Vállalkozó kismamák – csõd vagy csoda?

nlc | 2002. December 01.
Nehéz dolog pelenkázás közben ráhangolódni a munkába állásra. A hónapok, esetleg évek azonban telnek, és egyre gyakrabban gondolunk arra, mi lesz ezután. Összeállításunkban sorra vesszük az önálló vállalkozásra készülõ kismamáknak kínálkozó lehetõségeket.

Még azok is aggódnak megélhetésük miatt, akiknek megvan a munkahelyük, és visszavárják őket. Más kismamák korábban sem dolgoztak, vagy megszűnt az állásuk, miközben ők otthon voltak a gyerekkel. A munkaadók sajnos nem ájulnak el a gyönyörűségtől, ha kisgyerekes „női munkavállaló” jelentkezik felvételre. Az állás nagyon kell, a pénzre szükség van, és nem kapkodnak utánunk sehol, akármilyen végzettségünk is van. Ilyenkor gyakran felmerül a vállalkozás ötlete. Az emberek gyakran aranylánccal felékszerezett, fekete Mercis, szivarozó, állandóan mobiltelefonozó, három testőrrel rohangáló maffiózónak képzelik a vállalkozót. Pedig a sarki vegyesbolt tulajdonosnője, a fodrászunk, az unokahúgunkat korrepetáló matektanárnő, a sógorunk könyvelője – ők is vállalkozók ám! És nők!
Ugyanakkor nagyon sokan vannak, akiknek túl sok az illúziójuk a vállalkozással kapcsolatban. A kismama feltételezi, hogy így könnyebb megfelelni a kisgyerekes anya és a pénzkereső dolgozó nő szerepének.

Én, a vállalkozó
Kérdés, hogy alkalmasak vagyunk-e a vállalkozói létre. Ez bizony nagyon más, mint alkalmazottnak lenni! Rendelkeznünk kell vállalkozói készségekkel, megfelelő szakmai és vezetési ismeretekkel. Előny a vállalkozás indításánál, ha hasznos kapcsolatokkal rendelkezünk – ismerősök, család, barátok, volt munkatársak. Nagyon fontos a jó kommunikációs készség – erre épülnek a vállalkozások világában az új, sikeres üzletek. A vállalkozást csak a partnerrel, férjjel egyetértésben érdemes elindítani, hiszen az időbeosztásban, a házimunkáknál az ő segítségére is szükség lesz. A család támogatását nélkülözve nagyon nehéz dolgozni.

A jó üzleti ötlet
Ötletben általában nincsen hiány. Elég csak körülnézni a lakótelepen vagy a faluban, és máris látjuk, mi az, ami sikeres. Akkor miért ne csinálnánk mi is ugyanazt, vagy éppen ellenkezőleg, mi az, ami nincsen – miért is ne vágnánk bele éppen ebbe? Butikok, turkálók, garázsban működő vegyesboltok köszönhetik ennek a gondolkodásnak néhány hónapos létüket és gyors elsüllyedésüket. Az effajta vállalkozásokra rámehet a család megtakarítása vagy a banki hitel fedezete is.

Hallgassuk meg mások problémáit! Így például felmerülhet, hogy jó lenne kisállat-megőrzőt nyitni, mert ismerőseink nem tudják hová tenni nyaralásuk alatt a kedvenceiket, vagy délutáni gyerekmegőrzőt azoknak, akik tovább dolgoznak, mint az óvodai nyitva tartás.

Nem elég azonban, ha nekünk tetszik az ötlet, és a barátnők is biztatóan rábólintanak. Piackutatással kell megbizonyosodnunk arról, hogy lesz-e elegendő vevő, ügyfél, akik hajlandóak annyit fizetni, amennyit mi elképzelünk – amennyi szükséges ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a vállalkozást. Gyakori hiba, amikor valaki abból a szakmai tudásból, tapasztalatból indul ki, amit alkalmazottként szerzett. A vállalkozók sokszor utólag sóhajtoznak: „Ha ezt akkor tudtam volna, amikor elkezdtem…” Nagyon sok mindent meg lehet tudni előre, fel lehet mérni, és fel lehet rá készülni, csak kellő kitartás kell hozzá.

