Elvarázsolt keblek

nlc | 2002. Február 01.
A mell a nõiesség szimbóluma, festmények, reklámok, filmek, magazinok elmaradhatatlan szereplõje, a szexuális vonzerõ legfõbb záloga. Pedig "eredetileg" a természet csecsemõk táplálására találta ki. Kizárná egymást a két szerep?





Krisztina tíz hónapig szoptatta második babáját, ám bekövetkezett, amire végképp nem számított. Kisméretű, formás melle, melyhez melltartót sem viselt, „lógó zacskóvá” változott. Nem tud többé a tükörbe nézni, a férje előtt is jelentősen csökkent az önbizalma. Hiába bíztatja a párja, hogy jól néz ki, hiába próbálja lebeszélni szülészorvosa: ő mellműtétre vágyik, de a szükséges anyagiak hiányában sosem érheti el.
Szilvia gyermeke születése óta a legnagyobb ajándék, amit kapott, a mellműtét volt. Újjászületett. Az vitte a kés alá, hogy a mellével szembeni utálat teljesen eluralkodott rajta. Képtelen volt „lógó” mellei látványát huszonnégy évesen elfogadni. Férje végül belement, hiszen nem akarta feleségét boldogtalannak látni. A műtét eredményét szó szerint naponta élvezi.
Egy kétgyermekes anyuka e-mailen számolt be arról, hogy akár lesz harmadik babája, akár nem, meg fogja csináltatni a mellét. Nem tartja normális dolognak, hogy huszonévesen úgy lógjanak, mint a nagymamájának.
Két levelet idéztünk abból az éles vitából, mely a mell plasztikai műtétjéről folyik magazinunk levelezési rovatában. Akik elvégeztették, boldogok, ajánlják minden, keble formájával elégedetlen olvasónak.
Zs. I.-nek sosem volt szép melle. Korábban szinte semmi, majd három gyerek, hosszú szoptatás után lógós lett. Mégsem vágyott soha „plasztikázott álomcicire”. Ha belenézne a tükörbe, mindig az a műkütyü jutna az eszébe, amit oda begyömöszöltek. Az eljárást olyan gusztustalannak tartja, hogy szerinte ha az operációra készülő nők megnéznék, mi történik testükkel, elszörnyednének.
Zuszsi e-mailje szerint inkább az önbizalmat kellene erősíteni, nem feltétlenül módosítgatni saját alakunkat. Bármilyennek született is az ember, emberként kell megállnia a helyét, bármilyen adottságokkal áldotta meg a természet.
H. K. harmincöt éves, háromgyerekes anyuka annyira lefogyott, hogy melle szinte eltűnt. Megműttette, ám kénytelen volt munkahelyet változtani, és társaságban mélyen hallgat a dologról.
Vannak tehát, akik megértik, ám soha nem engednék, hogy egészséges testükbe késsel vágjanak, ám akadnak, akik elítélik, kifigurázzák, megalázzák a plasztikázott mellű nőt.

Mit várhatunk a mellplasztikától?




Sem lebeszélni, sem bátorítani nem akarunk senkit. Csupán arra vállalkozunk, hogy bepillantást nyújtsunk a mellplasztika technikai részleteibe, beszéljünk az esetleges szövődményekről. Hogy valaki vállalkozik-e rá vagy sem, azt – felelősen mérlegelve a várható eredményt és a kockázatokat – magának kell eldöntenie.
A női mell zsírszövetből és mirigyállományból épül fel. Ez utóbbinak változik a tömege: várandósság és szoptatás idején növekszik, utána visszafejlődik, sokszor kisebbre, mint az eredeti állapot. A kitágult bőr olykor lógós marad, és a zsírszövet mennyisége is csökkenhet egy-egy fogyókúra után vagy alkati okokból. Ezeket a változásokat az sem kerülheti el, aki lemond a szoptatásról, hiszen a mell méretváltozásai már a gyermekvárás és a tejbelövellés idején bekövetkeznek, a szoptatási időszak hossza nem befolyásolja őket.
A keblek „átformálása” a plasztikai sebészet rutin-beavatkozásai közé tartozik. A kicsiből teltet, a nagyból kisebbet, formásabbat, a megereszkedettből csinosat, feszeset lehet kialakítani. Bármelyik beavatkozásról van szó, a műtét során a bimbóudvart körbevágják, és az „új mell” legideálisabb részén illesztik vissza.

