Élő betlehem az Állatkertben

nlc | 2009. December 07.
Csütörtök óta betlehemi élőkép teszi teljessé az ünnepi hangulatot az Állatkert parasztudvarában.

Idén sem hiányozhat az Állatkertből a betlehemi élőkép. A parasztudvarban kialakított „betlehemi istálló” állatai természetesen mind igaziak, ahogyan ez el is várható egy állatokat bemutató intézménynél. A többi figura – a Szent Család, a napkeleti bölcsek, a pásztorok és az angyalok – kőrisfából faragott szobrok: Mónus Béla fafaragó művész alkotásai.

A tizennégy figurából álló betlehem ember nagyságú alakjait Mónus Béla fafaragó művész 2007-ben készítette két és fél hónapnyi munkával. A betlehemek hagyományaihoz híven a Szent Család mellett a napkeleti bölcsek, a három pásztor és az angyalok is szerepelnek a kompozícióban. Eltért viszont a művész a szokásoktól a tekintetben, hogy a figurákat nem a bibliai tájakon egykor viselt öltözékben, hanem a magyar pásztorművészet hagyományos motívumait felelevenítve, magyaros viseletben ábrázolta. Az alkotó ilyen módon igyekezett utalni arra a kulturális-néprajzi jelenségre, hogy az eredetileg tisztán vallási hagyományok a világ minden táján, így Magyarországon is oly módon épültek be a helyi kultúrába, a népművészetbe, illetve a népszokások közé, hogy egyszersmind hozzáidomultak a helyi hagyományokhoz, motívumokhoz, gondolatvilághoz.

A faragott szobrok anyagául szolgáló roppant kőrisfa eredetileg a Margitszigeti Kisállatkertben állt, és kiszáradása miatt volt szükség a kivágására évekkel ezelőtt. A margitszigeti faóriás most betlehemi figurák formájában született újjá.

A parasztudvari betlehem természetesen nem csupán Mónus Béla nagyszerű szobraiból áll: eleven háziállatok – Snufi, a csacsi, és Rozi, a magyar tarka tehén – teszik teljessé a látványt. A különleges kompozíció felállításával az Állatkert arra törekedett, hogy az ünnepi hangulathoz olyan látnivalóval járuljon hozzá, amely egyrészt művészi értéket képvisel, feleleveníti az ünnepekhez kötődő hagyományokat, és utal az ember és az állatok sok ezer éves kapcsolatára is.

Az alkotóról:

Mónus Béla saját magát egyszerűen csak „faragó embernek” szokta nevezni. Nemcsak faszobrokat, hanem kőből való alkotásokat is készít. Művei Japántól kezdve Törökországon át egészen Németországig számos helyen megtalálhatók. Ő készítette el például Mikes Kelemen zágoni és rodostói (Tekirdağ) szobrát is. Magyarországon található munkái közül sokan ismerhetik a Schöpf-Merei Ágost Kórházban található „Család” szoborkompozíciót. A Fővárosi Állat- és Növénykertet hosszú évek óta rendszeresen gazdagítja egy-egy alkotásával. Ő készítette a táltosszobrot, a gyermekek körében méltán népszerű hatalmas krokodilszobrokat, a rovarbarát kert termetes tücsök-, hangya- és hernyószobrát, illetve több más fából faragott állatszobrot (gorilla, oroszlán, tigris) is.

Bővebb információ: Fővárosi Állat- és Növénykert »

Exit mobile version