Kipróbált ötletek: franchise
Aki nem az anyagiak hiánya miatt nem talál megvalósítható ötletet, gondolkodjék el azon, be tudna-e lépni egy franchise-rendszerbe. A franchise megvásárlásával megveszünk egy ismert nevet, üzleti elgondolást, amelyet mások már kipróbáltak a gyakorlatban. A franchise formában működő vállalkozások között ismertebb például a McDonald’s vagy a Pizza Hut, de számos hasonlót találhatunk a képkeretezőtől a szépségápoló rendszerekig. A franchise-ba való belépésnek ára van, és nem is kevés. Ez a belépési költséget, az indulás reklámköltségét, bizonyos raktárkészlet kialakítását, a munkatársak képzését tartalmazza. Viszonzásul a franchise tulajdonosa mindenben segít az indulásnál, és később is biztosítja a megbízható alapanyagot, a reklám jelentős részét, a munkatársak továbbképzését. Cserébe kisebb a kockázat, mint a többi induló vállalkozás esetén. Előny az is, hogy franchise-ként, bevezetett névvel sokkal biztosabb a vállalkozás helyzete, mint ha a semmiből indulna.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy nem csak a belépésért, hanem általában havonta, az eladások után is százalékos jogdíjat kell fizetni. A minden részletében mások által kidolgozott üzleti tervezet nem sok teret enged a saját kezdeményezéseknek. Ugyancsak hátrányos lehet, ha a vállalkozótól független okok miatt adódnak gondok a rendszerrel. Franchise-ba akkor érdemes belépni, ha a rendszer már biztos lábon áll, sikeres, elegendő jövedelmet termel, valamint egy bizonyos földrajzi területen kizárólagos jogokat biztosít a belépő számára. A testhezálló franchise-rendszer keresésében a Magyar Franchise Szövetség segítségét is igénybe vehetjük (Tel.: 212-4124, levélcím: 1536 Budapest Pf. 446)

Ő már megvalósította!
A párizsi divatot hozta haza

A képen látható kismamával olvasóink még nem találkoztak, mégis ismerhetik őt. Legalábbis ízlését, szemléletét, a mai nőkről alkotott elképzeléseit.





Krulik Dóra a francia Formes kismama-ruházati üzlet tulajdonosa, Formes ruhákat pedig gyakran mutatunk be divatrovatunkban. Nem véletlenül válogatunk éppen nála! A hazai kismamaruha-kínálatban a Formes cég az igényes kivitelű, naprakész párizsi divatot képviseli. A fiatal vállalkozó második kisbabáját várja beszélgetésünk idején. Dalma, a nagylány két és fél éves, és igen otthonosan mozog a gyönyörű üzletben. Nyolc hónapos volt, amikor Dóri megnyitotta az üzletét.
– Jókora elszántság kell ahhoz, hogy egy édesanya még csak járni tanuló kisgyereke mellett új vállalkozásba kezdjen. Jól gondolom?
– Ez nagyon egyéni dolog. Imádom a lányomat, mint ahogy a kis Lédát is nagyon várom már, de az én életembe mindig is sok minden belefért. Akkor tudom a legtöbbet kihozni magamból, ha forr körülöttem a levegő, és sok a feladatom. Bizonyos vagyok abban, hogy így tudom a kislányomnak, gyerekeimnek is a legtöbbet nyújtani. Csak az látja ezt nehéznek, aki egészen más beállítottságú. Amikor megszületnek a megoldások, már olajozottan működik a gépezet. Persze olykor borul minden, erre valók a vészforgatókönyvek. Ha szükséges, segítséget veszek igénybe. Egy pillanatig sem gondolom, hogy minden nőnek karriert kell építenie kisgyerekek mellett. Akinek ilyenkor arra van szüksége, hogy az otthon falai között nevelje a gyerekeit, azt fogja választani, ő úgy lesz boldog.
– A választás lehetőségét azért jó időben meg kell alapozni.
– Ez így igaz. Nekem ebben a vállalkozásban minden egyesül, amit szeretek. Használom mindhárom nyelvet, amit annak idején megtanultam, a Párizsban végzett iparművészeti főiskola szintén alapja a munkámnak. Odahaza most is divattervezek, hátha egyszer úgy fogom érezni, saját nevemmel is szeretnék ruhákat készíteni. És ahogy mondani szokták: mindez nem jöhetett volna létre, ha otthonról, a szüleimtől nem kaptam volna meg ehhez mindennemű támogatást. Nemcsak anyagira gondolok, hanem a szemléletre, az ösztönzésre is.
– Hogyan talált rá a Formes-ra? Miért éppen őket választotta?
– Amikor Párizsban tanultam, keresnem kellett egy divatházat, ahol a szakmai gyakorlatot végezhetem. A Formes kismamaruhái már akkor felkeltették az érdeklődésemet. Másodszor akkor találkoztam a céggel, amikor tanulmányaim végén kismamaként tesztelhettem a francia sikket. Tetszett, hogy pocakosan is lehetőségem volt megtartani addigi öltözködési stílusomat. Ezeket a rafinált szabású, állítható ruhákat a terhességem egész ideje alatt hordani tudtam. A főiskola befejezése után utolsó idős terhesen költöztem haza Párizsból, és meglepett, hogy úton-útfélen megszólítottak, hol vásároltam ezeket a divatos kismamaruhákat. Így jött a gondolat, hogy Magyarországon is igény és kereslet van a francia ízlésű ruhákra. A Formes céget huszonkét éve alapította Daniel Boudon tervező és tulajdonos, és ma már hatvankilenc üzlete van Párizstól Tokióig szerte a világban. Mivel franchise-rendszerben működünk, minden Formes üzletnek nagyon szigorú elvárásoknak, szabályoknak kell eleget tennie. Alaposan megvizsgálják a körülményeket, a vállalkozó személyét, nem kockáztatják, hogy sikertelenség rontsa a cég hírnevét.
– Nekünk, illetve Önnek könnyen adták a lehetőséget?
– Budapest neve már jól csengett Párizsban, mégsem volt egyszerű meggyőznöm őket a részletekről: miért pont a Mammut üzletház, miért nem egy belvárosi, elegánsabb környék, és így tovább… Lépésről lépésre sikerült elfogadtatnom az elképzeléseimet. Hat hónapig tárgyaltunk, és végül hat hét alatt kellett létrehozni magát az üzletet.
– Mára megnyugodhattak: nem hozott szégyent a névre a budapesti üzlet.
– A siker meglepte őket, ezt nem is tagadják. Minden évben elkészítik a világ hatvankilenc országának rangsorát, és én másfél év nyitva tartás után a középmezőny élén állok. Nyilván ennek köszönhető, hogy felkérést kaptam több szomszédos fővárosban üzletnyitásra. De erre majd csak jövőre kerül sor. Most Lédát várom, ő és Dalma a legfontosabbak.
Hajnal Éva
Fotó: Békefi Dóri

