Vetőmagtól a villáig: százezreket spórolhat meg, aki gyümölcsfákat telepít

Tavaly júliusban mérföldkőhöz érkeztem: 18 ezer forintért vásároltam két – 2! – kiló málnát. Háromszor meg kellett néznem az ártáblát. De megértem a termelőket és a kereskedőket, tényleg: gyakorlatilag folyamatosan vágják ki a málnaültetvényeket Magyarországon, már csak 235 hektáron termelik, alig van kínálat. Bonyolult és drága a logisztikája is: egy-két nap alatt megposhad hűtött szállítási lánc nélkül és ha nincs pár száz grammos csomagokra bontva, akkor málnalevet présel saját súlyával magából a gyümölcs. Szóval tényleg, mindent megértek. De akkor a családnak is meg kell értenie, hogy málnaszörp márpedig nem lesz, mert ennyiből maximum borosüvegnyi málnaszörp jön ki. És oké, egy kis meggyel felfőzöm a maradék málnapépet, és akkor még talán pár másfél decis üveg meggy-málna lekvár is kijön belőle. De ezzel én a magam részéről eljutottam oda, hogy akkor már inkább megtermelem. Ezt IS…

• A málna esetében azért izgat az önellátás, mert drága és mert a házi málnamirelit évek óta megmenti gyümölcsszempontból a februárt.
• Az epret azért akarom megtermelni magunknak, mert fantasztikusan magas a hivatalosan engedélyezett maradék szertartalom a boltiban és a házikerti epernek íze is van.

• A ribizlit és a feketeribizlit azért, mert elképesztően könnyű megtermeszteni – de csak annyit termesztek, amennyit frissen megeszünk, mert jó nagy meló átpasszírozni, és annyira nem is rajong értük a család.
• A szedret azért, mert ha én szedem, akkor érett, édes lesz.
• Az aróniát azért, mert érdekes, a gojibogyó meg frissen egyáltalán nem kesernyés, hanem elképesztően édes.
• A körtét azért, mert jól eláll télen, az almát azért, mert októbertől márciusig boldoggá tesz minket napi szinten és imádjuk az almás sütemények minden formáját. A vége felé már kicsit kásás, kicsit foltos, de még mindig sokkal több íze van, mint a boltinak.
• A cseresznyét azért, mert kilószám betömjük frissen, és 4-5 kilót érdemes le is aszalni belőle: a cserkó még az aszalt meggynél is sokkal finomabb.

• A fekete cseresznyét azért, mert az a leghamarabb érő gyümölcs a kertben.
• A meggyet azért érdemes megtermelni, mert nem kell hozzá mélyhűtő, remekül megőrzi ízeit befőzve is, nem úgy, mint a savhiányos cseresznye (legalábbis szerintem).
• A szilva a teljes pályán jól mozog: frissen is örömmel esszük, aztán egész télen rágcsáljuk az aszalt szilvát, de kompótnak is remek és kimagozva, mirelitbe eltéve korrekt szilvás gombóc lesz belőle télen is.
• Minden lekvárok királynője a sárgabarack, ami valahogy sose lesz olyan jó a boltiból, mint amikor (a késői fagyok miatt sajnos mostanában inkább csak ritkán) a kertünkben lévő fák is hajlandóak teremni.

• A dió szintén elképesztően drága pucolva, azzal, amit mi termelünk, viszont dolgozni kell.
• Áfonyatövünk van ugyan néhány, de a fogyasztási tempónk miatt elég reménytelen ebből ellátni magunkat egy évre: 10 kiló biztos elfogy, jellemzően mirelitből.
• Kakiszilvából, fügéből elég pár tucat gyümölcs a télre, de akkor nagyon jól jön.
• A 3 éves kivink még nem virágzott, de talán majd az idén…

De hogy kerül ez az ömlengés a gyümölcsökről pont most ide, ebbe a naplóba? Ennyire gyorsan elmúlt volna a tavasz és benne ülnénk a kánikula közepében?

Hát egy okom van erről most beszélni: én most dolgozom ezekkel a fákkal. Most van az a része az évnek, amikor az ápolási-terméskiegyenlítési munkák legfontosabb része, a metszés zajlik. Ez majdnem az egyetlen dolog, amit a szüretelésen kívül csinálok a gyümölcsösben. Permetezni például egyáltalán nem szoktam. Számomra a kukacos alma pont olyan értékes, mint az ép, csak gyorsabban romlik és emiatt másra lesz jó: az épet elteszem télire frissen, a kukacosból pedig aszalt alma, almabőr, almakompót, almaszósz, a héjakból almaecet, és ha nagyon durva a dömpinghelyzet, almalé és almabor készül. 

