A Pécsi Szülészeti Klinikáról röviden:
– A születésszám 2001-ben 1477 volt.
– Hetente van tanfolyami foglalkozás, szülőszoba-látogatás.
– Egy négyágyas, hagyományos berendezésű szülőszoba várja a családokat. Az ágyakat paravánnal választják el egymástól.
– Először szülőknél mindig végeznek gátmetszést, másodszor és többedszer szülőknél csak abban az esetben, ha orvosilag indokolt.
– Szülés után azonnal lehet szoptatni.
– A császármetszések aránya 29,5 százalék, mert ide kerülnek a régió veszélyeztetett terhesei. A metszés módját az anya és a baba állapota határozza meg. A műtét többnyire EDA-ban történik. A kísérő nem lehet jelen a műtőben.
– Nappali rooming-in működik, de kérésre éjjel is lehet szoptatni.
– Az osztály mellett Neonatális Intenzív Centrum működik, anyaotthon nincs.
– Különleges szolgáltatás: 3D ultrahang
Pécs mindig ámulatba ejt. Izgalommal várom a találkozást, hiszen itt születtem. Nem csalódom, a város még mindig gyönyörű, és lelkes a fogadtatás. A szülészet vezetője, Dr. Szabó István professzor az első pillanattól lendületesen magyaráz.
– A klinikákon folyó munkát nem lehet összehasonlítani azzal, ami egy kisebb kórházban folyik. Nálunk rengeteg a koraszülés, és a császármetszések aránya is magas. Ez éppen azért alakul így, mert különleges ellátást biztosítunk az egészséges és veszélyeztetett kismamáknak egyaránt. A harminckettedik héttől kezdve fokozottan figyelünk rájuk. Ilyenkor már hetenként kell bejárni CTG-re. Ha kell, oxitocin-terheléses teszt és ultrahangvizsgálat készül. Szükség esetén 3D ultrahangra is sor kerülhet, így a legkisebb elváltozás sem kerülheti el a figyelmünket. Idejében észrevesszük, ha a lepény már nem működik megfelelően. Nálunk szinte sosem fordul elő méhen belüli elhalás.
A professzor lelkesen magyarázza a klinika speciális eljárásait. Itt vezették be először, hogy a várhatóan nagyon korán születő, veszélyeztetett magzatnak már méhen belül elkezdik előkészíteni a tüdejét a túlélésre. Hazánkban ez az egyetlen hely, ahol korai burokrepedés után még napokig (szerencsés esetben hetekig) élvezheti az anyaméh biztonságát a magzat, hiszen itt folyamatos ellenőrzés mellett pótolják a magzatvizet. Hasonló eljárással lehet megelőzni a császármetszést abban az esetben, ha a magzat magzatszurkot ürített a méhben. A gyermek állapotát műszerrel figyelik, míg a méhbe fiziológiás oldatot juttatnak – így elkerülhető, hogy születése során belélegezze a baba a léghólyagokat összeragasztó magzatszurkot.
– Ezeket az újításokat a kilencvenes években vezettük be. Sok baba kerülte el így a súlyos szövődményeket. A tudomány fantasztikus dolgokra képes, mégis az volna a legjobb, ha mindez feleslegessé válna. A klinikai adatok szerint hazánkban sok a koraszülés, és – a nyugati országokhoz képest – aránytalanul magas az igen kis súlyú babák aránya. Szerencsére a nálunk bevezetett eljárásokkal sokszor sikerül elodázni a szülés idejét néhány héttel, és előkészíteni a gyermeket a viszontagságokra, de a szélsőségesen kis súlyú babák felét így is elveszítjük, bár ebben húsz százalékkal jobbak vagyunk az országos átlagnál.
Felújításra várva
Az osztályon egyelőre minden „hagyományos módon” történik. Az új tömb átadásáig – ennek már tavasszal meg kellett volna történnie – nincs medence, bordásfal, fiziológiás labda. De a remény hal meg utoljára.
– Amíg itt vagyunk, ezekhez a körülményekhez kell alkalmazkodnunk – mutat körbe a szülőszobában Sherer Beáta szülésznő. – A kismama vajúdás alatt a családjával maradhat odakint, amíg komolyra nem fordulnak a dolgok. Óránként CTG-t, belső vizsgálatot végzünk. Ha közeledik a szülés, az anya bejön a szülőszobába, ha szeretné, párja is vele lehet. A vajúdó szabadon mozoghat, de nem ehet, csak egy keveset ihat, ha állapota megengedi. Régi típusú szülőágyaink nem alkalmasak sem ülve, sem guggolva szülésre, így az asszonyok többnyire háton fekve, esetenként félig ülő helyzetben hozzák világra gyermeküket. A babát, ha nincs vele gond, az anya mellkasára tesszük, rögtön lehet szoptatni. Amikor a lepény is megszületett, az újszülöttet megfürdetjük, megvizsgáljuk, majd kis időre visszaadjuk édesanyjának. Ezután a baba felkerül a csecsemőosztályra, ahol szakember kíséri figyelemmel az élet első, nehéz időszakát. Az édesanya a megfigyelési idő után a rooming-in szobába kerül.