Lehetőség vagy beugratás? A Multilevel Marketing
Mi történjék akkor, ha se ötlet, se pénz? Ilyenkor merül fel, hogy valamilyen vonzónak tűnő hálózatba lépjünk be, mint amilyen mondjuk az Amway, a Zepter, az Avon, az Oriflame. Ezeket a rendszereket hívják multilevel marketingrendszereknek. Ezekben a termelő és a végfelhasználó között nincs közvetítő, tehát elég nagy árrést lehet alkalmazni, amiből a közvetítőket (sok rendszerben tanácsadónak nevezik őket) jól meg lehet fizetni. Emellett az MLM rendszer másik alapeleme, hogy kis számú, hatékony kereskedői hálózat helyett sok eladó dolgozik, akik ugyan egyénileg kevesebbet, összességében mégis jóval többet képesek értékesíteni. A hálózaton belül a munkatársaknak képzéseket szerveznek, és más módon is segíthetik a munkájukat.
Ma Magyarországon az MLM-nek ellentmondásos a megítélése. Sajnos több olyan rendszer is működik vagy működött, amelyet ugyan MLM-hálózatnak neveznek, valójában jól álcázott piramisjáték, ahol csak a hierarchia legmagasabb szintjén állók jutnak igazán busás haszonhoz – a többi belépő pénze árán. Másfelől a nem eléggé felkészített, gyors és egyszerűen megszerezhető jövedelmet remélő, sokszor ellenszenvesen erőszakos „tanácsadók”, akik ráadásul rossz minőségű és drága termékeket próbálnak rásózni az emberre, elrettentik az érdeklődők egy részét, és lejáratják a rendszert is.
Habár ez az üzleti forma nem a gyors meggazdagodásról szól, komoly eredményt érhetnek el azok, akik tartósan, magas színvonalon dolgoznak. Az időbeosztás szabad, de tudni kell, hogy az MLM-ben időigényes a megfelelő jövedelem megszerzése. Nemcsak az eladásra, hanem a tréningeken való részvételre, a hálózat szinten tartására és építésére, a termékek szállítására, az adminisztrációra is sok időt kell áldozni. 

MLM – illúziók nélkül
Gondoljuk végig, mielőtt belépünk:
1. Mennyire jó minőségű a hálózat által kínált termék? Ha gyenge és drága, akkor a hálózat biztosan nem az értékesítésekből, hanem az új belépők által kötelezően megvett induló csomagok árából tartja el magát. Ha csak a hálózat tagja vásárolhat a termékből, nem törvényes az adott rendszer. Ebben az esetben nagy valószínűséggel nem is piacképes a termék, a neki tulajdonított csodálatos hatások, tulajdonságok a fantázia szüleményei.
2. Milyen befektetésre van szükség az indulásnál? A nagy értékű induló csomagok valószínűleg álcázott piramisjátékot takarnak.
3. Mit lehet tudni a cég eddigi tevékenységéről? Ha egy találkozón azzal ösztökélnek a belépésre, hogy „most hatalmas árengedményt adnak, a remek lehetőség soha nem tér vissza többet”, akkor is álljunk ellen a csábításnak, és csak elegendő információ birtokában döntsünk. Ezt pedig nem az a „tanácsadó” nyújtja, akinek anyagi érdeke, hogy mi igent mondjunk.
4. Milyen biztosítékot nyújt a cég a vevőknek?
5. Mennyire időigényes ez a tevékenység?
6. Mennyit kell értékesítenem ahhoz, hogy legalább a költségeim (közlekedés, telefon) megtérüljenek?
7. Felkészültnek érzem-e magam arra, hogy bemutatókat tartsak, és megpróbáljam beszervezni a hálózatba ismerőseimet, barátaimat?
8. Végül próbáljon mindenki a döntést megelőzően tanácsot kérni valakitől, aki a hálózat tagja, és őszintén elmondja tapasztalatait.


