Ahogy azt már egy korábbi cikkünkben is megállapítottuk, New York a nyugati civilizáció egyik legfontosabb központja (pontosabban Manhattan az, de ez csak részletkérdés). A várost sokféleképpen szokták nevezni: pl. Gothamnek vagy a Városnak, ami sosem alszik. A leghíresebb beceneve azonban a Big Apple, vagyis a Nagy Alma – noha semmilyen szögből nem emlékeztet egy almára. De akkor miért hívják így?
Az évek során számos elmélet született már erről. Egyesek szerint az egykori jómódú családoktól származik, akik almát árultak a város utcáin, hogy megéljenek a nagy gazdasági világválság idején. Mások szerint a kifejezés egy híres 19. századi bordélyházi madámtól, Eve-től származik, akinek eredetileg a lányait emlegették ezen a néven.
Természetesen egyik sem igaz – az elnevezés a The Morning Telegraph sportújságírójától, John J. Fitz Geraldtól eredeztethető, aki az 1920-as években vezette az Around the Big Apple című lóversenyrovatot. 1924. február 18-tól kezdve minden cikkét így kezdte: „A Nagy Alma. Minden fiú álma, aki valaha is átvetette a lábát egy telivéren, és minden lovas célja. Csak egy Nagy Alma van: ami New York.”
Ugyanis abban az időben zsokék álma az ún. Nagy Alma volt: a lovis zsargonban így nevezték a nagy pénzdíjjal járó, rangos New York-i versenyeket.
New York, ami távolról sem emlékeztet egy almára (fotó: Drew Angerer/Getty Images)
Fitz Gerald először állítólag New Orleansban hallotta ezt a kifejezést két afroamerikai istállófiútól: „A New Orleans-i Fair Grounds két istállófiú egy pár telivért vezetett körbe a szomszédos istállók körül, és közben nagy beszélgetésbe elegyedtek. ‘Hová mentek innen?’ – kérdezte az egyik. Innen a Nagy Almába tartunk – válaszolta büszkén a másik.”
Miután a déli szlenget az előkelő északon is felkapták, lassan a lóversenyzés világán kívül is elterjedt, és a harlemi éjszakai kluboktól kezdve a városról szóló slágerekig és táncokig mindent a Nagy Almáról neveztek el. Leginkább az 1930-as évek New York-i jazz-zenészei – akiknek szokásuk volt a becenévvel utalni szülővárosukra a dalaikban – segítették a becenév elterjedését északkeleten túlra.
Az 1970-es években aztán hivatalosság is tették a nevet: a New York-i illetékesek ugyanis azt remélték, hogy a könnyen megjegyezhető és cuki becenév sulykolása vonzóbbá teszi a gazdaságilag lecsúszó félben lévő és bűnözés által sújtott város imázsát, és fellendíti a turizmust (ami be is jött, részben talán a Nagy Alma-brand bevezetésének is köszönhetően). 1997-ben, hogy Fitz Geraldnak is megadják a neki járó (némileg igazságtalan) elismerést, az akkori polgármester, Rudy Giuliani aláírta a törvényt, amelyben Big Apple Cornernek nevezték el azt a sarkot, ahol Fitz Gerald és családja 1934 és 1963 között élt.
