Füst-sztori
Kezdetben üldözték. Mármint a cigarettázókat. IV. Murad török szultán egyenesen halálbüntetéssel fenyegette a zugdohányosokat. Évszázadokkal később viszont olyannyira megváltozott a dolog megítélése, hogy kifejezetten elegánsnak számított, ha valaki egy egzotikus dohányfajtából származó füstrúdra gyújtott rá. A XX. század harmincas éveiben még alig esett szó a dohányzás káros hatásairól, a hatvanas években azonban már tudták, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának egyik legfontosabb előidézője. Nem sokkal később már az is ismeretes volt, hogy a cigarettafüstben található több ezer anyag közül nem csak a nikotin van pusztító hatással a szervezetre, hanem a nitrogén-oxidok, a nitrozamin, a szén-monoxid, a policiklikus szénhidrogének, a benzol és a nehézfémek is. Egyszóval igaz a mondás: minden szál egy szög a koporsónkban.
Egyre többen tudnak arról, hogy a férfiak szexuális képességeire és a nők termékenységére is kihat a cigaretta. Fiatal dohányos férfiaknál bizonyították, hogy csökkent a hímivarsejtjeik száma, a túlélők pedig kevésbé voltak életképesek. A cigarettázó nők esetében nő a korai vetélés kockázata, hiszen a beágyazódott embrió gyakrabban lökődik ki, illetve eleve nehezebben ágyazódik be a megtermékenyített petesejt. Rossz hír, hogy a depresszióban szenvedők között gyakoribb a dohányzás, és ritkább a leszokás. Ez viszont ördögi kör, mert a nikotinfüggőség hosszú távon szintén levertséget és fáradtságot okoz, így e két tényező erősíti egymást.
Éhező magzat
Kutatások bizonyítják, hogy a terhesség alatt a nikotin és a szénmonoxid az anya vérkeringéséből a magzat vérkeringésébe kerül, és csökkenti a magzat tápanyag- és oxigénfelvételét. Romlik a méh és a méhlepény vérkeringése, s ennek következményeként a magzat fuldokolni kezd. Születéskor a következő károsodásokkal kell számolni a várandósság alatti dohányzás esetén:
Nagyobb a vetélés, a halva születés, majd később a hirtelen csecsemőhalál kockázata.
Gyakrabban végződik koraszüléssel a várandósság.
Kisebb a születési súly. Átlagosan 200-250 grammal kevesebbet nyomnak, és 2,5-3 cm-rel kisebbek a dohányos anyukák babái, mint a nemdohányzóké.
A legutóbbi kutatások szerint a dohányzás az elégtelen növekedés és a vesebántalmak fő okozója.
Szoptatás és dohányzás
Minden szoptató anya ezerszer is meggondolja, vegyen-e be akár egyetlen fájdalomcsillapítót is a szoptatás alatt. Holott ha gyógyszerszedés válik szükségessé, az esetek túlnyomó többségében bevehetjük, mert a hatóanyagnak csupán töredéke kerül a baba szervezetébe. Ugyanezt a nikotinról sajnos nem mondhatjuk el. Rendkívül gyorsan átmegy az anyatejbe, koncentrációja az anyatejben az anyai vérplazmában mérhetőnek háromszorosa is lehet, felezési ideje pedig kilencven perc, vagyis egy adott érték másfél óra alatt csökken a felére. A napi sok szálat elszívó anya tehát gyakorlatilag állandó nikotinhatásnak teszi ki csecsemőjét. És akkor a cigarettában található többi mérgező anyagot még fel sem soroltuk. Nincs olyan tudományos kutatás, mely válaszolt volna arra a kérdésre, hogy napi hány szál cigarettától kezdve jelent nagyobb veszélyt a gyerekre a nikotinmennyiség, mint amekkora előnyt a szoptatástól várnánk. Egységes a szakemberek álláspontja abban, hogy szoptatás mellett egyetlen szál cigaretta elszívása sem engedhető meg. Ha azonban olyan erős a függőség, hogy ez nem oldható meg, alacsony kátrány- és nikotintartalmú cigarettából legfeljebb ötöt tartanak megengedhetőnek. Minden egyes esetet gondosan mérlegelni kell, hiszen az anyatej immunanyagainak éppen a dohányos családokban felnövő, légúti betegségek kockázatának leginkább kitett kisgyerekek látnák hasznát.
