Ünnepi teríték gyorsan, egyszerûen

Nagy Ramóna | 2005. December 23.
A karácsonyi asztal éppen olyan jelentõségteljes dísze az ünnepnek, mint a karácsonyfa maga. Ha emlékezetessé szeretnénk tenni a vacsorát, bátran használjunk fel mindent, amit az évszak és az advent ideje kínál!

Szánjunk rá egy egészen kevés időt, és tegyük emlékezetessé az ünnepi terítéket!

Mert azt ugye tudjuk, hogy nem azon múlik, van-e méregdrága porcelánkészlet meg damasztterítő… De a díszítés mértékére azért mégis oda kell figyelni, mert ha mondjuk mintás a terítő, akkor nem szerencsés jól telepakolni mindenféle díszekkel az asztalt, kivéve persze, ha giccses estebédet szeretnénk.
Egyszínű, piros vagy zöld, esetleg ezek keveréke, vagy egy egyszerű fehér terítő (piros vagy zöld asztalközéppel) is tökéletesen megteszi. S mivel tudjuk, milyen klasszul mutat a gyertya az asztalon, s egyébként is elengedhetetlen kelléke a terítésnek, válasszuk a nem hagyományos, ám dekoratív és természetes megoldásokat.

Fényt az asztalra!

Tipp:
Néhány alma tetejére helyezzünk egy-egy teamécsest, vágjuk körbe, majd a vonal mentén készítsünk egy mélyedést, éppen akkorát, amelybe belefér a mécses. Fényesítsük ki a héját, vágjuk egyenesre az alját, s máris kész! A másik változat, hogy egészen kicsi átmérőjű, de mélyebb vájatot készítünk, s egy hosszú gyertyát állítunk bele, amelynek a tövét pedig átkötjük egy szép szalaggal. Négy-öt ilyen gyertyatartó, és máris ünnepi fényben díszeleg az asztal! 
De a sütés során leforgácsolódott, kimaradt, csillagra szaggatott omlós tésztának is kiszúrhatjuk a közepét, mert ha megsütjük, abba is tudunk mécsest állítani. A gyerekek só-liszt gyurmáját magunk is használhatjuk, mert igen formás gyertyatartók készülhetnek belőle, ha formára gyúrjuk és befestjük mondjuk aranyszínű dekorfestékkel.

Ezen felül az is feldobja a terítést, ha a karácsonyi szalvétákat átkötjük egy szélesebb díszes szalaggal, s úgy helyezzük a tányér közepére vagy éppen mellé. Aztán ha még ennél is extravagánsabbak szeretnénk lenni, a szalag kötésébe tűzhetünk egy szál fagyöngyöt is, és mellétehetünk néhány aranyozott diót, mogyorót.

Hagyományosnak számító díszítőelem a mindenki által ismert szegfűszeggel tűzdelt narancs, amelyet egy aranyos, piros vagy átlátszó üvegtálra helyezve nem csupán széppé, de illatossá is varázsolhatjuk az asztalt, még mielőtt a karácsonyi menü rákerülne.

Apró ötletek, nagy sikerek

Azok, akik igazán szeretnek bütykölni és idejük is van rá, kenjenek be egy hagyományos virágcserepet aranyszínű dekorfestékkel, majd tűzzenek bele néhány fenyőágat, s díszítsék fel azt, vagy rakják tele különféle díszekkel, de állíthatnak bele tobozformájú gyertyát is. Aki nem kedveli a művirágokat, az valószínűleg nem fogja szeretni azt az ötletet sem, hogy egy-egy ilyen cserepecskébe műhóspray-vel lefújt, vagyis kvázi behavazott rózsákat tegyen.

Én sem vagyok nagy művirág-párti, de azt meg kell hagyni, nagyon hangulatos dekorációs elem tud lenni, feltéve persze, hogy jól sikerül, és nem lesz maszatos a cserép és nem töpped össze vagy folyik el a mesterséges hó sem.

Egyedi gyertyát önteni sem nagy ördöngősség: kell hozzá egy nem használatos vastagfalú pohár, vagy egy régi-új mécsestartó. Kinek-kinek ízlése és felszereltsége szerint fahéjrudakat vagy szárított narancskarikákat, csillagánizst állítunk a szélére. Ezután egy ceruzára felkötjük a kanócot (vagy vásárolunk dekorboltban kapható talpas kanócot 35 forintért), belelógatjuk a pohárba s felöntjük a forró viasszal. A viaszt olvaszthatjuk otthoni, félig égett, vagy éppen nem használt gyertyákból is, de különféle színekben vásárolhatunk is (zseléset, granulátumot, tömböt, illatosat és szagtalant egyaránt).


Aztán lehet olyat is csinálni, hogy ami éppen a kezünkbe akad (szárított narancskarika, dió, egy-egy piros vagy aranyszínű üveggömb, egy-egy köteg fahéjrúd, néhány teamécses), mind egy nagy tálra (lehet két-háromemeletes szervírozó- vagy gyümölcstál is) halmozzuk, és az asztalra állítjuk.

Valójában tehát egyáltalán nem kell plusz kiadásként számolni az asztali dekorációval, ha szeretnénk feldobi az ünnepi étkezéseket. Azt hiszem, a gyertyák apró, meleg fényei sikeresen alapozzák meg a hangulatot. Egy-egy gyertya ide, néhány oda, s máris meghitt, titokzatos fények ölelnek bennünket. De mégis, ami a legfontosabb: nem a gyertya, az üveggömbök vagy az aranyos szélű tányérok csillogása, hanem az asztalt körülülők szemeié. Ünnepi asztalt csak így teríthetünk. 

“Meghívni valakit annyit jelent, mint gondoskodni boldogságáról mindaddig, amíg fedelünk alatt van.”                                                 Brillant-Savarin

További terítési ötletek, a legszebb vendégváró tippek és érdekességek a terített asztal örömeiről. Nemcsak azoknak, akik vendégeket várnak, hanem mindazoknak, akik szeretik a szépet, igyekeznek az otthonukba harmóniát és nyugalmat teremteni és nem bánják ha minden több munkával és odafigyeléssel jár. A “stílusos” könyvek legújabb kötetének szerzői, Gulyás Judit és Szeleczky Ildikó számítanak az olvasók alkotó fantáziájára és kreativítására is.
• Bővebbet a könyvről »
Exit mobile version