Munkajogi tájékoztató

nlc | 2002. November 01.
A nõk munkavégzésével kapcsolatosan a Munka Törvénykönyve több helyen speciális szabályokat határoz meg.

A munkavégzés szabályai





– Rendkívüli munkára (munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés) és éjszakai munkára nem vehető igénybe a nő a terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig.
– Túlmunkára, készenlétre még abban az esetben sem lehet igénybe venni, ha erre baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében lenne szükség.
– Nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben nő nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály (33/1998. [VI. 24.] NM rendelet 8. számú melléklete) határozza meg.

Munkaszerződés módosítása
A munkáltató a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ami azt jelenti, hogy csak írásban módosítható érvényesen a munkaszerződés.
A munkáltatónak bizonyos esetekben kötelező módosítania a munkaszerződést. Ilyen eset, amikor a munkavállaló személyi alapbérét a gyerek ápolása, gondozása céljából igénybe vett, fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell.
A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján – az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy a meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. A más munkakörbe való áthelyezéshez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.

Munkaviszony megszűnése és megszüntetése
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaviszony megszűnhet a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével és a határozott időre szóló szerződés lejártával. Ezekben az esetekben külön intézkedés nélkül is megszűnik a munkavállaló munkaviszonya, hiába van szülési szabadságon, vagy vesz igénybe gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot.
Ez a terhességi gyermekágyi segély, a gyes vagy gyed folyósítását nem érinti. Ezek az időtartamok azonban nem minősülnek munkaviszonyban töltött időnek.
A munkaviszony megszüntetésének egyik módja a rendes felmondás. Rendes felmondással a határozatlan idejű munkaviszonyt lehet megszüntetni. A munkáltatónak indokolnia kell a felmondását. Az indokolásnak okszerűnek és valósnak kell lennie. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
A törvény meghatároz olyan felmondási védelmet megalapozó körülményeket, amikor a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt. Ilyen többek között a terhesség, a szülést követő három hónap, a szülési szabadság és a gyerek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartama. A felmondási védelem kizárólag az események időtartama alatt áll fenn, azaz nem kezdődhet addig el, amíg a védelmi időszak alatt áll a munkavállaló. A munkáltató természetesen már a védelmi időszak alatt is közölheti a felmondási szándékát, de a felmondási idő nem kezdődhet el.

Rendes szabadság
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság kizárólag a munkavállaló életkorától függ, mértéke 25 éves kor alatt 20 munkanap, a munkavállaló 25. életévének betöltésekor 21 napra emelkedik. Az emelkedés mértéke 31 éves korig háromévenként, azt követően 45 éves korig kétévenként 1 munkanap.
A pótszabadságok közül az egyik legismertebb a gyermekek után járó pótszabadság. Ez a pótszabadság a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illeti meg. A szülők döntése alapján lehetséges, hogy bár az anya háztartásbeli, szülési szabadságon vagy gyesen van, mégis az apa veszi igénybe a gyermekek után járó pótszabadságot. A munkáltatónak nincs lehetősége a szülők döntését felülbírálni. A gyermekek után járó pótszabadság csak 16 éven aluli gyermekek után jár.
Mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap évente.
A munkaviszony szünetelésének időtartamára főszabályként nem jár szabadság, de ez alól a szabály alól a törvény kivételeket is megfogalmaz. Ilyen időszak többek között a szülési szabadság tartama és a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első éve. E szabályból következik, hogy a gyed, illetőleg gyes után visszatérő munkavállaló szabadságának kiszámításánál figyelembe kell venni a szülés évében ki nem adott szabadságot, a szülési szabadság tartamára és a gyes, illetve gyed első évére járó szabadságot. Ennek a szabadságnak a pénzbeli megváltására csak akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik.

Egyéb munkaidő-kedvezmények
1. Szoptatási munkaidő-kedvezmény
A női munkavállalónak a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, a hatodiktól a kilencedik hónap végéig naponta egy óra munkaidő-kedvezmény jár (ikrek esetén az ikrek számával szorzandó). Erre az időszakra a munkavállalónak távolléti díj jár.
2. Szülési szabadság
A terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megszűnik:
– a 24 hét lejártával,
– a gyermek halva születése esetén a szüléstől számított 6 hét elteltével,
– ha a gyermek élve született, de még a szülési szabadság lejártát megelőzően meghal, a haláltól számított 15. napon,
– ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
Az utóbbi két esetben sem lehet azonban a szülési szabadság időtartamát a szülést követő 6 hétnél előbb megszakítani. Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a gyermeknek az intézetből való elbocsátása után is igénybe lehet venni, de csak a szülést követő egy éven belül.
A szülési szabadság időtartamára a szülő nőnek terhességi-gyermekágyi segély jár.
3. Fizetés nélküli szabadság
A Munka Törvénykönyve tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkáltató köteles biztosítani a fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak. Ilyenek a következők:
– a gyermek harmadik életévének betöltéséig a gyermek gondozása céljából,
– a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül,
– a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás idejére, amíg a gyermek el nem éri a 12. életévét.
Más esetekben is lehetőség van arra, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kérjen. Ilyenkor a munkáltató dönti el, hogy engedélyezi-e a fizetés nélküli szabadságot, és ha igen, mennyi időre.