Az anya dohányzása csökkenti a tejmennyiséget, gyengítheti a tejleadó reflexet. A nikotinterhelés növekedésével egyenes arányban a következő problémákat figyelhetjük meg a kisbabánál:
gyakran hány, sír, keveset alszik
gyarapodása sokszor nem kielégítő
gyakoribbak a felsőlégúti fertőzések, az asztma
a dohányos szülők gyerekei felnőttkorukban gyakrabban válnak maguk is dohányosokká.
Ha ráadásul a családtagok a kisbaba jelenlétében dohányoznak, az anyatejen keresztül felvett nikotin mennyiségét a passzívan belélegzett adag is növeli. Azt gondolhatnánk, hogy ekkora kockázatnak aligha teszi ki bárki is a gyerekét. A valóságban azonban minden ötödik szoptató anya dohányzik, és statisztikai adatok szerint a szoptatást is előbb abbahagyják, mint a nem dohányzók.
–wur–
Fontos tudni, hogy sosem késő lemondani a cigarettáról. Aki az első hat hónapban szokik le, jelentősen csökkentheti a magzatra leselkedő veszélyeket, de minél előbb, annál jobb. Sok orvos szerint az a legideálisabb, ha a tervezett fogamzás előtt már hónapokkal le tudjuk tenni a nikotinrudat.
Segítség a leszokáshoz
Bármilyen módszer sikeres lehet, a hiányzó elszántságot, akaraterőt és a kitartást azonban semmilyen csodaszerrel vagy terápiával nem lehet pótolni. Talán a cukorkaszopogatás, rágózás válik be, de pszichológustól, addiktológus szakembertől is segítséget kérhetünk. Próbáljunk rájönni, miért ragaszkodunk annyira a füstölés szertartásához, ez talán közelebb visz a megoldáshoz. Kaphatók olyan készítmények, amelyeket kifejezetten a leszokni vágyóknak találtak ki. Ezek hatásosak lehetnek, de a betegtájékoztatón az olvasható, hogy terhesség és szoptatás alatt nem alkalmazhatók. Aki azonban még a fogamzás előtt (vagy ne adj isten a szoptatást követő visszaszokás után) szeretne leszokni, bátran kipróbálhatja az alábbi termékeket.
Nicotinell
Mentolos és gyümölcsízű, nikotintartalmú rágógumi, amely csökkenti a nikotinhiány érzetét.
Nicorette
Mentolos és natúr ízű, nikotintartalmú rágógumi, amely krónikus betegség vagy gyógyszerszedés esetén csak orvosi javaslatra használható.
Nicotinell
Nikotintartalmú tapasz, amelyről szintén érdemes kikérni az orvos véleményét.
Nicobrevin
Nikotinmentes kapszula, amely a szervezetet nem teszi függővé.
Oltás cigaretta ellen?
Nikotinfüggőség elleni oltást fejlesztettek ki nemrégiben brit tudósok. Az ötletet az adta, hogy a nikotinmolekulák olyan picik, hogy a szervezet immunrendszere nem képes felismerni azokat. A vakcina beadásával az immunrendszer képessé válik a nikotin felismerésére, és a védekezésül szolgáló antitestek kifejlesztésére is.
Pozitív mellékhatások a dohányzásról való lemondás után
Húsz perccel a cigarettázás abbahagyása után normál szintre esik vissza a vérnyomás és a pulzusszám.
Nyolc órával az utolsó szál után csökken a vér szén-monoxid szintje, az oxigénszint viszont emelkedik.
Negyvennyolc órával az abbahagyás után regenerálódnak az idegvégződések, így újra érezhetjük a szagokat és az ízeket.
Egy-kilenc hónappal a leszokás után fokozatosan elmúlik a köhögés, az orrmelléküreg krónikus gyulladása, a légszomj és a fáradtság, újra megnőnek a légutak csillószőrei, így képesek lesznek kitisztítani a tüdőt, és ezáltal csökken a fertőzésveszély.
Miért gyújtunk rá újra?