Felvarrás




Ha csupán a mell lazaságával vagyunk elégedetlenek, tömegével nem (a zsírszövet és a mirigyállomány mennyisége megfelelő), elég csak felvarrni a mellet. Ez azt jelenti, hogy az alapjáról feljebb preparálva „kisebbre” szabják a bőrt. Ilyenkor nem érintik a mirigyállományt és a kivezető tejcsatornákat sem. A bimbóudvar körüli metszésen kívül egy függőleges, és esetleg a mell alatti redőben egy vízszintes vágást ejtenek.

Mellnagyobbítás




Más a helyzet, ha a mell eredendően kicsi, vagy ha elsorvadt a mirigyállomány, és ettől vált lógóssá, puhává. Ilyenkor segít a mellprotézis, vagyis az implantátum. A különböző méretek és formák közül a sebész segít kiválasztani az éppen megfelelőt. A protézis tulajdonképpen egy szilikontasakban elhelyezett szilikon-, vagy fiziológiás sóoldatot tartalmazó töltet. Az utóbbit általában azok választják, akik a gyárak garanciája ellenére sem hisznek a tasak tartósságában. Bár a szilikon csak egészen drasztikus módon, szúrás vagy tragikus balesetek révén kerülhet a szervezetbe, ilyen esetekben sincs nagyobb baj: a kifolyt anyagot egy műtéttel el kell távolítani a szövetek közül. A sóoldatos megoldás igen szellemes. Előbb alakítják ki a betét helyét, amit csak később, a műtét során töltenek fel folyadékkal. A tartályt kis szeleppel zárják. Hátránya, hogy keményre kell tölteni, ezért nem olyan természetes hatású, mint a szilikontöltetű. Fekvő helyzetben kicsit ellapul, mozgásnál együtt hullámzik a testtel. Azért is kell keményre tölteni, mert a sóoldat – ellentétben a szilikonnal – az évek során lassanként átszivárog a tartály falán. Ritkán ugyan, de az is megtörténhet, hogy a szelep felmondja a szolgálatot, és fél óra leforgása alatt „leereszt” az egyik mell. Mivel ezt a protézist már nem lehet újratölteni, „nem árt”, ha még garanciaidőn belül történik a meghibásodás.
De hová is kerül a protézis? Az implantátumot a mirigyállomány és az izom közé vagy az izom alá lehet elhelyezni. Abban az esetben, ha nem sorvadt el a mirigyállomány, a protézist inkább az izom és a mirigyek közé célszerű elhelyezni, részben azért, mert így érhető el a legtermészetesebb hatás. Ugyanis kívül, a bőr felőli oldalon helyezkednek el a saját testszövetek, nem fordulhat elő, hogy a túl hamar megkezdett sportolás miatt feljebb csúszik az implantátum, vagy éppen az évek múltán kissé megereszkedő mell mögött fixen ül a helyén. Ilyenkor kettős kontúr látszik, ami cseppet sem kívánatos. Mivel a mirigyállományt és a kivezető csatornát ennél a műtétfajtánál sem érintik, a későbbi szoptatást nem akadályozza a beavatkozás. A mell vizsgálatát, szűrését sem korlátozza, ugyanúgy végezhet az orvos mammográfiát, ultrahangos ellenőrzést.
Az implantátumot több irányból is be lehet helyezni: vagy hónaljban nyitják meg a bőrt, vagy a mell alatti redőben, máskor a bimbóudvari metszésből történik a behelyezés. Minden esetben úgy próbálják elrejteni a vágást, hogy a hegek a legeldugottabb helyre kerüljenek. Még a plasztikai sebész sem tud ugyanis úgy varrni, hogy ne maradjanak műtéti hegek, még ha csak milliméter vastagságúak is. Pedig olyan tűt használnak, ami egybe van dolgozva a vékony fonallal. Ráadásul nem lehet előre tudni, kinek hajlamos a bőre hegburjánzásra. Szinte láthatatlan a varrás, ha a bimbóudvari metszésből helyezik be a protézis mögé kerül a protézis. Józan logikával is belátható, hogy a méretek szabják meg, egyáltalán kinél jöhet szóba ez a megoldás.

Mellkisebbítés
Amikor a mell redukciójára, azaz kisebbítésére van szükség, már kérdéses, megmarad-e a szoptatási képesség. Ennek a beavatkozásnak – ellentétben a fentiekkel – valós orvosi javallatai is vannak, hiszen egy esetleg négy-öt kilós mellet nagyon kényelmetlen cipelni. Az érintkező bőrfelületek kipállhatnak, gombásodás lehet a következmény, a melltartó pántja bevág, de a legsúlyosabb következmény mégis a nyaki gerinc megterhelése. A folyamatos kényszertartás súlyos meszesedéshez vezethet. Amikor a nagy mellből el kell távolítani a felesleget, esetenként egy-két kilónyit, nem mindig sikerül kikerülni a mirigyállományt, hiszen a formára is figyelni kell. Az átmetszett mirigyek hegesednek, ilyenkor nem ritka, hogy a tejcsatornák véglegesen elzáródnak az érintett területen.

