Friss házasként, kamionnal járja Európát

Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy a kamionos szó hallatán világ életemben az amerikai filmek mogorva, kockás flanelinget viselő, nagyszakállas teherautó-sofőrjei jutottak eszembe. Valahogy úgy képzeltem, hogy az ő életük napi tizensok óra vezetésből, benzinkutakon elköltött, megkérdőjelezhető minőségű vacsorákból és kevés szórakozásból áll.

Így volt ez egészen addig, ameddig a TikTok-ot pörgetve szembe nem jött velem Tomka János és Tomka Evelin profilja: ők velem egyidős, huszonéves, fiatal párként járják Európát egy kamionnal. A videóik szórakoztatóak és érdekesek; olyan kérdésekre válaszolnak, amik bárki fejében felmerülhetnek ezzel az életmóddal kapcsolatban.

Azon túl, hogy hogyan fürdenek az úton és mit lehet gyorsan megfőzni a kamion aprócska lakóterében, az is elkezdett érdekelni, hogy miért választja két fiatal felnőtt ezt az életformát, így billentyűzetet ragadtam és megbeszéltem velük egy – online – találkozót.

„Mi egy csapat vagyunk”

„A kamionozás az én ötletem volt – kezdi a mesélést János. – Mivel továbbtanulni nem szerettem volna, tizenkilenc éves korom óta dolgozom. Sokféle területen kipróbáltam magam; dolgoztam az építőiparban itthon és Ausztriában is. Egyik munkámat sem utáltam, de mivel szeretek vezetni és utazni, világot látni, elkezdtem azon gondolkodni, hogy mi lenne az a munka, amivel ezeket tudnám csinálni, és még pénzt is tudnék keresni. Innen jött a kamionozás.”

A férfi hozzáteszi: az első pillanattól fogva közös döntés volt, hogy ezt fogják csinálni. Három évvel ezelőtt találkoztak egy keresztény ifjúsági rendezvényen; négy hónap után megvolt a lánykérés, rá egy évre pedig az esküvő is. János egy héttel az esküvő után kezdte el megcsinálni a kamion vezetéséhez szükséges C+E típusú jogosítványt, és bár Evelin nem vezet, ő is ugyanúgy kiveszi a részét a munkából, segít a rakodásban és vezeti a kamion kicsi „háztartását”.

Ez nem éppen megszokott felállás: a legtöbb kamionos családban az van, hogy míg a férj külföldön dolgozik, a feleség otthon marad.

János és Evelin számára az első perctől kezdve egyértelmű volt, hogy a kamionozást is együtt fogják csinálni (Fotó: Tomka János)

„Miután összeházasodtunk, nem akartunk külön élni – mondja Evelin. – Mérlegeltük a helyzetet: vagy mindketten dolgozunk, külön vagyunk, és havi szinten egyszer vagy kétszer találkozunk, vagy egy fizetésből élünk, és gyűjtögetünk, de akkor kevesebb a rezsi, kevesebbet költünk ételre, és ráadásul még együtt is vagyunk.”

Az első hónapokat így is töltötték, utána viszont Evelin talált egy online munkát – így ma már mindketten főállásban dolgoznak a kamionból.

János szerint nem csak anyagiak kérdése a dolog: nem normális, ha a házaspárok huzamosabb ideig külön élnek – mondja. Bár mindkettejüknek megvan a saját hobbija, a karrierjük közös.

– összegzi.

Felmerül persze a kérdés, hogy hogyan tudnak heteken keresztül napi 24 órában összezárva lenni, hiszen ez még az hosszú ideje tartó házasságokban sem túl gyakori. Evelin szerint ebből sosem volt probléma: bár az elején eltartott egy kis ideig, mire megszokták, hogy egy mindössze öt négyzetméteres térben kell eltölteniük a napokat, ma már egyetlen rezdülésből megértik egymást.

„Nem vagyunk tökéletesek, van, amikor kicsit összezörrenünk, de a nap végére mindig meg szoktuk beszélni” – mondja.

Az együtt utazó és dolgozó párok a szállítmányozással foglalkozó cégek szempontjából is előnyösek, ugyanis így a sofőrök kevésbé vágynak haza. János és Evelin Nyugat- és Dél-Európában dolgoznak; egyszerre akár négy-öt hetet is az úton töltenek.

„Olyan helyekre is eljutunk, ami nagyon kevés embernek adatik meg, szóval mi ezt nemcsak munkának fogjuk fel, hanem valamiféle nyaralásnak is. Idézőjelesen a kellemeset együtt csináljuk a hasznossal” – meséli nevetve a lány.

Fotó: Tomka János

„Nincs két egyforma napunk”

Laikusként az ember azt gondolná, hogy a kamionsofőrök élete egyhangú, János szerint azonban ez nem így van, hiszen majdnem minden nap máshol kelnek és máshol fekszenek. Azok a napok, amikor árut vesznek fel, hosszabbak, de alapvetően jut idejük a hobbikra is – mondja. Ez a TikTok-videóikból is látszik: gyakran osztanak meg sétálós, sportolós vagy éppen zenélős tartalmakat.

