5 lépés az egészséges kisbabáért

nlc | 2003. Július 01.
Tervezzünk elõrelátóan, vagy bízzunk magunkat a véletlenre? A kettõ szerencsére nem zárja ki egymást. Ha figyelünk egészségünkre, máris sokat tettünk születendõ gyermekünkért.

1. lépés: Napfény




A termékenység és a fény szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint gondolnánk. A napfény valamennyi életműködésünkre jótékonyan hat, élénkíti az anyagcserét, elősegíti a D-vitamin-képződést. A jótékony, simogató meleg segíti a testi-lelki lazítást, figyelmünket az élet szép, örömteli oldalára irányítja, s messzire űzi a depressziót, az önmarcangolást, a túlhajszoltság érzéséből fakadó görcsöket. Ha az éjszakák és nappalok ritmusa tartósan felborul, gyakoribbá válnak a menstruációs ciklus zavarai. A probléma hátterében a melatonin nevű hormon áll, mely akkor termelődik nagy mennyiségben, ha sötét van. Aki inkább éjszaka van ébren, s a nappali órákat gyakorta tölti alvással az elsötétített szobában, több melatonint termel a kelleténél. Különösen a három műszakban dolgozók, az ápolónők, felszolgálónők, légiutas-kísérők érzékelik ennek egyik lehetséges káros következményét, a peteérés elmaradását. A melatonin-túlsúly ugyanis csökkenti a petekilökődésért felelős luteinizáló hormon (LH) termelődését.

Tippek
Kevesen vannak olyan helyzetben, hogy munkakörükön változtatni tudjanak, mégis bőven adódik arra lehetőségünk, hogy növeljük a napfényben töltött időt:
– Ha megoldható, tegyük az ágyunkat olyan helyre a lakásban, ahol a felkelő nap első sugarai is érik testünket, arcunkat! Kezdjük a napot könnyű tornával a nyitott ablaknál, reggeli napfényben.
– Reggelizzünk, ebédeljünk, vacsorázzunk a napon vagy félárnyékban.
– Kíséreljük meg rendszeresebbé tenni életvitelünket, s ha gyereket tervezünk, mérsékeljük az éjszakázás időtartamát.

2. lépés: Természetesség
A civilizáció áldásait nap mint nap élvezzük, ám sajnos árnyoldalaival is szembe kell néznünk. A probléma lényege táplálkozásunk egyik meghökkentő ellentmondásában érhető tetten. Számos élelmiszerből válogathatunk, az ellátás folyamatos, a beszerzés egyszerű – ugyanakkor bizonyos szempontból éhezik a szervezetünk. Túlságosan vitamin- és rostszegény a táplálkozásunk, az emberek jelentős hányada vashiányban szenved, az ételek pedig meglehetősen egyoldalúak. Túlsúlyban vannak a mesterséges aromát, színezéket, tartósítószert, a szükségesnél sokkal több zsírt és cukrot tartalmazó félkész- és késztermékek. Ha legalább a családtervezés időszakában ügyelnénk arra, hogy lehetőleg csak természetes állapotú élelmiszert fogyasszunk, később már magától is menne a válogatás. Olvassuk el gondosan minden olyan terméknek a címkéjét, ami a kosarunkba kerül! A választás tudatosításával hatalmas lépést teszünk az egészséges kisbaba érdekében.
A környezetszennyezés ellen nehéz felvenni a harcot, pedig ártó hatását életünk számos területén tapasztalhatjuk. A környezetkárosító anyagok is felelősek lehetnek felelősek a meddőségért és bizonyos fejlődési rendellenességekért. Az utóbbi évtizedekben gyengül a férfiak spermájának megtermékenyítő képessége. A kutatók ezt több okra is visszavezetik. Ezek között viszonylag új feltételezés, hogy a hetvenes években széles körben elterjedt hormonális fogamzásgátlásnak isszuk meg ma a levét. Ez sajnos szó szerint értendő: a magas hormontartalmú tabletták szedése következtében a nők szervezetéből sok hormon ürült a vizelettel. A szennyvíztisztítás során ezek az anyagok nem távoztak a vízből. A hormonok tehát a folyókba, és onnan az ivóvízbe kerültek. Így a kisfiúk kéretlen nőihormon-terápiát kaptak, ami ma érezteti hatását. A hormonok vagy hormonhoz hasonló anyagok (mint az egyes rovarirtók vagy égéstermékek) a férfi és a nő szervezetében egyaránt megzavarhatják a hormonháztartást. A teherbe esés esélye egyébként 19 és 24 éves kor között a legmagasabb, 35 éves korra a felére csökken. Bár sokan nem éreznek semmi változást, harmincöt felett már nem következik be minden ciklusban peteérés. A spermiumok minősége is romlik az évek előrehaladtával. Nem érdemes tehát sokáig várni az ideális pillanatra!

