„Ez a szülészeti osztály egy gyár!” – mondta ironikus mosollyal Dr. Pap Károly osztályvezető főorvos, amikor arra kértem, mutassa be magazinunknak a hely különleges adottságait és szolgáltatásait. A rendkívüli forgalomból is következik, hogy az esetleges fertőzések, járványok elkerülése érdekében különös gondot fordítottak a tágas kórtermek, szülőszobák kialakítására, hiszen a zsúfoltság megengedhetetlen volna ilyen születésszám mellett. Pap professzor Nagy-Britanniából hozta magával az úgynevezett mátrix-rendszer ötletét. Ennek lényege az, hogy a szülőszobában minden egyes szülő nőhöz tartozik egy szülésznő, aki a felvételtől fogva egészen a hazabocsátásig foglalkozik vele, tehát például a szoptatásban is segít. Ha csúcsforgalom van, más részlegekről is a szülőszobába mennek a szülésznők, tehát nincs merev, konkrét munkahelyhez kötődő beosztás. E módszer előnye nem csupán a kismama és szülésznője közt kialakuló személyes kapcsolat, hanem az is, hogy minimálisra csökkenthető a fertőzésveszély, hiszen egy szülésznő csupán a „saját” kismamájával foglalkozik. Szabad szülésznőválasztásra is van lehetőség.
Ugyanezek az elvek vonatkoznak az orvosi ellátásra is: itt minden szülő nőnek saját kezelőorvosa van. Nyíregyházán a várandósok a harmincötödik hétig választhatnak orvost, de mivel a legrosszabb helyzetben levőknek is személyre szabott ellátást szeretnének nyújtani, felvételkor mindenki saját kezelőorvost kap. Pap professzor azt szeretné ezzel elérni, hogy ne legyen megkülönböztetés a szülő nők közt, mindenki egyformán színvonalas ellátásban részesüljön.
Országos viszonylatban is alacsony a császármetszések aránya
A nyíregyházi szülészet részt vesz a progresszív betegellátásban, ami annyit jelent, hogy megindult koraszüléssel és egyéb szövődményekkel az egész megyéből ide küldik a kismamákat. Hasonló intézményekben a sok problémás esetből következően szinte mindenütt húsz százalék feletti a császmetszések aránya. Nyíregyházán is erőteljesen emelkedik ez az arány. Míg a kilencvenes évek elején 10-11% volt a műtétek aránya, 1998-ra elérték a 14,5%-ot, majd 1999-ben már 17,5%-nál tartottak. Pap professzor az emelkedő tendenciát újfajta szemléletmód térhódításával hozza összefüggésbe. Mint mondta, korábban mindig megkísérelték a hüvelyi szülést, hacsak nem fenyegetette az anyát vagy a gyermeket valamilyen kóros állapot. Most fordított a helyzet: ha nem látják biztonságosan levezethetőnek a szülést, megelőző császármetszést végeznek. Régebben például rengeteg faros szülés is volt az osztályon. Ma már egyre ritkábban kerül sor ilyesmire, ha ugyanis bármilyen komplikáció lehetősége fennáll, inkább a műtét mellett döntenek. Pap professzor a Misgav-Ladach módszer kímélő műtéti technikáját alkalmazza, s ebben sok kollégája követi. A műtéteknél eddig spinális fájdalomcsillapítást végeztek – vagyis közvetlenül a gerincbe, a kemény agyburokba fecskendezték a gyógyszert – mostanában kezdték az epidurális, vagyis gerincközeli fájdalomcsillapítást a császárműtéteknél is használni, hiszen jóval kevesebb műtét utáni szövődményre lehet számítani, és ez utóbbi módszer lehetőséget biztosít a műtétet követő fájdalomcsillapításra is.
Március óta működik a rizikóambulancia
A tágas, hatágyas, otthonosan berendezett részleg vendégszeretetét azok a kismamák élvezhetik, akik valamilyen okból veszélyeztetett terhesek ugyan, állandó bentfekvekvésre mégsincs szükségük, elegendő, ha a havonta három napot igénybe vevő vizsgálatsorozatot itt az ambulancián elvégeztetik. A nyíregyháziak ilyenkor éjszakára hazamehetnek, akik viszont távolabb laknak, erre a három napra befeküsznek a kórházba. Gálné Pető Bea szülésznő, a részleg vezetője elmondta, hogy ezzel a módszerrel március óta már három magzat méhen belüli elhalását sikerült megakadályozni, és számos esetben tudtak enyhébb problémákat orvosolni. Ha ugyanis kellő időben észreveszik, többnyire hathatósan tudnak segíteni. Ide a védőnői hálózaton keresztül jutnak el a kismamák. Az itt végzett vizsgálatokra azokat küldik el, akiknél magas vérnyomást, toxémiát, azaz terhességi mérgezést, vérszegénységet, diabéteszt, szívbetegséget, pajzsmirigyproblémákat, vagy a magzat fejlődésbeli lemaradását észlelik. A kismama akkor is fokozott figyelmet igényel, ha már volt koraszülése, vagy méhen belül elhalt magzata.
