1. Ne mondjunk beszédet!
Miután megittunk egy-két pohárkával, lehet, hogy úgy érezzük, hogy igazi partikirályok vagyunk, és amikor a hangulat a tetőfokára hág, nem átalljuk bejelenteni, hogy mi most beszédet fogunk mondani: ne tegyük. Az, hogy megnőtt az önbizalmunk, még nem jelenti azt, hogy másnap nem lesz fent a YouTube-on, ahogyan folyékonyan halandzsázva hablatyolunk.
2. Ne higgyünk benne, hogy a bársonyfüggöny mögé nem lehet belátni!
Céges partin erotikus kalandokba bocsátkozni eleve nem a legjobb ötlet, de ha már muszáj, akkor legalább arra figyeljünk oda, hogy azoknál a macskáknál legyünk okosabbak, akik azt hiszik, hogyha ők nem látnak minket, akkor mi sem látjuk a szekrény mögül kikandikáló farkukat. Legyünk láthatatlanok és viseljünk fehéret.
3. Ne hányjunk a virágcserépbe!
A gusztustalanságokat nem nélkülöző történetek inkább férfi kollégáinkra jellemzőek, de azért legyünk résen. Ha túl sokat iszunk, még idejében hívjunk taxit, és inkább nézzük a pörgős plafont otthon a fürdőszobapadlón, mint hogy a többiek arra kössenek fogadásokat, hogy mikor fogunk elájulni végre.
4. Ne lopjuk el a kajamaradékokat!
Mondani sem kell, hogy a megmaradt kaják és piák ellopása az ízléstelenség és kicsinyesség csimborasszója, de néha ennek ellenére néhányunkban felmerül a kísértés, hogy elvigyük a sütit, mert „majd jó lesz az még másnap”. Álljunk ellen és menjünk be az éjjel-nappaliba hazafelé.
5. Ne kérjünk fizetésemelést…
…és ne a céges partin mondjuk el a főnökünknek a munkahelyi problémáinkat. Egyrészt ő sem lesz a helyzet magaslatán, azzal meg nem szép dolog visszaélni, másrészt ne akkor kérjünk már fizetésemelést nagyszerű teljesítményünkre hivatkozva, amikor csak tőmondatokban tudunk beszélni.
6. Ne táncoljunk az asztalon!
Baráti körben szinte bármit megtehetünk, de kollégáinkban egy világ omolhat össze, ha azt látják, hogy az egyébként szorgalmas és lelkiismeretes munkaerő, akiben mindig feltétel nélkül megbíznak, egyszer csak gogotáncosnőket megszégyenítő műsort tol az asztalon. Nem jó.
7. Ne vigyünk vendéget!
Akármennyire is odavagyunk a partnerünkért, ne vigyük el a céges buliba. Nem biztos, hogy előnyös, ha munkatársaink megtudják, hogy valójában a tetkós-bajuszos pasasokra bukunk, vagy bármi másra, amire ők nem.
8. Ne lépjünk le túl hamar!
Ha már tízkor lelépünk, azzal megsértjük azokat, akik jól érzik magukat. Gondoljunk inkább arra, hogy ha türelmesen várunk, amíg mindenki becsíp, akkor végre igazán megismerhetjük a többieket, és önszántukból fognak minket ellátni egy évre elegendő munícióval maguk ellen.
9. Ne próbáljunk ki semmit!
Nagyon pórul járhatunk, ha azt hisszük, hogy amit a kolléga az orrunk alá tol, attól nem lehet semmi bajunk, hiszen neki sincsen semmi baja tőle. A csilipaprikát is van, aki bírja, van, aki pedig kikészül tőle.
10. Ne karaokezzünk!
Még akkor se, ha szervezett karaokebuliba megyünk. Még akkor se, ha azt hisszük, hogy a későbbiekben nem bánnánk meg az orbitális égést. Ha van egy kis önbecsülésünk, akkor ugyanis meg fog változni a véleményünk, amikor majd kénytelenek leszünk visszahallgatni a vernyákolásunkat.
11. Ne csempésszünk be gyereket!
Ne azért hagyjuk ki őket a mókából, mert esetleg megzavarják a mulatozásunkat, hanem inkább azért, mert nagy eséllyel fognak olyat látni, amit nehéz lesz a későbbiekben kimagyarázni. Miért is nehezítenénk meg magunknak a gyermekeink ártatlanságának a lehető leghosszabb időre való megtartását?