Az újszülöttkori reflexek még élnek: ha megérintjük a kisbaba tenyerét és talpacskáját, ujjacskáit begörbíti, kapaszkodni próbál.
Jól megfigyelhető a kicsi csecsemő jellegzetes kéz- és testtartása: ujjacskáit többnyire ökölbe szorítja, fejét, és karját úgy tartja, mint egy vívó. Ezt a jelenséget nyaki reflexnek nevezzük. Ha megijed, kezét, lábát szétcsapja, ujjait kinyújtja, fejecskéjét oldalt felszegi, majd karjával öleléshez hasonló mozdulatot végez: ez a Moro-reflex.
A testközelség, édesanyja bőrének melege pillanatok alatt megnyugtatja. Ha tenyerünket a hason fekvő kisbaba talpaihoz nyomjuk, reflexszerűen ellöki magát, kúszó mozgást végez. Ha talpa álló testhelyzetben az ágyhoz ér, az elemi járásnak nevezett reflexes lépegetést figyelhetjük meg nála. A szopóreflex a legfontosabbak közé tartozik. Ha megérintjük ajkát vagy orcáját, szájával kereső mozgást végez. Édesanyja hangjára és mosolyára feszült figyelemmel válaszol: tekintetét a jól ismert arcra szegezi.
Az egy hónapos csecsemő még nagyon sokat alszik. Napi átlagban mintegy húsz órát, többnyire olyan mélyen, hogy nem zavarja, ha körülötte zajlik az élet. Csupán pár másodpercig kíséri figyelemmel a mozgó tárgyakat, de hasonfekve már meg tudja fordítani a fejecskéjét, sőt, pár másodpercig tartja is.
Testsúlya átlagosan 4-600 grammal gyarapszik az első hónap folyamán. Fejkörfogata egy picit meghaladja mellkasbőségét, s havonta körülbelül egy centiméterrel növekszik.
