Anya munkába áll
Bölcsibe, oviba, pótmamához visszük a gyereket, mert munkába állunk. Ha anyagi szempontok kényszerítenek erre, és nem jó szívvel tesszük, nehéz lesz az első időszak, de saját fájdalmunkat ne adjuk tovább a kicsinek. Fel a fejjel, induljunk vidáman, így neki is könnyebb lesz az elkerülhetetlent megszoknia. Ma már egyre többen folytatják munkájukat rövid, legfeljebb egyéves bébiszünet után. Sokan nem hagyhatják ott hosszú időre munkahelyüket, és vállalják a család és foglalkozásuk összeegyeztetését. Gondoljunk arra, hogy nem a kisgyerekkel együtt töltött idő mennyisége a döntő, hanem a minősége. Élvezzük a nap ovi vagy bölcsi után fennmaradó részét, foglalkozzunk a kicsivel, végezzük vele együtt, beszélgetve, játszva a házimunkát. Jókedvünk melegséget áraszt, és elegendő szeretettartalékot ad neki arra az időre, amit nem vele töltünk.
Játszótársakra vágyik a gyerek?
Ha a szülő amúgy is otthon van a kistestvérrel, vagy otthon végzi a munkáját, nem kell feltétlenül ragaszkodnia ahhoz, hogy a nagy már háromévesen kezdje az óvodát. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy rugalmasan mérlegeljünk. Nyugodtan várhatunk az óvodakezdéssel, ha nagyon bátortalan a kisgyerek, nem akarja kistestvérét és szüleit kettesben hagyni, vagy messze van az óvoda. Gyerektársaságot a megszokott játszótéren vagy lakóhelyünk közelében is találhatunk. A félnapos óvodalátogatás akár kielégítő megoldásnak is bizonyulhatna, ha nem kellene éppen a kicsi ebéd- vagy alvásidejében megtennünk az otthonunk és az óvoda közti távolságot. Arra is gondolnunk kell, hogy az óvodába járó gyerek – legalábbis az első félévben – folyamatosan hozza haza az újabb és újabb fertőzéseket. Ráadásul, ha a nagyobbik óvodába jár, kevésbé csiszolódnak össze a testvérek, nehezebben tanulnak meg később együtt játszani. A félnapos ovi előnyeit is hosszan sorolhatnánk: így mindkét gyereknek van lehetősége önálló tevékenységre, csitul a testvérféltékenység és a szülőnek is némi könnyebbséget jelent, ha fél napig csak az egyik gyerekkel van.
Szerencsés helyzetben vannak azok, akik megtehetik, hogy több intézmény közül azt választják, amelyik leginkább megfelel gyerekük egyéniségének. A különböző, hangzatosan hirdetett pedagógiai elméletek olykor a mindennapi gyakorlatban csak nyomokban fedezhetők fel, vagy még úgy sem. Igen sok múlik az óvónő személyes varázsán, a gyerekközösségen és a tárgyi körülményeken is. Jól tesszük tehát, ha a szóba jövő ovikba el-ellátogatunk kisgyerekünkkel, és személyesen meggyőződünk róla, jól érzi-e magát az adott helyen. Előzetes megbeszélés alapján a legtöbb oviban szívesen fogadják a kis vendégeket, szülői értekezletet is tartanak a leendő ovisok szüleinek.
Milyen szempontok alapján válasszunk?
Legfontosabb az óvónő személye és a gyerekközösség. Ha jól érzi magát velük kisgyerekünk, biztosított a szellemi-lelki fejlődése, számára mellékes, milyen pedagógiai programmal működik a csoport.
Fontos az óvoda közelsége, a sok utazás megterheli a gyereket és a szülőt is.
Érdeklődjünk, mennyi időt töltenek szabadban a gyerekek, adott-e számukra a megfelelő mozgáslehetőség, elegendő tér áll-e rendelkezésükre.
Lényeges szempont a rugalmasság: ha úgy alakul, ott alhat-e, vagy épp fordítva, elhozhatjuk-e bizonyos napokon délben, tudnak-e szükség esetén speciális diétát biztosítani.