De a metszés! A metszés még a hozzám hasonló antikertész-kertészek szerint is fontos, mert ezzel segítjük a vak algoritmus szerint terjeszkedő fa egészségét és energiagazdálkodását. Télen, amikor nincs levél, persze, hogy bárhol megél egy ág a fán. De mire kihajtanak a levelei, ott bizony árnyék lesz, és csak arra lesz jó, hogy betegségek forrása legyen. Szóval a metszést igyekszem nem ellógni. Na, nem mondanám, hogy értek hozzá, sőt. De a beteg ágakat bárki le tudja szedni és a koronát is meg lehet ritkítani kicsit, még ha nem túl hozzáértő módon is csinálom. A rám bízott kölcsönalmafák metszését már elrontottam elégszer ahhoz, hogy egy keletieskedő filozófiai húzással inkább ne is nagyon nyúljak hozzájuk (ami elég jól beválik, jobban, mint amikor metszegettem…)

A metszésen kívül még két dologra szoktam ügyelni: a fák etetésére (több talicska gombakomposztot kap minden fa, ez is most zajlik) és itatására (az aszályos időszakokban több köbméter vizet csepegtetek ki nekik).

Az elfagyó virágok ellen is jó lenne védekezni, de ez azért elég nehéz egy távoli háztáji kertben. Most például már gyönyörűen köt az őszibarack, de a héten várható mínuszok elég nagy károkat okozhatnak a virágokban. Márpedig ami most elfagy, ott az idén már nem lesz gyümölcs. Ezért egy gyümölcsész baráttal egyeztetve az lesz a sufnituning megoldásom, hogy a fűöntözésre elterjedt esőztető öntözőt indítom majd el wifiről éjszaka a virágok védelmében. Jövőre pedig szeretnék majd beruházni egy profi fagyvédelmi öntözőrendszerbe.  

A gyümölcsökhez valóban értő barátok, kollégák szavaiból mindig kiderül, hogy jóval többet ki lehetne hozni a fáinkból, ha hajlandó lennék kicsit dolgozni velük, de bocs, nem szeretnék. Még csak az kéne, hogy még többet kelljen mosni, darabolni, tartósítani! A gyümölcsök mindig dömpingszerűen érkeznek, épp elég nehéz tartani velük a tempót júliusban, hát még ha többet teremnének… 

Még a létező gyümölcsöt se használom mind fel. A két óriási cseresznyefa termését esélyem nem lenne feldolgozni. Persze, tudom, pálinkának – de ahhoz is el kellene kapni a tökéletes pillanatot, amikor az érett gyümölcsből még nem rágták ki magukat a cseresznyelégy lárvái, mert utána gyorsan kellemetlen aromákat vesz fel a levegőt kapott gyümölcshús. Ez mindössze pár nap, és a korábbi évek tapasztalatai szerint általában jó, ha annyi energiám és időm van ilyenkor, hogy leszedjem és kimagozzam aszalni a cserkót. (A kukacok ebben nem zavaróak, kiúsznak a mosóvíz tetejére magozás után.)

Plusz még egy érv a kisebb termésű gyümölcsfák mellett: a növény fotoszintetizáló levélzete és tápanyaggyűjtő gyökérzete nagyon lassan nő – így egy rosszabb évben kevesebb gyümölcs közt osztja szét az erőforrásait, míg egy jobb hozamú évben „hígabbak” lesznek a gyümölcsök is.

Mindenesetre úgy tűnik, ez a barátságos elhanyagolás nem annyira rossz stratégia, mert pár éve már csinálom, és a fák élnek és virulnak, és ellátnak minket júliustól márciusig friss és befőzni való gyümölccsel. Ha nem terem épp egy fa, akkor kipótolom vásárolt gyümölccsel a készleteket, de a fagy szempontjából barátságosabb években az a 25 gyümölcsfa, ami van a kölcsönkertünkben és a sok bogyós, amit mi ültettünk mellé, bőven elég arra, hogy ellásson télre-nyárra minket éppen elég gyümölcstápanyaggal.

Mennyi fáról beszélünk? 3 nagy diófa, 2 nagy cseresznyefa, 2 kis meggyfa, 4 szilvafa, 4 őszibarackfa, 2 sárgabarackfa, 4 nagyobb és 4 kisebb almafa, egy kis fügebokor, 1 kakiszilva, 1 kivipár, nagyságrendileg 15 méter málna, 10 négyzetméternyi eper termését szoktam – nagyobbrészt – begyűjteni és feldolgozni. Egy jó évben számításaim szerint annyi friss és tartósított, fantasztikus ízű és tápanyagtartalmú biogyümölcshöz jutunk, amiért egyébként több száz ezer forintot kellene kifizetnünk.

