Szoptatás

Sződy Judit | 2002. Október 01.
Kevés tej, pótlás, hozzátáplálás… Szinte nincs nap, hogy ne keresne fel minket hasonló gondokkal egy-egy édesanya. Most leírjuk a választ, hiszen ezekrõl az alapkérdésekrõl nem lehet eleget beszélni!

Milyen gyakran kell szoptatnom a kisbabát?




Szüleinknek még szigorú napirend szerint „kellett” nevelniük gyerekeiket. A szoptatás időpontjai, időtartama, az elfogyasztandó tej mennyisége, a szoptatások közti teáztatás és a gyümölcs, majd a főzelék bevezetése független volt a gyerek igényétől, szükségleteitől, grammokban és hetekben volt megadva. Ez a rendszer bizonyos szempontból kényelmes lehetett, hiszen előre kiszámítható volt minden, nem kellett senkinek alkalmazkodnia a babához. Sajnos a „kényelmet” nem adták ingyen: a legtöbb anyának már az első hetekben csökkenni kezdett a tejtermelődése, hamar pótlásra volt szükség, a szoptatásnak többnyire féléves kor előtt vége szakadt. A kötött szoptatási rend haszontalansága ellenére is mélyen beleivódott a köztudatba, sok nagymama és sajnos sok egészségügyi dolgozó ragaszkodik a mai napig az újszülött háromóránkénti, az idősebb csecsemő négyóránkénti szoptatásához, és ezzel elbizonytalanítják a fiatal édesanyákat.
Tudjuk, hogy az anyatej termelődését a szoptatás hatására képződő hormonok biztosítják. Ha a baba többet és hosszabb ideig szopik, több hormon termelődik, így szaporodik az anyatej. Az egészséges, időre született kisbaba megbízhatóan jelzi, mikor van szüksége szoptatásra. Az újszülöttek napi tíz-tizenkét alkalommal is szopnak, a nagyobb babáknál általában csökken a szopások száma, de ez nem törvényszerű. Van olyan apróság, aki sokszor kér keveset, más ritkábban, de kitartóan szopik. Egyes babák szinte óraműpontossággal két-három óránként esznek, mások viszont szeretnek hosszabb szünetet tartani, majd pótolják a lemaradást, és akár óránként is kérnek. Minden változat elfogadható.

Kell-e teáztatni vagy más kiegészítést adni az első félévben?
Az anyatej mindent tartalmaz, amire a babának élete első fél évében szüksége van. Az igény szerint szoptatott, egészséges csecsemőt az anyatejen kívül semmi mással nem kell etetni-itatni. Az anyatej mennyisége és összetétele folyamatosan alkalmazkodik a kisbaba szükségleteihez. Nagy melegben a gyerek sűrűbben szopik, de keveset. Ezzel a módszerrel biztosítja magának azt a folyadékmennyiséget, amire szüksége van, ugyanis ilyenkor többnyire a „tej elejéhez”, a szoptatás első perceiben ürülő hígabb tejhez jut hozzá. Ha éhes, hosszabban szopik, így a jóval zsírdúsabb hátsó tejet is elfogyasztja.
Mi történik, ha teáztatjuk a babát, vagy a szükségesnél korábban kezdünk kiegészítő táplálékot adni? Mivel mással töltjük meg a kicsi hasát, nem lesz szüksége annyi anyatejre, mint eddig, ezért kevesebbet fog szopni. A kevesebb szopás kevesebb tejet eredményez, egy idő után tápszeres pótlás válik szükségessé. Innen nem könnyű visszaállni a teljes szoptatásra. A teáztatás, korai kiegészítés másik veszélye, hogy a baba elveszti érdeklődését a szopás iránt, főleg ha cumisüveget használnak az itatásához. A cumi elhagyása és a mellhez való visszaédesgetés sem egyszerű feladat, bár megoldható. A féléves kor előtti hozzátáplálás – azonkívül, hogy szoptatási problémák forrása lehet – növeli az emésztőrendszer megbetegedésének kockázatát, és fokozza az allergiás betegségek megjelenésének lehetőségét.