Egyházi, zenei, sportovi
Ezekben az óvodákban nagyobb hangsúlyt fektetnek az arculatukba illő témákra, amik így aztán kiemeltebben, gyakrabban fordulnak elő a mindennapos tevékenységek sorában. Természetesen egyéb programokra is sor kerül, tehát a zeneoviban is mesélnek, kézműveskednek és mozognak a gyerekek. Ne várjuk el négyéves gyerekünktől, hogy hegedüljön, csak azért, mert zeneoviba írattuk. Az egyházi intézmények rendszerint szívesen vesznek fel bárkit, aki elfogadja az óvoda programját, és senkire sem erőszakolnak kötelező vallásgyakorlást, ám sok kedves szokással, történettel megismertetik a kicsiket, ennek pedig a későbbiek során is hasznát veszik. Mindenki számára rendkívül egészséges, ha minél később kezdi a mozgásszegény életmódot. Ha tehetjük, olyan helyet válasszunk, ahol gyerekünknek bőven nyílik alkalma a kötetlen mozgásra, ám versenyszerű sportolásra csak akkor fogjuk be, ha kedvét leli benne.
Alternatív óvodák
Sajnos, még mindig kevesebb van belőlük, mint amekkora igény mutatkozna rájuk, s az a kevés is főként a fővárosban található. Szülői kezdeményezéssel azonban alapíthatunk óvodát, meghívhatunk olyan speciális képzettségű óvodapedagógust, aki a kívánt módszerrel foglalkozik a gyerekekkel. A nyugati országokban erre számtalan példát találunk, s a fenntartási költségek jelentős részét az önkormányzat állja. Arra is lehetőség lenne, hogy a már meglevő és működő óvodák programját egyes alternatív irányzatok módszereivel gazdagítsuk.
Montessori óvodák
Maria Montessori, Olaszország első orvosnője, a század elején a nyomornegyedek csellengő gyerekei számára dolgozta ki pedagógiai módszerét. Az általa kifejlesztett oktatási eszközök, tárgyak segítségével a gyerekek maguk jönnek rá összefüggésekre, önállóan sajátítanak el ismereteket, saját kíváncsiságuktól hajtva fejlődnek a maguk ütemében. Az óvoda berendezése, a gyermekléptékű tárgyi környezet is ezt a célt szolgálja. A napirendből nem hiányzik a kézműves foglalkozás, ének-zene, mozgás, közösségi játékok, szerepjátékok, ám ezekhez olyan jellegzetes napirendi pontok is társulnak, mint a csendóra és a saját kis szőnyegen való zavartalan, önálló és elmélyült játék. Kevesen tudják, hogy a mai óvodák berendezési tárgyait, pici székeit, asztalkáit, mosdóit is az ő útmutatásai alapján alakították ki, és például a jól ismert, egymásra rakosgatható, egyre kisebb hordókból álló játék voltaképpen az úgynevezett Montessori torony.
Waldorf óvodák
Rudolf Steiner filozófus a századforduló körül alapította Svájcban első óvodáját, a Waldorf Astoria cigarettagyár dolgozóinak gyerekei számára. Pedagógiai útmutatásain alapszik a mai Waldorf óvodák életszemlélete, mely a világ, és benne az ember, önmagunk megismerésére irányul. A pedagógusok személyisége kiemelten hangsúlyos, ám tevékenységükkel nem irányítják, csak a háttérből kísérik a gyerekcsoport önálló játékát. Eszközkészletükbe kizárólag természetes alapanyagból készülő holmik tartoznak. Jellemző, hogy a gyerekek sokat játszanak a szabadban, akármilyen is az időjárás. A kézműves foglalkozások, mesefeldolgozások, mozgásművészet (euritmia) során a gyerekek szabad elhatározásuk alapján követik a pedagógust. Napi tevékenységüket énekkel, mondókákkal, szokásokkal kísérik, az óvodai élet egységeit (napjait, heteit, szakaszait) ünnepek, rítusok kísérik.
Információk:
Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, T.: 215-6220, www.maganiskolak.hu Alternatív Pedagógiai Műhely, T.: 212-1303
Waldorf Tanárképző Intézet, Solymár, József Attila u. 41. T.: 26/360-145
Nyílt nap: 2003. április 09. és április 29. délelőtt. 9.00 – 11.00-ig
Cím: Terézvárosi Óvoda 1064. Bp. Szív u. 6. telefon: 322-8628
Összeállította: Balányi Klári