Babakonyha

A gyümölcs az egyik leghasznosabb táplálékfajta a mi éghajlatunkon. A hagyományok szerint Magyarországon gyümölcslét, gyümölcsöt adnak először a kisbabáknak az anyatej mellett. Ez nem is baj akkor, ha kivárjuk a hat hónapos kort, és nagyon fokozatosan vezetjük be a kiegészítő táplálékokat. A túlságosan korai gyümölcsevés csecsemőkorban többféle problémát is okozhat. Az egyik, hogy gátolja a vas felszívódását az anyatejből. Nem jó tehát, ha rendszeresen nagy mennyiségű gyümölccsel etetjük az egyébként csak anyatejet kapó babát. A másik az allergia kérdése. Mint minden újonnan bevezetett élelmiszerre, a gyümölcsökre is érvényes, hogy először csak egyfélét, és kis mennyiséget adjunk. Figyeljük meg, milyen hatással van a baba szervezetére. Ha kiütést, hasmenést, híg orrfolyást tapasztalunk, érdemes még néhány hétig várni az újdonsággal, majd újra próbálkozni: biztosan az okozta-e a tüneteket. A legtöbb szülő tudja, hogy az eper, a málna, a szamóca, a kivi gyakran okoz allergiát. Azzal viszont sokan nincsenek tisztában, hogy a citrusfélék (citrom, narancs), a banán, sőt, nagyon ritkán az alma is megbolygathatja a baba szervezetét.

Gyógyszer is lehet
A gyümölcsök nagyon sok hasznos anyagot tartalmaznak: a vitaminok, a szerves savak, a lassan bomló és az emészthetetlen szénhidrátok mind fontos szerepet játszanak szervezetünk működésében. Ezeknek az anyagoknak a különböző aránya teszi az egyes gyümölcsöket hatékony „gyógynövénnyé”.
A hasmenés gyógyítója a reszelt alma. Magas pektintartalma segítségével védőréteget képez a beteg (irritált) bélfalon, ami nagyban elősegíti a gyógyulást. Vízkötő képessége miatt nagyon jól fogja a székletet. Általában ugyanígy hat a banán, de vannak olyan gyerekek, akik érzékenyek a benne lévő hormonszerű vegyületre (szerotonin), ezért náluk hasmenést okoz.
A székrekedés hatékony gyógyítója a szilva, a csipkebogyó (lekvár



formájában) emészthetetlen rosttartalma, és a szőlő (a szőlőlé is) magas gyümölcscukor-tartalma miatt. Enyhén hashajtó a barack, a cseresznye és a meggy. A meggyről sokan azt gondolják, hogy nem túl tápláló, hiszen nem édes. Valójában igen magas a gyümölcscukor-tartalma az értékes, aromás savak mellett, ezért meggylé formájában kínálhatjuk vele a féléves babát is. A dinnyefélékkel másképp áll a helyzet. A görögdinnye kilencvennyolc százaléka víz. Ezenkívül főleg cukrot tartalmaz, és minden másból (vitaminok, nyomelemek) elég keveset. A sárgadinnye jóval értékesebb gyümölcs. Nem kell azonban mindig a pontos vitamintartalommal foglalkozni. Nincs szebb látvány a fűben ülő, hatalmas szelet dinnyét majszoló, maszatos kétévesnél!
Elterjedt tévhit, hogy gyümölcsevés után nem szabad vizet, tejet inni. Ennek szerencsére semmi alapja, akinek jólesik, ihat!
(Szaktanácsadó: Kis Erika dietetikus, Budai Gyermekkórház)

Gyümölcsök toplistája
– Legnagyobb energiatartalma a banánnak van, a hazai gyümölcsök közül a szőlő érdemli ki ezt a címet.
– Legmagasabb víztartalmú gyümölcsünk a görögdinnye.
– C-vitaminban a citrusfélék vezetnek. Hazai gyümölcseink közül az egres, a szamóca és a sárgadinnye kap jó helyezést.
– Kalciumtartalomban a ribiszkével nehéz felvenni a versenyt, káliumból a szilvában van a legtöbb.
– Vastartalomban a citrusfélék mellett a meggy és a málna jeleskedik.
– A legnagyobb karotintartalma a sárgahúsú dinnyének van.
– Élelmi rostban a szilva a leggazdagabb.

Kertből, piacról, bioboltból?