A gyermekágyas részleg „gazdája” Ispánné Muth Magdolna osztályvezető főnővér.
– Császármetszés után is szorgalmazzuk, hogy minél hamarabb megtörténjék az első szoptatás. Szerencsére a műtétek döntő többsége gerincérzéstelenítésben történik, így az anyukák hamar készek a kicsi fogadására. Egyre több édesanya választja az egész napos rooming-int, alig akad olyan, aki csak szoptatásra kérné a gyerekét. A babák reggel hattól este tízig vannak édesanyjukkal, bár közbejön a reggeli fürdetés, a vizit, az ultrahangszűrés és a látogatás is. Néhány kórtermünket úgy alakítottuk ki, hogy a babaágyat, akár egy fiókot, át lehet tolni a csecsemőosztályra. Ez kényelmes az anyának és a csecsemősnek egyaránt. A mamák bejöhetnek a csecsemőszobába, segíthetnek a baba gondozásában, így mindenki úgy tér haza, hogy megtanul fürdetni, pelenkázni.
Gondos tájékoztatás
Szabó professzor szerint nagyon sok múlik a betegek tájékoztatásán. Ha a család minden információt megkap, jobban számíthatnak a szakemberek az együttműködésre. Ez az oka annak, hogy a szülészet minden színterén (a felvételi irodától a szülőszobán át a gyermekágyas részlegig) jól áttekinthető, gördülékenyen fogalmazott ismertető lapok várják a családokat. Érthető, képes leírást kap mindenki az epidurális érzéstelenítésről, a szülészeti beavatkozásokról, a császármetszésről, a klinikán folyó oktatási tevékenység velejáróiról, az újszülött vizsgálatairól, a gyermekágyas részleg gyakorlatáról.
– Természetesen nem csak a szórólapokról tájékozódhatnak a családtagok – mondja dr. Vida Gabriella neonatológus. – Bármikor válaszolunk minden kérdésre. A szokásos vizsgálatok mellett minden újszülött átesik koponya- és hasi ultrahangvizsgálaton. Ugyanígy minden baba részt vesz hallásvizsgálaton. Ha eltérést találunk, tovább kutatunk, megnézzük, hogyan működik a hallókéreg. Így megelőzhető vagy kezelhető a későbbi halláskárosodás. A koraszülött kisbabáknál ezen kívül lézeres szemvizsgálatot is végzünk.
– Minden tőlünk telhetőt megteszünk a koraszülöttekért is – veszi át a szót Dr. Ertl Tibor, a NIC vezetője. – A körülmények azonban nem megfelelőek. Nálunk egy nővérre öt-hat apró koraszülött jut, míg az Egyesült Államokban minden babát külön ápoló gondoz megbízható műszerekkel körülvéve. Ezzel együtt – az osztály különleges eljárásai miatt – jók a koraszülötteink túlélési esélyei. Megpróbálunk minden vizsgálatot és beavatkozást helyben végezni, ezzel megóvjuk a kicsiket a szállítás kockázatától. Ha a baba egészséges, amint lehet, hazamegy. Otthon nagyobb biztonságban van, mint kórházi körülmények között, hiszen itt állandó a fertőzésveszély. Hazaadás után természetesen nem zárul le a gyermek „koraszülött-pályafutása”. Az utógondozás során több szakember, köztük fejlődésneurológus is figyelemmel kíséri a baba állapotát.
Búcsúképpen még teszünk egy sétát a pirinyó babák között. Némelyikük elférne a tenyeremben. Sajnálom, hogy ezt a kritikus időszakot pár hét után a mamájuktól távol kell tölteniük. Korábban a klinika saját erőből két kórtermet alakított ki az édesanyák számára, akik nem egy esetben hónapokat töltöttek el itt, és szinte állandóan együtt lehettek koraszülött gyermekükkel. Az utóbbi évben azonban ez a lehetőség megszűnt, mivel a klinika nem tudja kigazdálkodni a férőhelyek költségeit.