De ha ez nem lenne elég ok, hogy gyümölcsfákat vásárolj: a gyümölcsfák jól tanítják is az embert az előrelátásra, az értékszemléletre és az akaraterőre. 

Egyrészt jellemzően akkor kell energiát fektetni beléjük, amikor még a csak egy nagyon távoli remény az eredmény. Az ember elültet egy gyümölcsfát, éveken keresztül tutujgatja és jó, ha 5 év múlva termőre fordul. Ezzel szemben a veteményes leghosszabb távú beruházásait – articsóka, spárga, rebarbara – is el lehet kezdeni szüretelni a második-harmadik évtől. Ehhez kell egy hosszabb távon való gondolkodásra és gondoskodásra való képesség.

Aztán azért is tanítanak bennünket a fák, mert amikor jön a szüret, amikor hirtelen annyi lesz az adott gyümölcsből, hogy nehéz nem hagyni megrohadni a rondábbakat: pedig márciusban, áprilisban mekkora érték és élmény lesz az, amit júliusban vagy novemberben már a hátunk közepére sem kívánunk. 

Konyhai értelemben is rugalmassá tett a gyümölcsterméssel való gazdálkodás. A macerásan szüretelhető bogyósok a legfinomabbak a család szerint, de nincs annál bosszantóbb, mint amikor az órák munkájával leszedett cseresznyének a fele már túl sok, nem kell senkinek. Ezért azt szoktam csinálni, hogy szezonban étkezés után kihajtom a családot desszertet szedni, közvetlenül a szánkba, finnyásabbaknak mosás után. Amikor már megtelünk az eper, a málna, a cseresznye, a meggy ízével, akkor pedig leszedek éppen annyit, amennyit tartósítani szeretnék és eltüntetem a szemük elől a kamra vagy a mélyhűtő mélyére. Hogy fogunk ezeknek örülni aztán a télen! (Így lehet a februári születésű kisfiam szülinapi tortájához saját eper és málna minden évben.)

Hát nem sokkal izgalmasabb, mint a két éve tárolt, se íze, se bűze bolti almát megvenni télen-nyáron, felütve egy kis chilei áfonyával?

A férjem churrost sütött, epervelővel (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Bogyósgyümölcsök a sütőtökös túrótortán (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Palacsintasütés - lekvárok kerülnek rájuk (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Rákóczi túrótorta - lekvárral (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Sárgabarackos-marcipános pite (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Szilvás pite (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Őszi legózás (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Meggyes torta (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Lekvárszemekkel néz a cicacsinta (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Friss eperrel és tejszínnel elképesztően finom a piskótatekercs (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Cseresznyés pite (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Citromtorta (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Citromos mandulatorta málnalekvárral (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Az áfonyabefőtt nagyon jó amerikai palacsintára is (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Az almás batyu is nagy kedvenc (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Almás pite (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Almás zabmuffin (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

A Pavlova mirelit gyümölcsökkel is működik (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Gyümölcstartósítási tervem az idénre:

(20-25 kg kristálycukorral, hagyományosan, de a szélesebb családon belüli kiosztásra is)

Június

Bodza – virágjából kb 10 l szörp, aszalóba teának

Eper – 5-10 kg, lekvárnak, szörpnek, mirelitbe, eperszósznak, eperbőrnek

Feketecseresznye – 5 kg, aszalóba

Germersdorfi cseresznye – 5 kg, aszalóba

Július

Alma – hullott almából pektin

Ribizli – 2-3 kg, lepasszírozva fagyinak, lekvárnak

Málna – 5 kg, mirelitbe, szörpnek, lekvárnak

Áfonya – 10 kg, mirelitbe, lekvárnak

Meggy – 5 kg, kompótnak, lekvárnak, mirelitbe

Sárgabarack – 10-15 kg, lekvárnak, aszalóba

Sárgadinnye – 5 kg, aszalóba, kompótnak

Dió – zölddióbefőtt és zölddiólekvár, ha van lelkierőm (még sose volt)

Augusztus

Szilva – 10-30 kg, lekvárnak, aszalóba, befőttnek, mirelitbe

Őszibarack – 3-4 kg, befőttnek, lekvárnak

Görögdinnye – aszalóba

Bodzabogyó – szirupnak

Szeptember

Szőlő – aszalóba (magnélküli, mazsolának), szőlőlének, lekvárnak (Othello)

Alma – hullott almából almaszósz, almabőr, aszalt almadarabok

Málna – mirelit

Eper – mirelit

Füge (ha lesz)

Október

Alma – 70-100 kg, letárolásra, kompótnak

Körte – letárolásra

November

Kakiszilva – letárolásra (ha lesz)

Kivi – letárolásra (eddig olasz termelőtől vettem, de szépen nőnek az indáik a kertben)