Szövődmények, veszélyek
Mint minden beavatkozásnak, a plasztikai műtéteknek is lehetnek szövődményei. Vérzés, sebfertőzés minden műtét után előfordulhat. Mellimplantátum beültetésekor a kilökődés kockázatával is számolni kell az esetek fél-egy százalékában. Ezt általában a fel nem derített gócok – például torokgyulladás, hólyaghurut, gennyes foggyökér – okozzák. Mivel a szervezet egységes egész, a leukociták, a kórokozókat elpusztító fehérvérsejtek a műtéti sebhez vándorolnak, és gennyképződéssel akadályozzák a gyógyulást. Ha az antibiotikus kezelés hatástalan marad, ki kell venni az implantátumot. Körülbelül három hónapnyi pihenő után lehet újra visszahelyezni.
A másik ismert szövődmény a tok zsugorodása. Az implantátum körül a szervezet minden esetben cigarettapapír vastagságú tokot képez. Előfordul, hogy ez a tok megvastagodik, a mell megkeményedik, súlyosabb esetben deformálódik. Ilyenkor egy kisebb műtéttel lehet segíteni a bajon.

Hogyan tájékozódjunk?
Csak olyan plasztikai sebészt válasszunk, aki elég időt szán a részletek megbeszélésére. Felvilágosít a várható következményekről, felhívja a figyelmet a veszélyekre is. Érdeklődjünk több helyen az árak és a lehetőségek felől!

Mennyibe kerülnek az újjávarázsolt keblek?
Egy pár implantátum két-háromszázezer forintba kerül. Ehhez jön a műtét, az altatás és az egynapos kórházi ápolás díja, ami még legalább kétszázötvenezer forintnyi költség, de egyes kórházakban akár a többszörösére is rúghat ez az összeg.

Szaktanácsadó: Dr. Takács László plasztikai sebész, a Kontúr Klinika főorvosa

Képaláírás a szakillusztrációhoz:
A mell felvarrásához először a mellbimbó körül eltávolítanak egy kulcslyuk formájú bőrdarabot (bal). Ezután a sebész összehúzza és összevarrja a sebszéleket (jobb). A mellbimbót közben nem vágják el a mirigyállománytól, ezért a szoptatási képesség nem sérül





 Megalázó bánásmód
Szülés után a vizitelő orvos, amint megtudta, hogy mell-implantátumom van, azonnal elrendelte az apasztásomat gyógyszerrel, hideg borogatással. Hozzáfűzte még, hogy akkor kellett volna gondolnom a jövőre, amikor a mellműtétre rászántam magam. Ő volt a főorvos, magabiztos, tapasztalt. A sebészetre küldött konzultációra. A sebész szerint elméletileg lehetséges, hogy mellplasztika után is szoptasson az asszony, de ő még nem hallott róla, hogy ez bárkinek is sikerült volna. Közben a melleim kőkemények lettek, rettegtem a gondolattól, hogy bármelyik pillanatban felrepedhet a bőröm, vagy kiszakadhat a szilikonpárna. A kislányomat még cumisüvegből sem etethettem, megalázóan bántak velem, éreztették, nem vagyok ember, mert a szép melleimért lemondtam a szoptatásról.
Jelige: Majka



Kismama: Több olyan levél is érkezett szerkesztőségünkbe, mely a mellplasztikai beavatkozás utáni zökkenőmentes szoptatásról szól. Bármilyen szakirodalmat lapozunk fel, mindegyikben olvasható, hogy a mellplasztikai beavatkozás rendszerint nem akadálya a szoptatásnak. Csak a mellkisebbítő műtétek után fordulhatnak elő problémák, hisz olyankor eltávolítják a mirigyállomány egy részét. A sebészorvosnak nem pletykákra, hanem szakirodalmi adatokra kellene támaszkodnia, amikor a hozzá küldött páciens problémájával foglalkozik.

A pszichiáter szemével

Októberi számunkban közöltük azt az olvasói levelet, mely a következő kérdést veti fel: „Ha egy nőnek a mellplasztikán múlik a jó közérzete, és ez menti meg a pszichológushoz, pszichiáterhez járástól, miért ne tenné meg?” Dr. Frigyes Júlia pszichiátert kértük meg, hogy válaszoljon:
– Tapasztalataim szerint az a nő, akinek a gondjait pszichológus tudná megoldani, valószínűleg nem várhat segítséget egy kozmetikai műtéttől. Ugyanez fordítva is igaz: aki más méretű, formájú mellre vágyik, annak nem kell pszichológushoz járnia, hogy az „lebeszélje” a vágyairól. Ha szeretnék egy szép családi házat, biztosan nem pszichológushoz fordulok, hogy megszabaduljak az álmomtól.
Bizonyára lelki okai vannak, hogy két ugyanolyan mellű nő közül az egyik, ha van rá pénze, elmegy kozmetikai sebészhez, a másik elítéli azt, aki megműteti magát.