Ha már csökkent a tejtermelés vagy megtörtént az elválasztás, vissza lehet-e térni a kizárólagos szoptatáshoz?
Sajnos nem ritka, hogy a rossz kórházi gyakorlat vagy más kezdeti nehézségek miatt az édesanyának nem termelődik elég teje. Az is előfordul, hogy néhány hét vagy hónap kizárólagos szoptatás után kezd csökkenni a tejmennyiség, olyannyira, hogy egyre több pótlást adnak a babának. Ennek az oka lehet cumi vagy cumisüveg használata, túl korai hozzátáplálás, vagy az átlagosnál lassabb gyarapodás, amit úgy értelmeznek, hogy a kicsi nem jut elég anyatejhez, de előfordulhat, hogy az anya által szedett fogamzásgátló csökkenti a tejtermelődést. Lehet-e ilyenkor fokozni az anyatej mennyiségét?
A legjobb, ha abból indulunk ki, hogy akkor is újra lehet indítani a tejtermelést, ha már teljesen elválasztották a kisbabát. Ez az elválasztás utáni néhány hétben még viszonylag könnyebben megy, de akár évekkel az utolsó szoptatás után sem reménytelen. Ha fokozni szeretnénk a tejtermelést, minden lehetőséget ki kell használni a gyakori szoptatásra. Legalább kétóránként mellre kell tenni a kicsit, éjjel-nappal. Mindkét mellet fel kell neki ajánlani, akár egymás után többször is. A pótlást adjuk szoptatás után vagy szoptatás közben – akár úgy, hogy szoptatási segédeszközt (szoptanít, vagy SNS néven forgalmazzák) használunk. Próbáljuk a pótlás mennyiségét napról napra csökkenteni, persze csak fokozatosan. Ha a baba kicsit éhes marad, előbb megéhezik, élénkebben és többet fog szopni, ezzel serkenti a tejtermelést. Néhány hét alatt újra visszatérhetünk a teljes szoptatáshoz. Persze, ehhez sok türelem, támogatás és nyugalom kell!

Hogyan történjék az elválasztás?
Régen azt javasolták, hogy a főzelék néhány nap átmeneti idő alatt váltson ki egy szoptatást, és kilenc-tíz hónapos korra már a reggeli szopi is maradozzon el. Ma már jóval türelmesebbek vagyunk. A nemzetközi ajánlások is azt erősítik meg, hogy főzeléket, gyümölcsöt ne az anyatej helyett adjuk hat hónapos kortól kezdve, hanem annak kiegészítésére. Tehát: csak annyit, amennyit a csecsemő a szokásos szoptatás után szívesen elfogad. Ez kezdetben többnyire néhány kanálka püré napi egy-két alkalommal. A hozzátáplálást kezdhetjük zöldséggel, gyümölccsel vagy gabonával. A kóstolgatásos időszak eltarthat akár több hónapig is, miközben a baba fő tápláléka továbbra is az anyatej. Amikor a gyerek már lelkesebben eszik, köthetjük a kanalas etetéseket a család étkezési időpontjaihoz, míg a szoptatást a reggeli, esti, illetve a napközbeni pihenés időszakainak kiváltságává tesszük. Így szép fokozatosan történik meg az elválasztódás. A baba lassan átáll a kisgyerekkosztra, de lehet, hogy a reggeli és esti szopizás még kétéves kor után is megmarad. Ha ez az anyát nem zavarja, nincs ok a teljes elválasztásra, hiszen a szoptatás még ilyenkor is fontos védőanyagokkal, és bensőséges, szeretettel teli percekkel ajándékozza meg a gyereket.

Szabad-e terhesen szoptatni?
Mióta egyre több anya vállalkozik az egyéves koron túli szoptatásra, mind gyakrabban merül föl a kérdés: szabad-e folytatni a szoptatást, ha megfogant a kistestvér, illetve abbahagyja-e a szoptatást az anya, ha még egy kisbabát szeretne.
Az esetek többségében nagyon jól megfér egymás mellet a szoptatás és a terhesség. Mivel a méh csak a szülés körüli időszakban érzékeny a szoptatás (szülés és orgazmus) alatt termelődő simaizom-összehúzódást okozó hormonra – az oxitocinra –, nem kell a szoptatás miatt vetéléstől vagy koraszüléstől tartani. Bizonyos kóros esetekben az asszonyt kezelőorvosa eltiltja a házasélettől. Ilyenkor indokolt lehet a szoptatás abbahagyása is, különben nem.
Nem kell tartani attól sem, hogy a magzat vagy a csecsemő bármiféle hiányt szenvedne. Ha az anya kiegyensúlyozottan táplálkozik, és ő maga nem szenved hiányt semmiből, biztos lehet abban, hogy a magzat minden szükséges tápanyagot megkap.
Elképzelhető, hogy a baba magától fogja abbahagyni a szopást a terhesség ideje alatt, mivel a tej összetétele ilyenkor megváltozik, mennyisége csökken. Más esetben az anya érzi kényelmetlennek, esetleg fájdalmasnak a szoptatást. Ilyenkor lelkifurdalás nélkül kezdeményezheti az elválasztást. Az is előfordulhat, hogy semmi nem befolyásolja a szoptatást a várandósság alatt, így a nagy testvér a kicsi megérkezése után is folytathatja a szopizást. Ezt nevezzük tandem-szoptatásnak.
Exit mobile version