A kismamák nem lelkesednek egyöntetűen a babás szobáért
Az újszülött osztályon szokatlan látvány fogadott minket: rengeteg kisbaba feküdt az apró ágyacskákban. Noha az osztályon tizenkét és huszonnégy órás rooming-inre, azaz együttes elhelyezésre is van lehetőség, méghozzá az országos átlaghoz képest kiemelkedően jó körülmények között, viszonylag kevesen élnek vele. A szállodaszerűen elegáns, gyermekágyas részlegen Dr. Fügedi László főorvos kalauzolt minket végig. „Az anyák sokszor egymást ijesztik el attól, hogy a babájukkal együtt legyenek. Én mindenkit igyekszem rábeszélni, hiszen meggyőződésem, hogy nem szabad ezeket az első közös pillanatokat, napokat elmulasztani. A korai anya-gyermek kapcsolat pótolhatatlan a gyerek későbbi fejlődése szempontjából. Az újszülött részlegen elhelyezett csecsemőről szinte semmit sem tud az anyja, amikor hazaviszi, hiszen csak a szopások alkalmával látta. A kis újszülött meghálálja anyja közelségét: zökkenőmentesebb a szoptatás, kevesebbet sír, nyugodtabban alusznak mindketten.”
Az osztályon hatágyas a legnagyobb kórterem. Minden szobához tartozik egy vagy két kifogástalanul tiszta fürdőszoba. A fizetős egyágyas szobák lakói plusz szolgáltatásokat is igénybe vehetnek: a la carte étkezhetnek, a szoba légkondicionált, van telefon, televízió, hűtő és mikrohullámú sütő. Az anyukák szobájukban és a folyosón erre a célra kialakított nagyobbacska társalgóban is fogadhatják látogatóikat.
A szülőszobák tágasságával sincs probléma, bár itt az osztály többi, igényesen, emberközpontúan kialakított részéhez képest túlságosan is szembeszökő, hogy kórházban vagyunk. A két hatalmas, négyágyas szülőszobában függöny választja el egymástól az ágyakat, melyek a bejárati ajtók felé néznek. A két egyágyas – papás – szülőszobát eredetileg azoknak a szülő nőknek tervezték, akiket valamilyen okból el kellett különíteni, most viszont az intimitásra vágyó kismamák vonulhatnak ide szülni párjukkal. Az együttszülés feltétele, hogy a pár elvégezze a felkészítő tanfolyamot. Ha csak öt szülő nő van egyszerre a szülőszobán, akár külön helyiségben is el tudják őket helyezni.
A papák még sosem estek össze!
Minden héten indul szülésre felkészítő tanfolyam, melyen általában 10-12 pár vesz részt, általában először szülők. Batári Ferencné védőnő az anyáknak a babával együtt történő elhelyezést szokta javasolni, s azt, hogy igény szerint szoptassanak. Az újszülött ellátásában természetesen a babás szobákban is részt vesznek a csecsemősök. Tapasztalatai szerint sok édesanyának van gondja a szoptatással, de hazabocsátáskor szinte mindenki szoptat.
Fügedi főorvost a szülési testhelyzetekről is faggattuk. „Próbálkozunk ilyesmivel is, a félig ülő testhelyzetet sokan választják, szülőágyaink mindegyike átalakítható szülőszékké is. A patkó alakú szülősámlival nem szereztünk kedvező tapasztalatokat, több a repedés a kitolási szakban.” Nyíregyházán a kismamák harminc százaléka szül epidurális érzéstelenítésben. „Előfordul, hogy EDA-val a kitolási szak hosszabb, de a tágulási idő viszont rövidebb. Ha sikerül jól beadni a fájdalomcsillapítót, nagyon jót szokott tenni a vajúdástól kimerült kismamáknak. Lazítani tudnak, így a magzat is több oxigénhez jut, mert javul a lepényi keringés. Az sem utolsó szempont, hogy nagyon jól együtt lehet működni az EDA-ban szülő kismamákkal.” Gátmetszést először szülőknél mindig, másodszor szülőknél gyakran, a további szüléseknél ritkán végeznek, mert meggyőződésük, hogy a vágott seb jobban gyógyul, mint az esetleges repedés, és későbbi inkontinencia-problémákat is meg lehet így előzni.
Megjelent a Kisbaba 2000. júliusi számában.