December

Mangó (spanyol termelőtől) – mirelit, mangóbőrnek, aszalóba – el se lehet mondani, hogy mennyivel finomabb a boltinál

Papaya (spanyol termelőtől) – kandírozva

Avokádó (spanyol termelőtől) – letárolásra, mirelitbe

Január

Citrom (olasz termelőtől) – mirelit, lekvár, kandírozva

Narancs (olasz termelőtől) – letárolásra, mirelit narancslének, lekvárnak, kandírozva

Február 

Vérnarancs (olasz termelőtől) – letárolásra, lekvárnak

Grépfrút (olasz termelőtől) – letárolásra, mirelit grépfrútlének, kandírozva

Ezen a héten ez volt nálunk a menü:

꧁ Hétfő ꧂

Sóskaleves főtt tojással,
Sütőtökös-ricottás mandulagnocchi szűzérmével,
Epres joghurt

꧁ Kedd ꧂

Maradék és tejbegríz

꧁ Szerda ꧂

Lazac póréhagymatócsnival és fűszeres mártogatóval

꧁ Csütörtök ꧂

Zsályás sertéscombszelet kukoricás rizzsel és házi csemegeuborkával

꧁ Péntek ꧂

 Zsályás sertéscombszelet párolt brokkolival, rizskoch meggyel

꧁ Szombat ꧂

Éttermeztünk

꧁ Vasárnap ꧂

Mexikói paradicsomleves avokádóval (gyerekeknek fűszer és avokádó helyett tésztával),
Lassan sült karaj gesztenyés lila káposztával, titkos rizzsel
(Vegáknak: Sült csicsókasaláta téli porcsinnal, mogyoróval és fetával),
Sült citrompuding áfonyával

Összesen 4-5 munkaóra

(A menühöz tartozó receptekből felteszek párat a Kertkaland oldalára #alaplébisztró hashtag alatt.)

Sóskakrémleves (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Sütőtökös gnocchi (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Sütőtökös gnocchi szűzérmével (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Epres joghurt (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Tejbegríz rizsgrízből (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Lazac póréhagymás tócsnival (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Zsályás mangalicacomb kukoricás rizzsel (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Kompót, rizskoch (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Mexikói és sima paradicsomleves (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Mexikói paradicsomleves (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Csicsókasaláta sült karajjal (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Mirelit áfonyából készült szósz a citromszufflé tetején (Fotó: Dóra Melinda Tünde)

Március legvége a kertben

E heti feladataim:

Vetés: (2 óra)

• zsákos krumplik (2 ágyás)
• spenót (2 sor)
• zöldbab (4 duplasor)
• kukorica, korai kukorica (2 ágyás)

Kiültetés: (2 óra)

• nyári hagymák (1 sor) 
• szamócák (1 sor) – ezek az apró alpesi eprek, amilyet az erdőben lehet szedni
• káposzták fóliába (12 db)
• saláták fóliába (20 db)
• cékla fóliába (14 db)
• karalábé fóliába (12 db)
• káposzták szabadföldre (3×6 db)
• eprek (20 db)
• áfonyák (3 db)
• kivi (1 db)
• teák (3 db)

Egyéb: (2 óra)

• öntözőrendszer (2 ágyás)
• 6 ágyás gombakomposztozása
• a kelesztőöntözés véglegesítése – a lehető legegyszerűbb tányérszerű Gardena szórófej tökéletesen beteríti egyszerre a 3 ágyást anélkül, hogy nagyon sok víz menne mellé, ezt egy elfogadható, jó megoldásnak gondolom

Fák metszése: (2 óra)

• 2 barackfa
• 4 szilvafa
• 1 ágyás málna 
• 7 szőlő
• (Jövő hétre marad: alma, körte, szeder)

Állatok: (2 óra)

• nyúlelléshez előkészület
• automata nyúlitató befejezése
• csibeházrész leválasztása és leszigetelése csibeneveldének
• csibeitató befejezése

Összesen: 10 munkaóra

 (Az e heti munkákról és a kertészeti részletekről többet mesélek a Kertkaland oldalán a #kertikalendárium hashtag alatt.) 

 
Vetőmagtól a villáig 25-26 munkaóra – itt a tavaszi őrület!

Vetőmagtól a villáig – A sorozat korábbi részei: 

1. Vetőmagtól a villáig: háztáji gazdálkodás kapálás nélküli kerttel és RFID-chipes tyúkokkal
2. Vetőmagtól a villáig: íme a három dolog, amitől minden kiskert sikeres lehet
3. Vetőmagtól a villáig: így lehet instant ebéded a varázsszekrény segítségével
4. Vetőmagtól a villáig: itt a tavasz, dr. Kert újra rendel!