A gyöngyösi Bugáth Pál Kórház szülészete

W. Ungváry Renáta | 2002. Március 28.
Körülbelül százezer lakosú az a terület, mely szülészeti szempontból a gyöngyösi kórházhoz tartozik. Az elmúlt évek csökkenõ születésszámát sikerült megállítani, sõt, dinamikus növekedés tapasztalható. Míg 1998-ban 684 baba született, tavaly már 748-cal büszkélkedhettek.

Gyöngyösre sok területen kívüli kismama jön szülni. Dr. Hlinka Tibor osztályvezető főorvos szerint ez főként arra vezethető vissza, hogy a tárgyi és személyi feltételek egyaránt nagyon jók. Az új kórházépületet öt évvel ezelőtt adták át, ennek köszönhető, hogy valóban minden kényelem adott: a gyermekágyas kórtermekhez külön fürdőszoba és WC tartozik, a folyosók, a társalgó és az ebédlő egyaránt tágas. Mindenütt nagy tisztaság, kifogástalan rend fogadott minket a kifejezetten kórházias környezetben.
A gyöngyösi kismamák közül régebben sokan mentek Budapestre szülni, mostanában egyre többen választják a helyi kórházat. Az országos átlagnak megfelelően Gyöngyösön is közel tíz százalékkal kevesebb gyerek született, a születésszám mégis emelkedik azoknak a kismamáknak köszönhetően, akik más megyékből, vagy az egri, hatvani körzetből jönnek ide szülni. Hlinka főorvos az újdonságokról is beszélt: „Nemrégiben alakítottuk ki az úgynevezett centrális terhesgondozót. Az új rendszer lényege, hogy minden kismama egy-egy orvoshoz kötődik, nem csak azok, akiknek fogadott orvosa van. Így személyes ismeretség alakul ki köztük, mire eljön a szülés ideje, s az esetleges mulasztások is jobban számon kérhetők. Tavaly óta rizikóambulanciánk is működik az osztályon, azok számára, akik még nem igényelnek intézeti kezelést, de állapotuknál, alapbetegségüknél fogva az átlagosnál nagyobb figyelemre szorulnak. Új, kitűnő készülékkel felszerelt, légkondicionált ultrahangvizsgálónk van három asszisztenssel, de még a szülőszobán is rendelkezünk ultrahanggal.”

Az orvos egyik legfontosabb feladata a fájdalomcsillapítás
Gyöngyösön a kismamák hatvan százaléka szül epidurális fájdalomcsillapítással. Négy szülészorvos is elvégezte az ehhez szükséges tanfolyamot, így éjjel-nappal folyamatosan biztosítani tudják ezt a lehetőséget. Tapasztalataik nagyon kedvezőek: az EDA-t kimondottan jótékony hatásúnak tartják az úgynevezett patológiás szüléseknél is, például koraszülés, toxémia, medencevégű fekvés vagy diabétesz esetében.
Gátmetszést a közismert szakmai javallat alapján szinte mindenkinél végeznek, s a főorvos szerint ez a gyakorlat nem is fog változni, hiszen fontos, hogy a súlyos repedéseket vagy a későbbi vizeletcsepegést megakadályozzák. A korai gyermekágyi sebfájdalmon kívül más panaszok nem szoktak jelentkezni, mert a vágásokat gondosan, felszívódó varróanyaggal varrják el.
A császármetszések aránya 1999-ben 13,8% volt, mely kevesebb, mint az országos átlag. Gyöngyösön a műtőben is a kismamával maradhat az apa illetve a választott kísérő, de ezzel a lehetőséggel csak kevesen élnek. Dr. Hlinka Tibor hozzátette, hogy a szülészetben jelenleg olyan szemléletmód uralkodik, melynek hatására folyamatosan nő a császármetszések aránya. A magzat medencevégű fekvése például már önmagában is kóros helyzetnek számít, ezért egyre gyakrabban folyamodnak ilyenkor császármetszéshez. „Ez persze azzal jár, hogy a fiatal orvosok egyre kevésbé látnak faros szüléseket, amelyekből tanulhatnának.” Ha a kismamának már volt császármetszése, legközelebb még nagyobb esélye van arra, hogy műtik, két vagy több császár után már garantált az újabb császármetszés.

