Legjobb, ha az anya megfigyeli saját testének működését: ha szoptatás közben (a 37. hét előtt) méhösszehúzódásokat észlel, csökkentse vagy hagyja el a szoptatást. Fontos megemlíteni, hogy ha az anya állapotos lesz, előfordulhat, hogy testileg vagy lelkileg tehernek érzi a szoptatást. Ez azt jelzi, hogy eljött az ideje az elválasztásnak. Ne legyen lelkifurdalása: szép fokozatosan válassza el a “nagyot”, és keressen más módot arra, hogy kapcsolatuk továbbra is harmonikus legyen.
Gyakorlati tanácsok kisgyermekek szoptatásához
Minden gyerek kinövi egyszer a szopás iránti igényét. A lényeg az, hogy az anya addig folytassa a szoptatást, amíg mindkettőjüknek jólesik. Ha az anyának már terhére van a szoptatás, juttassa ezt nyíltan kifejezésre, és elhatározásához tartsa magát a későbbiekben is. Ha a kisgyermek egyik nap kap cicit, másik nap nem, ezzel elbizonytalanítjuk, s így még jobban ragaszkodni fog a szopáshoz.
A mi társadalmunkban egyelőre nem általános a gyermekek hosszú távú szoptatása. Még ritkább az, ha valaki újabb várandósság miatt nem választja el gyerekét, és az is, ha az anya mindkét testvért egyaránt szoptatja. Ennek ellenére sem kell visszariadni a kisgyermek szoptatásától. Mivel azonban inkább az ellentábor szava hallatszik, a legtöbben bizonytalanok, és a saját és gyermekük igényeit figyelmen kívül hagyva mégis az elválasztás mellett döntenek.
Az alábbi információk talán segítenek abban, hogy mindenki megtalálja a maga útját – mert általános érvényű, megcáfolhatatlan szabályokkal nem szolgálhatunk.
Természetesen igen! A tudományos kutatások egyre több érvvel szolgálnak a hosszú távú szoptatás mellett. Nem kell attól tartani, hogy egy-másfél év múlva az anyatej tartalmatlanná, híggá válik. Ebben az időszakban úgynevezett regressziós tejről beszélünk, mely immunanyagokban éppoly gazdag, mint a közvetlenül a szülés után termelődő előtej. Így vértezi fel a természet plusz védelemmel a világgal ismerkedő kisgyermeket.
Ha már nem szopik a gyermek, akkor sem kötelező tehéntejet kapnia. A tehéntej fő táplálkozási értéke a kalcium, ezért szokták javasolni a tej fogyasztását táplálkozási szakemberek. Kalcium azonban más ételekben is van: például a tejtermékekben, a mákban, a tojásban is. A tej fogyasztása tehát nem létfontosságú.
A szoptatás késleltetheti az újabb terhességet
Jól tudjuk, maga a szoptatás bizonyos mértékű fogamzásgátló hatással bír. A ma is vadászó-gyűjtögető életmódot folytató társadalmakban az igen gyakori és hosszú távú szoptatás hatására átlagosan négy év telik el két szülés között. Egy edinburghi vizsgálat során egyetlen olyan asszonynál sem találtak peteérést, aki nem adott kiegészítő táplálékot, naponta hat vagy több alkalommal szoptatott, és a szoptatás több mint hatvan percet vett igénybe. Ha az asszony abbahagyja az éjszakai szoptatást, nagy valószínűséggel helyreáll a petefészek működése, így a fogamzóképesség is. A fentiekből arra a következtetésre juthatunk, hogy nagyon kicsi az esély arra, hogy a szülés utáni első fél évben újabb gyermek foganjon, ha az anya igény szerint, hozzátáplálás nélkül szoptat.
Egyéves korig az anyatej a fő táplálék
Egyes esetekben maga a gyermek vet véget hamarabb a szoptatásnak, mint ahogy azt az édesanya szeretné. A korai hónapokban ez általában akkor fordul elő, ha túl hamar megkezdik a hozzátáplálást, ha cumisüvegből is etetik a kicsit, ha az anya érzelmi krízisbe kerül. Ilyen hatású lehet a fájdalmas fogzás és a menstruáció visszatérése is. A mell elutasítása ilyenkor általában átmeneti, türelemmel, szeretettel néhány nap alatt vissza lehet édesgetni a csecsemőt az anyamellhez, ha megszüntetjük a szopási sztrájkot kiváltó tényezőt.
Ha igény szerint szoptat az anya, és a kiegészítő táplálékot csak szoptatás után adja, akkor nagyon ritka, hogy a gyermek egyéves kora előtt maga döntsön a szopás befejezéséről.
Szopás közben bohóckodhat, incselkedhet, nyüzsöghet az apróság, ezért nem mindig könnyű házon kívül megszoptatni. A szoptatásbarát öltözék fontosabb, mint valaha. Nem árt olyan helyet keresni a szopihoz, ahol nem tereli el a gyermek figyelmét semmi. Ha az anyának nincsenek ellenérzései, akkor természetesen fog viselkedni, és a környezete is könnyebben elfogadja a helyzetet.
(A Kismama szerkesztőségének egyik tagja Szegeden járt, s az amúgy patyolattiszta pályaudvari illemhely látogatásakor meglepő látványban volt része. A fülkék előtti szűkös kis helyen ismeretlen anyuka szoptatta gyermekét, miközben a másik, négy év körüli gyerek ide-oda téblábolt körülötte, és legalább ötször leejtette a mesekönyvét. A vécésnéni, aki átadta a helyét, kint a folyosón őrizte a babakocsit és a csomagokat. Később bekukkantottam a váróterembe, ahol csupán egy-két utas kóválygott.
Vajon mit árul el társadalmunk értékrendjéről ez a kis életkép? A szoptató anyáknak bujkálniuk kell, miközben a váróteremben teli szájjal esznek az emberek, és az újságosnál egy egész falat beborítanak a szexlapok? Pedig a váróteremben a nagylánynak is jutott volna ülőhely, ahol a mesekönyvét nézegetheti.)