A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők munkavállalása
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet
– a gyermek másfél éves koráig nem folytathat,
– a gyermek másfél éves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
A gyermeknevelési támogatásban (népszerű nevén: főállású anyaság) részesülő személy kereső tevékenységet napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Munkaerő-piaci képzés támogatása
A gyesről, gyedről a munka világába visszatérőket nem szívesen alkalmazzák a munkáltatók, mert arra hivatkoznak, hogy kevés a munkatapasztalatuk, korábbi tudásuk elavult, illetőleg a kisgyerekek miatt arra lehet számítani, hogy a betegségek miatt gyakrabban fognak a munkahelytől távol maradni. Ez a réteg a munkaerőpiacon hátrányos helyzetbe kerül. A megyei (fővárosi) munkaügyi központok a probléma megoldása érdekében munkaerő-piaci képzéseket és munkaerő-piaci programokat indítanak. Javasolom, hogy keressék meg a lakóhelyük szerinti munkaügyi központ kirendeltségét, ahol tájékoztatást tudnak nyújtani az ősszel induló képzési lehetőségekről.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 14. § (1) bekezdése alapján támogatható annak a képzése, aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, ha
– a képzés időtartama hetente nem haladja meg a 20 órát,
– a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek másfél éves korának betöltését követően kezdődik, és
– a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy nem folytat kereső tevékenységet.
A munkaügyi központ képzési támogatásként a fent megjelölt személyeknek a képzéssel kapcsolatos költségeit térítheti meg.

Összeállította: Molnárné dr. Nagy Ágnes, a Foglalkoztatási Hivatal jogi irodavezetője. Levélben a Foglalkoztatási Hivatalnak címezve tehetnek fel munkajogi kérdéseket az érdeklődők. Cím: 1089 Budapest, Kálvária tér 7. A személyes ügyfélfogadás helye az ESZCSM épületében van (V. ker., Akadémia u. 3.). Telefon: 475-5860, 475-5861

Tandíjkedvezmény kismamáknak
Az 51/2002. (II. 26.) – az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló – kormányrendelet 22. paragrafusa rögzíti a kismamák költségtérítési díj fizetése alóli mentesülésének szabályait.
A rendelet így szól: „22. § (1) Az állami felsőoktatási intézményekben költségtérítéses képzésben részt vevő, az adott félév első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató, aki alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, szakirányú továbbképzésben vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt, költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.
(2) Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének költségvetési támogatását az adott tanév első félévére október 20-áig, második félévére március 20-áig elkészített tételes jelentés alapján az Oktatási Minisztériumtól legkésőbb a jelentéstől számított két hónapon belül megkapja. A felsőoktatási intézmény az érintett hallgatók adatszolgáltatási kötelezettségeit Szabályzatában köteles rögzíteni.”

Milyen képzési formákra vonatkozik a tandíjmentesség?
válasz: A rendelet valamennyi képzési formában (alapképzés, kiegészítő alapképzés, szakirányú továbbképzés, posztgraduális képzés, AIFSZ-képzés – azaz az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés) részt vevő nappali, esti, levelező tagozatos hallgatóra vonatkozik.
A nyelvtanfolyamra és a középfokú szakképzésre viszont nem vonatkozik. A rendelet hatálya életkortól függetlenül az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú hallgatóira terjed ki.

Meddig tart a tandíjmentesség? Mi történik, ha év közben lejár a gyes?
válasz: A hallgatónak beiratkozáskor nyilatkoznia kell – a felsőoktatási intézmény szabályzata alapján –, hogy az adott félév első napján részesül-e a rendeletben leírt támogatások valamelyikében (terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban). A mentesség egy félévre vonatkozik, a következő félévi beiratkozáskor újra nyilatkoznia kell.

Milyen egyéb tanulmányi támogatást kaphatnak a családos hallgatók?
válasz: Az esetleges támogatási, költségtérítés-csökkentési, -mentességi lehetőségekről az oktatási intézmény ad felvilágosítást saját hatáskörben, az intézményi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, például a tanulmányi eredménytől függően adható kedvezmény.

Összeállította: Az Oktatási Minisztérium sajtóosztálya. Ügyfélszolgálatuk telefonszáma: 473-7774, 473-7433, 473-7670. Címe: 1055 Budapest, V. Szalay u. 10-14.


• Karrier – Jogok és lehetőségek

Exit mobile version