után szigorú határellenőrzés lép életbe. 

James Gallagher postamester a határvonalon áll Pettigo faluban (Fotó: Charles McQuillan/Getty Images)

Valga és Valka – Észtország és Lettország

A lettországi Valka a határ észt oldalán fekvő Valgával 1920-as szétválasztásukig egy várost alkottak. Magát a települést a Rigából Dorpatba és Pszkovba vezető kereskedelmi útvonal védelmére a rigai püspök létesítette 1226-ban, majd 1584-ben városi rangra emelték, mégpedig maga Báthory István. Néhány évtizeddel később 1626-ban a város svéd fennhatóság alá került, majd 1710-ben Oroszország foglalta el a várost egészen 1920-ig, az önálló balti köztársaságok létrejöttéig az Orosz Birodalom része maradt. A balti államok 1918-ban kivívott függetlenségét követően a várost mind Észtország, mind Lettország magának követelte. A határvitát 1920. július 1-jén Stephen G. Tallents angol ezredes zárta le. A rigai érsek által 1286-ban megállapított határvonalat jelölte meg határként, és ezzel kettéosztotta a várost. Lettországhoz a város jelentéktelen, 80-100 házat számláló nyugati része került. A határ meghúzását követően Észtország a város keleti részéről 2500 lettet költöztetett át a város lettországi oldalára.

A várost átszelő államhatár 20 éven át, egészen 1940-ig állt fenn, ekkor, miután a Molotov–Ribbentrop-paktumnak megfelelően a balti államok a Szovjetunió részévé váltak, a várost ismét egyesítették. 1991-ben a balti államok ismételt függetlenné válását követően újra felépítették a határt. Miután Észtország és Lettország is csatlakozott a schengeni egyezményhez, ez a határ ismét elvesztette jelentőségét. Valga és Valka közös mottója az „1 város, 2 állam”, és függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek, hogy az észt-lett határtól délre vagy északra élnek, a lakosok egy városként  tekintenek a településre, vannak közös városfejlesztési projektek és nagyon sok közös rendezvény is. 

Beebe Plain – USA és Kanada

A Derby Line nevű falut az 1700-s évek végén alapították. Különleges helyzetét annak köszönheti, hogy a földmérők nem dolgoztak valami pontosan, és a Kanadát az Egyesült Államoktól elválasztó határt a 18. században a 45. szélességi kör felet húzták meg, holott nem ez volt a megállapodás, Derby Line-t pedig a helytelenül megállapított határvonalhoz igazodva hozták létre. Hivatalos Vermont államhoz tartozik, és közvetlen szomszédságában található a Kanadához tartozó Stanstead városa.

Derby Line, USA és Kanada határa. Szemben a Haskell Operaház, balra a határvonalat jelző ültetett növények (Fotó: Profimedia)

De nem a közetlenül a határ mentén található Derby Line a legérdekesebb települése errefelé, hanem a tőle nem messze található Beebe Plain. Brian DuMoulin több mint 40 évvel ezelőtt örökölt itt egy házat nagynénjétől, aminek bejárata még Vermont felől nyílik, ám a hátsó udvar már a Kanadához tartozik. DuMoulin megpróbálta eladni a különleges ingatlant, de nem nagyon járt sikerrel, amire valószínűleg az a magyarázat, hacsak valaki nem kettős állampolgár, az élet a házban és a ház körül bizonyára kihívásokkal jár, írja a CNN.

És igen, Beebe Plain sorsa is a földmérők miatt alakult így. A falut nem sokkal azután alapítottak, hogy 45. szélességi kört jelölték ki a határnak, de jóval azelőtt, hogy a földmérők meghatározták volna a határ helyét, és ugye azt sikerült rosszul, egy picit feljebb meghúzni az eredetileg meghatározottnál, így Beebe Plain két szék közül a pad alá esett, kettévágta a határ, amit itt a Canusa utcát jelenti. A kettéosztott falu kanadai része 1995-ben a québeci Stansteadhez való csatolása előtt külön település volt, és bár az amerikai méretét tekintve hasonló, népszámlálás szempontjából nem kezelték külön településként, hanem Derby Line többi részéhez csapták hozzá.