A termelők legfőbb érdeke a gazdag, egészséges termés. Ennek elérése érdekében kora tavasztól a gyümölcsérés időszakáig növényvédő, permetező szereket használnak. Sokunkban fölmerül a kérdés: vajon biztonságos-e piacon gyümölcsöt vásárolni, vagy szorítkozzunk a saját (esetleg a rokonoktól kapott) termésre, vagy a drága, de megbízható bioboltok kínálatára. Szerencsére nem kell ennyire óvatosnak lennünk. A gyümölcsökkel jobb a helyzet, mint a zöldségekkel. A zöldségek ugyanis felszívják, és „beépítik” az esetleg veszélyes anyagokat a táplálásukra, védelmükre használt vegyszerekből. A gyümölcsöknél csak felületi szennyezést okoz a kémiai növényvédelem – elég, ha ügyelünk a megfelelő mosásra, tisztításra. A gyümölcsfák legintenzívebb permetezése virágzás előtt történik, ez nem hat a termésre. A termő fák permetezése ritkább, de ilyenkor is van némi biztosítékunk arra, hogy amikor kosarunkba kerül az áru, már csak lebomlott, hatóanyagtól mentes vegyianyag-maradványok lehetnek a felületén. Ez a biztosíték a permetezési napló, amit minden termelőnek be kell mutatnia a piacfelügyeleten és a rendszeres piaci ellenőrzések során. A termelők becsületessége azonban nem helyettesítheti az alapos mosást: áztassuk be rövid időre a gyümölcsöt, hogy leoldódjanak róla a szennyező anyagok, majd öblítsük le többször is. Ez az eljárás nemcsak a vegyszerek káros hatásától óv meg, hanem azoktól az ételmérgezésektől is, amik a földdel szennyezett gyümölcsök fogyasztásakor támadhatják meg a családot (szalmonella, vérhas).
(Szaktanácsadó: Dr. Sohár Pálné, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet)

Bio? Nem bio?
A biogyümölcsöt nem arról lehet felismerni, hogy kukacos. Férges almát egyszerű elhanyagolással is „elő lehet állítani”, nem kell hozzá különleges erőfeszítéseket tenni. A biotermelők ma már teljesen egészséges gyümölcsökkel lépnek piacra, ezt a terméket kisebb termésátlaggal és nagyobb költségekkel tudják létrehozni. Ez az oka, hogy a biogyümölcs drágább az átlagnál. Biotermesztést (ökológiai termesztést) olyan területen lehet megkezdeni, ahol két éve nem használtak vegyi anyagot. A gazdálkodás során a műtrágyák és a mesterséges permetezőszerek helyett szerves trágyát (többnyire növényi eredetű zöldtrágyát) és saját főzésű gyógynövénykivonatokat használnak.
Ökotermék (biotermék) az a növényi vagy állati eredetű élelmiszer, amelyet az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő, tehát utólagos vizsgálatokkal semmit sem lehet biotermékké minősíteni. Az ökológiai gazdálkodást Magyarországon az EU 2092/91 rendelete, valamint a Magyar Kormány 140/1999 és az FVM-KöM 2/2000-es közös miniszteri rendelete szabályozza.
A bioboltok csak olyan termelőktől fogadnak árut, akik hivatalosan tudják igazolni, hogy ökológiai termesztést folytatnak.
www.ebio.hu/oeko.html

Tárolás egyszerűen
Ma már különböző tartósítási eljárásokat alkalmazhatunk, akár otthonunkban is. A gyümölcsök romlását két dolog okozhatja: egyrészt a gyümölcs vízvesztése (fonnyadás), másrészt a rajta megtelepedett mikrobák (gombák, baktériumok) elszaporodása. A fonnyadás ellen egy dolgot tehetünk: magas páratartalmú, hűvös helyen tároljuk a gyümölcsöket. Kis adagot a hűtőszekrényben is eltehetünk, nagyobb



mennyiséget hűvös pincében tarthatunk el. Hosszabb tárolásra az alma, a körte és a szőlő alkalmas. Lehetőleg tágas rekeszekben, egy rétegben rakjuk el a gyümölcsöt, úgy, hogy egy sérült vagy beteg példány se legyen köztük – mert ez romlásnak indíthatja a szomszédait, és végül az egész ládányi gyümölcsöt. A szőlőt állványra vagy kifeszített zsinórra aggatva is tárolhatjuk, szellősen, hogy ne érjenek össze a fürtök. Olyan helyiségben számíthatunk sikerre, aminek nem száraz a levegője, és jó a szellőzése.

Fagyasztással is jól járunk
Ma már szinte minden háztartásban van hűtőláda. Gyorsfagyasztással almát, körtét is lehet tartósítani, de inkább olyan gyümölcsökkel érdemes foglalkozni, amelyek nyáron érnek, és csak rövid ideig állnak el. Feldolgozás előtt minden gyümölcsöt alaposan meg kell mosni, majd – a fajtától függően – magozni, tisztítani. Több gyümölcs alkalmas arra, hogy gyümölcskrém formájában tegyük el, ilyen a szamóca, a málna, az őszibarack, a kajszibarack és a meggy. Ezeket tisztítás után turmixoljuk, majd cukor hozzáadásával vagy anélkül fagyasztjuk le. A legkisebb vitaminveszteség tizennyolc fokos tárolás mellett érhető el. A fagyasztott gyümölcsök nyolc hónapig is elállnak. A felengedés mindig lassan, szobahőmérsékleten történjen (ez öt-hat órába is telhet). Így tartja meg a gyümölcs legjobban az állagát.
Ha rááldozunk néhány órát, utólag azok a babák is részesülhetnek a nyár ajándékaiból, akik a gyümölcsérés idején még csak anyatejet kaptak.

Sződy Judit
Fotó: Fakanál archívum