Tejleadó reflex: amikor kinyitjuk a csapot

Minél hamarabb kezd el szopni a kisbaba, minél gyakrabban mellre teszik, annál hamarabb bekövetkezik az úgynevezett tejbelövellés. Az addig puha tapintású mellek megduzzadnak, feszesek és kemények lesznek. Ha a kisbaba szopni kezd, a keményedés hirtelen robbanásszerű érzéssé fokozódik, a mellbimbók megkeményednek és kiemelkednek, a tej pedig több csatornán át spriccelni kezd.

A tejleadó reflex – melyet ugyanaz a hormon, az oxitocin vált ki, mint a méhösszehúzódásokat vagy az orgazmust – kezdetben igen fájdalmas lehet. Ennek többek közt az is oka, hogy a szoptatások alatt a méhösszehúzódások erőteljesen jelentkeznek, az első napokban ilyenkor a vérzés is fokozódik. (Szoptatás előtt kezdetben mindig érdemes betétet cserélni.) A mellek minden addiginál hatalmasabbak lesznek, ám ez nem azt jelenti, hogy tele vannak tejjel, pusztán a szövetekben jelentkezik átmeneti duzzanat.

A tejleadó reflexet nem minden anya érzi fájdalmasnak, van, aki csupán abból veszi észre létezését, hogy a kisbaba először csak ráharapásszerű állkapocsmozgással szopik, de nem nyel folyamatosan addig, amíg a tej el nem kezd folyni. A bimbóvédő használata akadályozhatja reflex kiváltódását, mivel a kelleténél kevesebb közvetlen inger éri a mellet.