Amit kerülni kell
A dohányzás károsítja a kromoszómákat, és visszaveti a magzat méhen belüli fejlődését. A dohányos anyák gyakrabban vetélnek el, gyakoribb a koraszülés is. A passzív dohányzás is ártalmas, ez is veszélyezteti a fogamzást és a születendő gyerek épségét.
Az alkohol a nő és a férfi termékenységét és a baba egészséges fejlődését egyaránt befolyásolja, ezért a fogamzás körüli időben ne fogyasszunk szeszes italt, még minimális mennyiségben sem.
Bizonyos gyógyszerek szedése is károsíthatja a fogamzóképességet vagy a magzatot. Ha csak lehetséges, kerüljük a gyógyszereket, részesítsük előnyben a természetes gyógymódokat. A fogamzásgátló eljárások közül kezdettől fogva azt válasszuk, amely nem avatkozik bele szervezetünk természetes hormonális egyensúlyába
.

3. lépés: Testmozgás
Az edzett szervezet jobban bírja a fokozott igénybevételt a várandósság és a gyereknevelés során. Az örömmel végzett testmozgás boldogsághormonokat szabadít fel bennünk, s úgy érezzük, szárnyakat kaptunk, semmi sem lehet számunkra lehetetlen. Épp ilyen hangulat kedvezne leginkább az egészséges fogamzásnak! A szélsőségek azonban itt is árthatnak. A túlzott fizikai (vagy szellemi) megterhelés egyszerűen leállíthatja a peteérést. A legjobb cél az állóképesség növelése és az ideális testsúly megszerzése. A testsúly szélsőséges ingadozásai hormonzavart okozhatnak. Érdekes, hogy a testmagasságtól függetlenül, körülbelül 45 kilogramm alatt gyakran kimarad a peteérés és a menstruáció. Ráadásul a túlzásba vitt fogyókúrázás, az örökös önmegtagadás depresszióba taszít, s így a teherbe esés is nehezebb… Az erősen túlsúlyos nőknél gyakori a PCOS (policisztás ovárium szindróma), melynek során a petefészekben egyszerre ugyan sok tüsző indul fejlődésnek, de az érés nem fejeződik be, így terhesség sem jön létre.

4. lépés: Önismeret





Alapvetően fontos, hogy az vállaljon gyereket, aki maga már kinőtt a gyerekkorból. A felnőtté válás lelki folyamata többnyire a testi érés után következik be. Nem ritka, hogy még huszonéves korban is gyerekként kezelnek valakit a szülei, és ő ezt készségesen elfogadja, mert így kényelmes és biztonságos. Ha ebből a helyzetből kerül anyai vagy családfői szerepbe, nem lesz könnyű dolga. Kihagyta ugyanis azt a korszakot, amikor a saját bőrén tanulja meg, hogy döntéseinek következménye van, hogy felelős saját magáért és másokért is. Ismernünk kell saját értékeinket, saját érzéseinket. Képesnek kell lennünk arra, hogy kifejezzük igényeinket, vágyainkat, és képviselni tudjuk saját és gyerekünk érdekeit.
A szülői szerepre készülés másik fontos pillére, hogy nyugalmat teremtsünk, rendet rakjunk a lelkünkben, ha másként nem megy, önismereti csoport vagy pszichológus segítségével. A stressz miatt felszabaduló hormonok ugyanis gátolják a peteérést. Hasonló a helyzet, ha valaki „krónikus stresszt” él át, vagyis szinte állandóan feszíti valami régről hozott vagy frissebb lelki trauma. Ha a szüléstől reszketve, alkalmasságunkat kétségbe vonva éljük meg a családtervezés és várandósság időszakát, éppen azt veszítjük el, ami a legjobb az egészben: a kiteljesedés örömét.