A babás szoba népszerűsítésre szorul
A gyermekágyas és terhespatológiás ágyszám együttesen negyven, s ebből csupán nyolc olyan férőhely van, ahol az anyát a kisbabával együtt tudják elhelyezni, kizárólag a nappali órákban. A két, egyenként négy ágyas babás szoba eddig mindig elegendőnek bizonyult, mert az anyák többsége az osztályvezető főnővér, Takács Ferencné tapasztalatai szerint szívesebben választja az elkülönített elhelyezést. Ezért sem tervezik egyelőre a rooming-in férőhelyek számának növelését.
Dr. Csépány Adrienn szülészorvos és Tomcsányiné Bokros Judit védőnő együtt szokták tartani a szülésre felkészítő tanfolyamot, melyre folyamatosan, öthetes ciklusokban kerül sor, s többnyire azok látogatják, akik együttszülést terveznek. (Gyöngyösön a kismamák huszonöt-harminc százaléka szül együtt partnerével.) Mindketten előnyösnek tartják az újszülött és az anya együttes elhelyezését, ezért a tanfolyamra járó pároknak is ezt szokták ajánlani. Minden alkalommal sor kerül tornára is, melyhez óriási, színes labdák is a kismamák rendelkezésére állnak. A szülőszobán higiénés rendszabályok miatt sajnos nem használhatják ezeket a remek eszközöket, de legalább a felkészülés heteiben tapasztalhatják, milyen kényelmes rajtuk ücsörögni. Bokros Judit külön alkalommal beszél a pároknak a szoptatásról, és arról, hogy milyen holmikat érdemes majd beszerezni. „Cumisüveget például felesleges vásárolni, hiszen a kisbabák szopni fognak, s ha néha mégis szükség lenne itatásra, kispohárból is kaphatják az innivalót. Ez szopási készségüket sem fogja megzavarni.” Csépány doktornő elmondta, hogy a szülőszoba megtekintésére azoknak is lehetősége van, akik nem az együttszülést választják, és tanfolyamra sem járnak. Bemutatják azokat az eszközöket és műszereket is, amelyekkel a kismamák a szülőszobán fognak majd találkozni. Amikor ott jártunk, éppen az amnioszkópiás vizsgálat bemutatásán volt a sor: betöltött harminckilencedik héttől kezdve kétnaponta vizsgálják majd a műszer segítségével, hogy a magzatvíz színe áttetsző-e még. Ha zöldes lenne, az arra utal, hogy a szülést meg kell indítani. Az amnioszkópia akkor végezhető, ha a méhszáj már nyitva van annyira, hogy a műszert be lehessen vezetni.

Szülési testhelyzetek
A szülőágyak fejrésze megemelhető, ezért félig ülő testhelyzetben lehet szülni. „Szülőszék sajnos nincs, de régi munkahelyemen, Salgótarjánban volt, s azt tapasztaltam, hogy nem szerették a kismamák.”– mondta a főorvos. Kertay Szilvia szülésznő szerint a szülő nők elfogadják a fekve szülést. A vajúdás alatt ezzel szemben kimondottan ajánlott a testhelyzetek váltogatása aszerint, hogy mi esik jól. „A kitoláskor a kismama lábát rögzítjük a kengyelben, így szabad útja van a babának. A szülő nő is jobban tud tolni, ha belekapaszkodik a tartóvasakba.” Borotválni csak a gátmetszés vonalában szoktak, a beöntés nem kötelező.
Szülés után rögtön az anya hasára teszik a kisbabát. „Számunkra is megható, hogy a picik ilyenkor azonnal elhallgatnak, és kényelmesen elhelyezkednek a mama hasán. Ezután gyermekorvosi vizsgálat következik, majd az anya visszakapja felöltöztetett újszülöttjét, és megszoptathatja. A szülőszobán töltött megfigyelési idő alatt végig együtt maradhatnak. ” – meséli Takács Ferencné főnővér. A szülésznő és a főnővér egyetértettek abban, hogy náluk sosem sikítoznak, jajgatnak a szülő nők, mert mindenkire odafigyelnek, senkit nem hagynak magára, s igyekeznek személyre szóló segítséget nyújtani.


Megjelent a Kisbaba 2000. augusztusi számában.

Exit mobile version