Sok gyerek, sok pénz
Az 50-es években különféle kitüntetésekkel próbálták a gyermekvállalást ösztönözni, hiszen a munka mellett egyre kevesebben bírták ellátni a nagycsaládot. Pedig az anyaságért még érdemrend és pénzjutalom is járt. Persze az ügyintézés akkoriban sem ment mindig gördülékenyen.
Az 1956. áprilisi Nők Lapjában ,”Okos Kata levelesládája” rovatában olvashatjuk: J. Istvánné tiszadobi olvasó levelében sérelmezi, hogy tíz gyermeke után még semmilyen elismerésben nem részesült. “Válaszolj, kedves Kata, igazságom van-e, ha én is elvárom az erkölcsi és anyagi megbecsülést?”
A válaszból megtudhatjuk, hogy az ügymenet elég körülményes, ám megéri megigényelni. Anyasági érdemrendre a helyi tanács terjeszthet fel valakit, amelyet aztán a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa adományoz. Feltételek: hét élő gyermek, a legutolsó pedig nem lehet nagyobb 5 évesnél. Ekkor a 7. gyermek után 1000 forint, a 8. után 1200, a 9. után 1400, a 10. és a többi gyermek után 2-2000 forint anyasági segély jár.
Havi 300 fix
A nők munkába állásával még inkább megnövekedett az igény a 3 éven aluliak felügyeletére. A szakképzett munkaerőből pedig nagy hiány mutatkozott. A Magyar Nemzet 1956. október 24-i számának Napi Krónikák rovatában 14–16 éves lányokat keresnek bölcsődékbe, csecsemőotthonokba, napi négyórás munkaidőben, havi 300 forintért.
Forrás: Nők Lapja, 1956., Magyar Nemzet, 1956. október 24., Ambrus Attiláné dr. Kéri Katalin: Gyermekképünk az ötvenes évek első felében.
Olvass még 1956-ról:
- 1956: A forradalom asszonyai portré
- 1956: Ők voltak a forradalom gyermekei – archív fotók
- 1956: ezt történt ebben az évben a nagyvilágban
- Otthon is csinosan – így öltöztek a magyar nők 1956-ban
- Gyufapara, fogyitippek, 75 éves telefonközpont – ezek voltak a hírek az 1956-os forradalom előtt