5. lépés: Egészség
Ha a leendő szülők szeretnék, összeszokott szakembergárda segítségét vehetik igénybe a családtervezéshez. Nézzünk meg például egy több éve sikeresen működő szolgáltatást, mit nyújt a pároknak!
– A legfontosabb dolgok a korai terhesség során dőlnek el – mondja dr. Dobó Márta, az Országos Egészségfejlesztési Központ Prevenciós Főosztályának vezetője. – A veleszületett rendellenességek a nyolcadik hétig alakulnak ki, tehát ebben az időszakban kellene a legjobban vigyázni a magzatra. Mi úgy gondoljuk – és ezt eredményeink is igazolják –, hogy a fogamzás előtti és koraterhességben végzett, más szóval perikoncepcionális gondozás sok bajtól óvná meg a családokat. Bebizonyosodott, hogy ezzel kevesebb mint felére csökkenthető a veleszületett rendellenességek száma.
Az első találkozás során a leendő szülőpár együtt érkezik a zuglói házba. Itt a védőnő fogadja őket. A múltról kérdezi a párt a jövő érdekében. Felméri, hogy előfordult-e a családban valamilyen genetikai rendellenesség, vagy krónikus betegség (ilyen például az epilepszia, a depresszió, a cukorbetegség, a szív-, érrendszeri betegségek). Ha ilyesmire fény derül, akkor már a terhességre való felkészülés során nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és az ellenőrző vizsgálatokra. Tartós gyógyszerszedés esetén felméri, hogy az adott állapot és a gyógyszer befolyásolja-e a fogantatás sikerességét és a magzat biztonságát.
Végül kitérnek a házasélet kérdéseire is, hiszen a túl ritka, vagy éppen túl gyakori szex is csökkentheti a megtermékenyülés esélyét.
A beszélgetés után néhány orvosi vizsgálat következik. A leendő anya vérvételen esik át. Az eredményből megtudják, hogy átesett-e már rózsahimlőn. Ha nem védett, oltást kap – de ebben az esetben különösen vigyázni kell, hogy még három hónapig ne essen teherbe. Felmérik az anya vaskészleteit is. Ha vérszegény, még fogamzás előtt vastartalmú gyógyszert kell szednie, így feltöltik a vasraktárakat, és a magzat kezdettől fogva jó ellátást kap. Nőgyógyászati vizsgálatra is sor kerül: sajnos a nők negyven százaléka szenved hüvelyi fertőzésben, ami a terhesség kihordása szempontjából jelent nagy kockázatot: a koraszülések túlnyomó többsége emiatt indul meg.
Ezalatt a leendő apa vizsgálata is megtörténik. A laboratóriumban mikroszkóp alatt nézi meg a biológus a spermiumok számát és mozgáskészségét. Sajnos a férfiak húsz százalékánál találnak valamilyen eltérést, ami befolyásolhatja a megtermékenyülés sikerességét. Ilyenkor szakorvoshoz irányítják.

Tipp: Három hónapos felkészülés
Az időszak feladata az ivarsejtek védelme. Már említettük, milyen fontos, hogy leszokjunk a dohányzásról, a felesleges gyógyszerek szedéséről, az alkoholfogyasztásról. Jó, ha az anya kerüli azokat a helyzeteket, ahol vírusfertőzésnek vagy veszélyes vegyi anyagok hatásának van kitéve. Abba kell hagyni a hormonális fogamzásgátlást, át kell térni a mechanikus védekezésre, hogy legyen idő a hormonok kiürülésére az anya szervezetéből.
A felkészülés része az alaphőmérséklet mérése. Ez több okból fontos: meg kell állapítani, hogy kiegyensúlyozott-e a nő menstruációs ciklusa, van-e peteérés.
Ebben az időszakban kezdi szedni a nő a magzatvédő vitamint. A cél, hogy megfelelő mennyiségű folsav legyen az anya szervezetében már a megtermékenyülés pillanatában. A folsav a nyitott gerinc, koponyahiány kialakulásának megelőzésében 90 százalékos hatékonyságú, de a szív-, vesefejlődési rendellenességek és a végtaghiány kialakulása ellen is jelentős védelmet nyújt. A magzatvédő vitaminra a terhesség nyolcadik hetének végéig van szükség. Erre az időszakra már kialakultak a legfontosabb szervek, szervrendszerek.
A három hónapos felkészülés után tehát szabad a pálya: jöhet a baba! Átlagosan a próbálkozás első négy hónapjában jön létre a terhesség, de még akkor sem beszélünk meddőségről, ha az első év sikertelen volt. Ilyenkor nehezített teherbe esésről van szó, aminek okait alaposabb nőgyógyászati vizsgálattal lehet feltárni. A családtervezési program záróakkordja egy korai ultrahang. Ilyenkor már látszik, hogy a magzat hol tapadt meg, könnyen kiszűrhető a méhen kívüli terhesség. A várandósság hatodik hete után a kismama választott orvosánál vagy intézményénél veheti igénybe a további terhesgondozást.

Országos Egészségfejlesztési Központ Prevenciós Főosztálya
Budapest, XIV. ker. Bolgárkerék u. 3.
Tel.: 383-8477; 363-2269
A központban szülői szerepre felkészítő tanfolyam és eufenikai gondozás is folyik a családtervezési programon kívül. Az eufenika célja a betegségekre való hajlam öröklődése esetén a környezeti ártó tényezők minimálisra csökkentése és olyan védőfaktorok alkalmazása, amelyekkel mérsékelhető a betegség kialakulásának kockázata.

Összeállította: Sződy Judit

Exit mobile version