Sajtos-oregánós rúd

Hozzávalók:

• 20 dkg finomliszt
  
• 1 púpos teáskanál só
  
• 5 dkg frissen reszelt parmezán
  
• 1 evőkanál morzsolt oregánó
  
• frissen őrölt bors
  
• 10 dkg hideg vaj
  
• 1 tojássárgája
  
• 4 evőkanál hideg víz
  
• a tetejére 2 evőkanál szezámmag
  
• a nyújtáshoz kevés finomliszt
  
• a kenéshez 1 tojásfehérje, amit előtte villával enyhén felvertünk
  

Elkészítés:

Előmelegítjük a sütőt 175 fokra (gázsütőn 4-es fokozat), és sütőpapírt terítünk 2-3 nagy tepsibe.

A lisztet, a sót, a reszelt parmezánt és a morzsolt oregánót beletesszük a késbetétes robotgépbe. Tekerünk hozzá bőven frissen őrölt borsot, majd mütyürnyi darabokban rákockázzuk a hideg vajat, és kb. ½ perc alatt homokszerű keverékké dolgozzuk össze mindezt.
A lisztes-vajas-sajtos keveréket átöntjük a gépből egy tálba, és hozzáadjuk a tojássárgáját meg a hideg vizet. Kezünkkel gyorsan összegyúrjuk a tésztát, és cipóvá formáljuk.
Ha nincs késbetétes robotgépünk, egyszerűen csak összekeverjük egy nagy tálban a lisztet, a sót, a reszelt parmezánt, a morzsolt oregánót és a tisztes mennyiségű frissen őrölt borsot. Ezután a reszelő nagy lyukú oldalán hozzáreszeljük a vajat, majd kézzel gyorsan összemorzsoljuk az egészet. Amikor ez megvan, hozzáadjuk a tojássárgáját meg a vizet, és összegyúrjuk a tésztát. Minél kevesebbet fogdossuk, annál omlósabb lesz.

A tésztát lisztezett gyúródeszkán ½ cm vékony téglalappá nyújtjuk, és szintén ½ cm széles, hosszú csíkokra vágjuk, mintha ropit készítenénk. A csíkokat átemeljük a sütőpapíros tepsikre, finoman megkenjük kevés tojásfehérjével, amit villával enyhén felvertünk, és megszórjuk szezámmaggal. Mehetnek is a sütőbe, egyik tepsi a másik után. Innen 12-14 perc múlva gyönyörű aranybarnán kerülnek elő, de mielőtt megesszük vagy jól záródó dobozban elrakjuk őket, megvárjuk, hogy kihűljenek.

6-8 adag lesz belőle.

A recept Stahl Judit Végre otthon! című könyvéből való.
Fotó: Tombor Zoltán

Stahl Judit: Végre otthon!

Régóta várt új könyvében Stahl Judit azokat a kedvenc receptjeit gyűjtötte csokorba, amelyek családi ebédek, baráti találkozók vagy épp ünnepi összejövetelek asztalaira valók. Ahogy Judit fogalmazza, ezek mind-mind olyan ételek, amelyekre jó hazajönni. Olvasói mégse csupán otthon ülésre készüljenek, hanem egy izgalmas, gyakran szórakoztató és mindig nagyon jó ízű utazásra is. Tájakon és korokon, vidéki konyhákon és háromcsillagos séfek titkain át vezet az út, olyan megállókkal, mint a tartalmas toszkán bableves, a klasszikus francia hagymaleves vagy az ünnepi ínyencségnek számító skandináv pácolt lazac. Kulinária Kiadó, 2006  www.stahl.hu