Amiből mindig kevés van: pénz, pénz, pénz
Mindenekelőtt tisztázni kell: teljesen pénz nélkül senki nem tud vállalkozásba fogni. Az indulás mindazonáltal nem a pénzszerzéssel, hanem az üzleti ötlet írásbeli kidolgozásával kezdődik. Az üzleti terv tartalmazza a válaszokat mindazokra a részletkérdésekre, amelyekre még azelőtt kell választ keresnünk, mielőtt belevágunk. Mi lesz egészen pontosan a termékünk, szolgáltatásunk? Kik lesznek a vevőink, milyen igényeik és anyagi lehetőségeik vannak? Milyen a konkurenciánk, és miben vagyunk jobbak náluk? Másrészt mit tanulhatunk tőlük? Milyen árakon értékesítünk, hol és hogyan? Hol, hogyan, kivel működtetjük a vállalkozást? Végül, de nem utolsósorban pénzügyi tervet is kell készítenünk, hogy pontosan lássuk: mennyi induló tőkére van szükségünk, és meddig kell „kihúzni” a saját spórolt pénzzel, amíg a vállalkozás nyereségessé válik. Banki hitel igénylésekor is be kell mutatnunk az üzleti tervet.

Hitelfelvétel
– Ma már kezdő vállalkozóknak is adnak hitelt a kereskedelmi bankok, de ez nem olcsó mulatság, a kamatok jócskán az infláció mértéke fölött vannak, és ingatlanfedezetre is szükség van.
Minden megyeszékhelyen és a nagyobb városokban is működnek vállalkozás-fejlesztési központok, amelyeknél a banki hitelnél kedvezőbb feltételekkel mikrohitelre lehet pályázni.
A Széchenyi-terv vállalkozóknak szóló támogatása pontosan meghatározott feltételekkel, meghatározott tevékenységi területek művelőinek nyújt támogatást – előnye, hogy ez nem hitel, nem kell visszatéríteni, hátránya, hogy a legtöbb esetben a vállalkozónak meg kell hiteleznie a támogatás összegét, amit aztán utólag, számlák ellenében kap meg.


Kényszervállalkozás?
Ma Magyarországon átalakulóban van a munkaerőpiac. Egyre több az olyan foglalkoztatott a cégeknél, aki alvállalkozóként, számla ellenében dolgozik. Olyan kényszer ez, amit nem lehet kikerülni, ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog. Ez a forma nagyobb felelősséggel, ugyanakkor nagyobb önállósággal is jár. Aki ilyen helyzetbe kerül, annak magának kell gondoskodnia biztonságáról (társadalombiztosítás, nyugdíj), ezt nem végzi el helyette a járulékokat automatikusan befizető vállalat. Aki „számlás”, kevésbé kötődik egyetlen céghez, magasabb jövedelmet is kialkudhat magának, és sokszor jobban gazdálkodhat az idejével, mint ha alkalmazott lenne.
Ne féljünk tehát felmérni a lehetőségeinket, pótolni hiányzó ismereteinket, újat tanulni és újat kezdeni. A gyerekeink nem megkeseredett, reményvesztett anyára vágynak, hanem önmagával elégedett, a világban jól boldoguló, biztonságot nyújtó szülőre.

Hova fordulhatnak segítségért az édesanyák?
Vállalkozás indításával kapcsolatban: SEED Kisvállalkozás Fejlesztési Alapítvány, 1024 Budapest, Rómer Flóris utca 22-24. Tel.: 212-2179, 316-4987
– www.vallalkozo.hu/seedcom, seed@hungary.com
Munkába való visszatéréssel kapcsolatban a „Baba-Mama Centrum” Alapítvány szervez rendszeres összejöveteleket és konzultációkat. A program iránt a 06-20-438-1607-es telefonszámon lehet érdeklődni.

Összeállította: Laczkó Zsuzsa, a SEED Kisvállalkozás Fejlesztési Alapítvány munkatársa

Exit mobile version