– Nőiségünket igen különbözően éljük meg. Nem mindannyian fogadjuk el a felnőtt nővé érés tényét, az ezzel járó változásokat. Sok nő számára a várandósság és a szülés élménye, a gyerekek nevelése jelenti a teljességet, az általában elkerülhetetlen testi változások is mind erre a boldogságra emlékeztetik. Ha két-három gyereket szülnek, szoptatnak, és nem olyan formájú a mellük, mint tizennyolc éves korukban, az számukra tökéletesen elfogadható, normális, természetes.
A felnőtt nővé válást azonban sok nő egyszerűen nem tartja vonzó dolognak, s ilyenkor a mell, a csípő alakjának változását is traumának élik meg. Szélsőséges példája a nővé érés elutasításának az anorexia nervosa (kóros soványság) nevű betegség, mely az evés elutasításával gátolja meg a nőies domborulatok megjelenését. Ilyenkor kimarad, vagy el sem kezdődik a menstruáció.
A felnőtt, gyerekeket szült nő testének képe sehol nem jelenik meg a médiában, tévében, magazinokban, plakátokon, kizárólag tökéletes, fiatal arcokat, testeket látunk, melyeket gyakran művi úton alakítanak ki. Óhatatlan, hogy a nő összehasonlítja saját tükörképét azzal, amit a média szépnek kiált ki, és azt hiszi, ha a saját teste attól eltér, az nem szép. Innen csak egy lépés, hogy korrekcióra szorul. Szépségideál persze mindig, minden korban létezett, csak nem zúdult mindenhonnan a nyakunkba a képe. És soha sem állt annyira távol a természetestől, mint az ezredfordulón.
– Persze a férjek is ugyanazokat a képeket látják a nőkről, mint a feleségek. Jogos az olvasói levelekből kicsendülő félelem, hogy ha megváltozik a mellük, és nincs pénzük megcsináltatni, elveszthetik a párjukat? Esetleg nehezebben találnak új társra?
– Hadd nyugtassam meg az olvasókat: a párválasztás, a szerelem, a házasság azért ennél sokkal bonyolultabb dolog. Aki kizárólag a vonzó, ideális külseje miatt szeret bele a jövendőbelijébe, még az sem csupán emiatt marad vele éveken át. Talán a nők nehezen hiszik el, de annyi minden mást lehet szeretni egy nőben, a külső ezek közül csak egy tényező. A báj, a kedvesség, a kisugárzás, az intelligencia hosszú távon lényegesen fontosabbá válnak. Bizonyos, hogy a gyerekek édesapja fogadja el leginkább az anya testének változásait.

Hová lett az alakja?
Nekem ’98-ban plasztikázták a mellem, szilikonbetét beültetésével. Sportmúltam miatt csúnyán, 6-7cm-re lógott a mellem, orvosi javaslatra műttettem, saját formáját és méretét szerettem volna visszakapni. Szép volt még a terhesség alatt is, de most jobban lóg, mint ezelőtt, ráadásul a 98-as mellbőségből lett 118-as.
Hatalmasak, csúnyák, és lehet, hogy épp a műtét miatt nem tudtam rendesen szoptatni. Biztos, hogy a 26 kg hízás is hozzájárult a végeredményhez, de ha még egyszer választhatnék, nem műttetném meg szülések előtt!
K. A.

Megkérdeztük honlapunk látogatóit
A tavaly december elsején indult honlapunk első szavazásának a mellplasztika volt a témája. Íme, az eredmények:

• Ha lenne rá pénze, végeztetne plasztikai műtétet a mellén?
Ha elégedetlen vagyok a mellem alakjával, igen. [307]

• Ha a férjemnek nem tetszik a mellem, feltétlenül. [55]

• Ha már nem tervezek több gyereket, biztosan belevágnék. [197]

• Csak a műtéttől való félelem és a sok rémhír tart vissza. [189]

• Számomra a mellplasztika szóba sem jöhet! [568]

Köszönet a debreceni Csokonai Kiadónak Naomi Wolf A szépség kultusza című könyvének magyar kiadásáért.

Összeállította: Bálits Éva; Dr. Takács Lászlót Hajnal Éva kérdezte
Exit mobile version