A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
"Sári születése elõtt mindenben bizonytalan voltam, de a hirtelen bölcsõhaláltól féltem. Légzésfigyelõ monitorra nem volt pénzem, ezért döntöttem úgy, hogy az én kislányom mellettem fog aludni, hogy észrevegyem, ha gond van vele. Közben persze sûrûn szopott, éjjel is két óránként, ezért nekem nagyon bevált, hogy mellettem alszik. Csodálatos érzés volt, ahogy hozzámért, ha kicsit messzebb feküdtem, õ kúszott oda, hogy hozzám érjen.
Kistestvére születése előtt vettünk neki kiságyat. Szépen berendeztük, és ő el is foglalta. Saci az első perctől végigalussza az éjszakát új helyén, nem volt gond a kiszoktatással. Most a kistesó alszik velem. Ő is keres a kezével, ha távolabb vagyok, és olyan édes, ahogy a kis mancsa tapogatózik, és amikor megtalál, megnyugodva tovább alszik. Egyedül az ágyban való szerelmeskedést kellett felcserélni a padlóra. Régen ez számított egzotikusnak, most nagyon boldogok vagyunk, ha néhanapján a puha ágyikóban szerethetjük egymást…”– írta Zsengellérné Nagy Izabella Budapestről.
Hasonló megoldásról számolt be egy másik édesanya is. Nagyobb ágyat vettek, hogy elférjen a pici is, aki már húsz hónapos. A mai napig is felébred egyszer-kétszer, de legalább aludni tudnak mellette. Volt olyan időszak, amikor csak kézben aludt, ha letették, öt perc múlva felébredt. A szülők felváltva éjszakáztak. Végül egy homeopata orvos ajánlotta az együttalvást. Két hónapja az édesanya már nem szoptatja meg éjszaka a kisgyermeket, így ő is ritkábban ébred. “Kezd rájönni, hogy azért a pohár vízért nem érdemes felébredni. Sokan mondják azt, hogy lehető legrosszabb megoldást választottuk, de nekünk ez nagyon jó, gyermekemnek főleg – akkor meg kinek rossz?!”