„Fontos nekünk, hogy megmutassuk, hogy a kamionozás közben is ugyanúgy fent lehet tartani azt az életvitelt, amit otthon élsz. Ugyanúgy el tudok menni sportolni, ugyanúgy tudok boltba járni, ugyanúgy elmegyek zuhanyozni minden nap a benzinkútra” – magyarázza.

A párnak azért is könnyű a dolga, mert leginkább Franciaországba és Spanyolországba járnak, ahol viszonylag jó az infrastruktúra. Lehet, hogy a Balkánon, Ukrajnában vagy Oroszországban nem lenne ennyi lehetőség, de minden sofőr magának dönti el, hogy milyen utakat vállal – véli János.

A kamionos életnek persze vannak kihívásai is, de ezeket egyikük sem érzi tehernek.

– teszi hozzá.

Evelin azt mondja, hogy még a nehézségeket is pozitívumként élik meg és bár szívesen járnak haza, ugyanolyan jól érzik magukat az úton is.

„Konkrét honvágyam mondhatnánk, hogy nincs – összegzi. – Mindig jó hazamenni, a szülőkkel, testvérekkel, barátokkal találkozni, de mi már külön élünk és egy család vagyunk.”

Olyan különleges helyeket jártak be a kamionnal, mint a francia Alpok vagy a spanyol tengerpart (Fotó: Tomka János)

Ennek ellenére úgy vélik, hogy a kamionos szakma nem való mindenkinek.

„Én nagyon szeretem a kamionozást – minden rossz oldalával együtt – de úgy gondolom, hogy van, aki nem bírná. Van, akinek tényleg honvágya van, vagy nem bír egy hetet eltölteni a fülkében – magyarázza János. – Nőként sem mindenki bírná, mert zavarná az, hogy minden nap máshol zuhanyzik, máshova megy el vécére, és egyszerűen nincs egy fix pont az életében ilyen szempontból.”

„Nincs megjátszás a videóinkban”

Bár a pár a TikTok felületén vált ismertté, az egész egy poénnak indult. Evelin kezdte el először használni a platformot, először csak videókat nézett, majd feltöltött egy rövid, vicces klipet Jánosról – erre sok megtekintés érkezett, ami alapján elkezdtek azon gondolkodni, hogy további videókat készítenek.

Ahogy egyre több tartalmat gyártottak, úgy jöttek a kérdések és nőtt a követőtáboruk is.

„Egyszer csak észrevettük, hogy van igény a videókra – meséli János. – A legtöbbször nem is kell külön kitalálni, hogy mi legyen benne, csak felvesszük azt ami van, amit éppen csinálunk. Egy-két poén leszámítva nincsen benne megjátszás, csak bemutatjuk, hogy hol vagyunk és mi történik.”

A biztató reakciók mellett a követőtábor növekedésével megjelentek a trollok és a negatív kommentelők is. Az elején a gonoszkodó hozzászólások rosszul estek, de ma már nem foglalkoznak velük vagy esetleg viccesen reagálnak rájuk – mondja Evelin.

„A negatív kommenteket megkeseredett, szűklátókörű emberek írják, akik semmivel sem elégedettek. Pedig sokkal több jó dolog van a világban, mint rossz, csak észre kell venni őket” – véli.

A kommentek túlnyomó többsége persze pozitív, sőt a pár még barátságokat is kötött a TikTokon keresztül.

„Sokan írnak privát üzenetben Messengeren, Instagramon bátorítást. Ezek nagyon jól tudnak esni, és vannak olyan esetek is, amikor már személyes találkozásig fejlődött a kapcsolat. Ezek közül két-három esetben tényleg nagyon jó közeli ismerősünk, barátunk lett az illető” – mesélik.

Fotó: Tomka János

Ha valaki ír nekik, szívesen összefutnak vele vagy beülnek egy kávéra; de olyan is történt már, hogy külföldön egy benzinkúton kaptak egy italt valakitől, aki felismerte őket. A biztatás mellett sok olyan üzenetet is kapnak, amiben valaki tanácsot kér, hogy hogyan kezdjen bele a kamionozásba. János szerint még a jogosítvány költségével együtt is megéri a dolog.

– teszi hozzá.

A munka előnye, hogy többféle változatban is lehet csinálni; akár úgy is, hogy az ember reggel elmegy munkába és este pedig haza. A párnak is ez a terve hosszabb távon: az első gyermekük érkezésével szeretnének letelepedni.

„Megbeszéltük, hogyha gyerekünk lesz, akkor ketten szeretnénk nevelni” – mondja Evelin.

„Ha megérem azt a kort, akkor biztos elmegyek majd egyszer-egyszer nosztalgiázni, meg egy-két spanyol körre kijövünk még. De hosszú távon hogyha lesz család és gyerek, akkor otthon szeretnék lenni” – erősíti meg János.