Bizakodásra ad okot, mely egyben a kutatás egyik legfontosabb megállapítása is, hogy az elmúlt időszak nehézségeit figyelembe véve is, a megkérdezettek mintegy egyharmada olyan vagyoni és megtakarítási háttérrel rendelkezik, ami mellett nem érzi, hogy az anyagi helyzete érdemben romlott volna.
A kutatás adatai szerint ugyanakkor a lakosság kétharmada érzi úgy, hogy rosszabbak az anyagi körülményei, a nők esetében ráadásul ez az érték megközelíti a háromnegyedes arányt (73%). Különösen a munkaerőpiaci változások befolyásolják negatívan a nők gazdasági közérzetét: 61%-uk válaszolt úgy, hogy ezen a téren is rosszabb helyzettel, illetve kilátásokkal szembesült, míg a férfiak esetében ugyanez az arány lényegesen alacsonyabb, 46%-os. Nem csoda, hogy a nők nagyobb arányban (a válaszadók több, mint fele, 54%) fontolgatják új munka keresését a magasabb fizetés reményében.
A két nem közötti különbség a kutatásban vizsgált szinte valamennyi területen, így a megtakarítási képességekben is megmutatkozik. A nők közül kimutathatóan kevesebben tudnak megtakarítani, körükben 22%-nyi a megtakarítók aránya, szemben a férfiak 40%-ával, ami aligha független a nemek közötti bérszakadéktól. A tipikus megtakarító az átlagosnál magasabban képzett, 500 ezer forint feletti havi jövedelemmel rendelkező budapesti férfi.
Aki ténylegesen megtakarító pozícióban van, az másképp is gondol a pénzre, mint aki csak álmodozik róla, hogy jó lenne valamennyit félretenni. Az előbbiek többsége szerint a megtakarított pénz a bankban, az utóbbiak szerint otthon van a legjobb helyen. Biztonságos megtakarítás fontosságát jelzi, hogy a megtakarítóknak több mint háromnegyede nem a párnacihában tárolja az éppen nélkülözhető pénzét, hanem erre pénzintézetet vesz igénybe.
Kifejezetten a pénzügyi szektorba vetett bizalmat mutatja, hogy az inflációs környezetben nőtt azoknak az aránya, akik szakértők tanácsára hallgatnak a pénzügyekben. A válaszadók 23%-a két évvel korábbinál fontosabbnak tartja kikérni befektetési szakértők véleményét a megtakarításokkal kapcsolatos döntéshozatalnál.
„A CIB Banknál kiemelt fontosságúnak tartjuk az úgynevezett ESG szempontokat: az idei évben indult stratégiai ciklusunk egyik legmeghatározóbb elemének választottuk a fenntarthatóságot szem előtt tartó környezeti, társadalmi és vállalatirányítási dimenzión alapuló szemléletmódot – mondja Horváth Bálint Levente, Lakossági Számla és Tranzakciós Termékek vezető. Ebben kiemelt szempontot képvisel az esélyegyenlőség kérdése, mind munkáltatóként munkavállalóink, mind pénzügyi szolgáltatóként az ügyfeleink irányába. Minden ügyfelünknek ugyanolyan elhivatottan igyekszünk segíteni, legyen szó akár megtakarításokról, akár a pénzügyei optimalizálásáról, emiatt termékfejlesztésünk során a speciális élethelyzetekre is figyelünk. November végén piacra léptünk egy dedikált számlatermékkel, amely a munka világába visszatérő kisgyerekes szülők számára nyújthat segítséget – elsősorban természetesen a kismamák körében érzékelhető nehézségeket szem előtt tartva –, akik esetleg jelenleg még jobban is érintettek a gazdasági folyamatok által.”