A kitolási szak

W. Ungváry Renáta | 2001. November 30.

A tolófájások egészen más érzetet keltenek, mint a tágulást okozó méhösszehúzódások. Sokan megkönnyebbülésként élik meg ezt a szakaszt, s gyorsan össze tudják szedni erejüket. Másoknál egy időre megtorpanhat a szülés. Ha nincsenek problémák a magzattal, próbáljuk kihasználni ezt a szusszanásnyi pihenőt. A kitolási szak hossza igen változó, lehetséges, hogy csupán húsz percet, fél órát vesz igénybe, de egy óránál is tovább elhúzódhat. Ha romlanak a szívhangok, a kitolási szak művi befejezésére is sor kerülhet. Ilyenkor speciális szülészeti fogóval vagy vákuumos berendezéssel segítik világra a babát. Ha szakszerűen, gyakorlott kézzel alkalmazzák, nem okoz sérülést sem az anyán, sem a magzaton.
Ha lehetséges, társunk segítségével keressük meg a megfelelő testhelyzetet a kitoláshoz. Sajnos sok kórházban az előzetes ígéretek ellenére csak a fekve szülésre van lehetőség. Lehetséges, hogy a kismamának éppen a fekvés a legkényelmesebb, mégis kár lemondani a gravitáció segítségéről! A fekvő kismamánál könnyebben kerül sor gyorsító beavatkozásokra a kitolás során: az orvos alkarjával nyomja a hasat, oxitocin-infúziót kötnek be, kézzel tágítják a gáttájékot. Guggolva, térdelve, állva vagy patkó alakú szülősámlin már inkább csak a természet erejére hagyatkozhatunk, s ez talán nem is baj. Igaz ugyan, hogy a kismamák egy része segítségként éli meg a gyorsító beavatkozásokat, mégis gyakran előfordul, hogy kellemetlen, fájdalmas emlék marad utána. Magazinunk szeptemberi kismamaklubján több édesanya is szóvá tette, milyen kellemetlenül érintette, hogy szülését nem hagyták a maga természetes rendjében lezajlani. Egy sor beavatkozásra került sor, pedig sem a magzatnál, sem náluk nem jelentkezett sürgető probléma. “Úgy érzem, nem is én szültem. Kinyomták belőlem a gyerekemet” – fogalmazott egyikük, aki igen fiatalon, tizenkilenc évesen szülte első gyermekét. Szüléstörténeteink közt is sok hasonló élményről olvashatnak.
Végül, de nem utolsósorban a gátmetszést is meg kell említenünk a kitolási szak hosszát befolyásoló tényezők között. A megfelelő időben végrehajtott gátmetszés ugyanis néhány perccel rövidíti azt az időszakot, ami a magzat fejének megszületéséhez szükséges. Ha a babával gondok vannak, ez a pár perc is számíthat!
A gátvédelemhez viszont idő és türelem szükséges. Ekkor a maga természetes ütemében születik meg a fej, a gyorsítás, a túl erős nyomás a külső és belső sérülések kockázatát növeli.
A szülés akkor ért véget, ha már a lepény is megszületett. A lepényi szak aktív vezetése azt jelenti, hogy a baba világrajövetele után infúzió formájában oxitocin hormont adnak, s a méhre gyakorolt nyomással, illetve a köldökzsinór húzásával siettetik a méhlepény megszületését. A beavatkozás-sorozat célja a szülés utáni vérzés elkerülése. Ugyanakkor tény, hogy a lepény magától is megszületik, ám lehet, hogy erre csak egy órával később kerül sor. Kórházban ezt ritkán várják ki.

Mit tehet az orvos, ha nem halad megfelelően a szülés?

• Gyógyszeres fájáserősítésre akkor kerül sor, ha a magzat és az anya jó állapotban van, de a méhösszehúzódások rendszertelenek vagy nem elég hatékonyak. Az oxitocin-infúzió a méhösszehúzódásokat erősíti. A méhszájra felhelyezett prosztaglandin gél a méhszáj kötőszövetének érlelésében játszik szerepet, ezért a szülés megindítására alkalmazzák.
• A megfelelő időben végzett burokrepesztés rendszerint hevesebbé, sűrűbbé teszi a fájásokat. A magzatvíz távozása után erőteljesebben húzódik össze a méhizomzat. Burokrepesztésre csak akkor kerülhet sor, ha a magzat feje és a medence között nincs rés. Ha megtörtént a beilleszkedés, nem sodródhat előre a köldökzsinór, ez ugyanis azonnali császármetszést tenne szükségessé.
• Az EDA, azaz a gerincközeli fájdalomcsillapítás lerövidítheti a szülést. A kismama lazíthat, pihenhet, erőt gyűjthet, miközben a fájások észrevétlenül tovább dolgoznak. A gáttájék izomzata ellazul, ezért a magzat feje kisebb ellenállásba ütközik.
• Ha elhúzódik a tágulás, az orvos ujjal tágíthatja a méhszájat. Ez a fájdalmas művelet valamelyest növeli a méhszájrepedés gyakoriságát.
• A tágulási szakasz befejeződése után az orvos a kismama hasára gyakorolt nyomással növelheti a tolófájások hatékonyságát, hogy siettesse a megszületést. Ha olyankor szólítják fel nyomásra a kismamát, amikor ő még semmi tolófájásnak nevezhetőt nem érez, biztosan korai még! Ilyen esetben, és fogós, vákuumos valamint faros szülésnél gyakran kerül sor a “méh megtámasztására”.

Szakértő: Dr. Boros Judit szülész-nőgyógyász

Exit mobile version