A legtöbb nőben a várandósság olyan pozitív érzéseket kelt, hogy ez felülmúlja a dohányzás vonzerejét véli Erdei Kata pszichológus. A gyermek egészségéért még az igazi szenvedélybetegek is képesek lemondani a cigarettáról, hiszen a testi-lelki köldökzsinór érzete nagyon erős kapaszkodót jelent. A szülés utáni visszatérés gyökere abban keresendő, hogy az ok, ami miatt egy szenvedélyhez, ebben az esetben a cigarettához nyúltak, nem múlt el. Az esetleg jelentkező gyermekágyi depresszió és gyes-szindróma csak ront a helyzeten, ilyenkor ugyanis a nők jelentős része a stressz levezetésének egyik hatásos módját látja a rágyújtásban. Ráadásul valamennyiünkben él a sebezhetetlenség illúziója: ez velem vagy az én gyerekemmel nem történhet meg. Ez a tudat gyakran elég ahhoz, hogy ne érezzük kötelezőnek a dohányzásról való lemondást, esetleg még a szoptatás alatt sem. Mindehhez hozzájárul az a tény, hogy a cigarettázás következtében fellépő betegségek nem azonnal jelentkeznek. Sok nő azzal vigasztalja magát, hogy ennyi nekem is jár, ha nem gyújtanék rá, még idegesebb lennék, ami senkinek sem jó. Ilyen esetekben erősnek kell lennünk, és a pótszerek helyett forduljunk segítő szakemberekhez, pszichológushoz, családsegítőhöz.
Tények, adatok
Magyarországon egy évben negyvenezer ember hal meg a dohányzás okozta betegségekben, ami tulajdonképpen nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az évi átlagos 3260 darabos cigarettafogyasztással (ez a 15 éven felüli lakosságra vetített adat) a világranglista harmadik helyén állunk. A dohányzás okozta halálozás elsősorban a 40-50 év közöttieket fenyegeti, akik körülbelül húsz évvel élhetnének tovább, ha lemondanának a füstölgésről. A felmérések szerint tizenhat év körül válnak nikotinfüggővé a fiatalok, akik első cigarettájukat jellemzően tizenhárom éves korukban szívják el.
Ugyanakkor szinte minden felnőtt úgy véli, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyerekek ne dohányozzanak. Ennek ellenére a diákok közel harmada még az iskolában is kénytelen a tanárok és társaik által (a WC-ben) kifújt füstöt beszívni. A dohányzás elleni küzdelem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik legfontosabb feladata. A szervezet úgy véli, a passzív dohányzás sokkal több apró kellemetlenségnél. A mások által kifújt füst belélegzése ugyanis szintén rákkeltő, tüdő-, valamint a szív- és érrendszeri betegségeket okoz. A WHO adatai szerint világszerte mintegy 700 millió gyerek (az emberiség gyerekkorú részének közel fele) kénytelen rendszeresen elviselni a környezetében élő dohányosok füstjét.
Többek között a passzív dohányzás káros hatásainak mérséklésére született meg 1999-ben a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény. Szigorára jellemző, hogy ezek szerint dohányzásra kijelölni csak azt a zárt légterű helyiséget lehet majd, amely rendelkezik folyamatos légcserét biztosító műszaki megoldással. A törvényt a munka- és szórakozóhelyeken egyre komolyabban betartatják, de azt látnunk kell, hogy a passzív dohányzást gyakorlatilag lehetetlen elkerülni, holott ez kismamák esetében nagyon fontos lenne. Egyébiránt ez alól az sem jelenthet felmentést, ha valaki könnyített, úgynevezett light termékeket szív, hiszen abból a számos összetevőből, amely károsan hat a szervezetre, csupán a nikotin az, amelynek tartalmát csökkentik az ilyen füstrudakban, tehát a végeredmény gyakorlatilag ugyanaz.
A Világbank és a WHO 1999-es tanulmányából az is kiderül, hogy azokban az országokban esett vissza számottevően a dohányzás, ahol teljes reklámtilalmat vezettek be. Ugyanakkor a részleges tilalmaknak alig volt hatása, ráadásul a dohányreklámok különösen a gyerekek, a fiatalok képzeletét ragadják meg, és erősen az emlékezetükbe vésődnek. Mivel az új dohányosok túlnyomó része közülük kerül ki, alapvető fontosságú a reklámozás teljes betiltása.
Akinek sikerült
Grits Barbara (szeptemberre várja gyerekét) 16 évesen kezdett dohányozni, és csupán terhességének hírére nyomta el a cigarettát.
Tizenöt évig erősen dohányoztam, napi egy-két dobozt is elszívtam. A munkahelyemen, a szerkesztőségben is szinte mindenki cigizett, így nem hogy a leszokásra nem éreztem késztetést, de dohányosként még inkább a csapat tagjává váltam. Aznap, amikor pozitív lett a terhességi teszt, letettem a cigarettát, és érdekes módon elmaradt a várt kínlódás. A mozdulatok, a rituálé persze hiányzott, de egy amerikai nőtől igen hasznos trükköt tanultam. Ha rám tör a dohányzás utáni vágy, öt-hat centis fahéjdarabokat kezdek szopogatni-rágcsálni, aminek több előnye is van. Egyrészt az erős, jellegzetes íz elnyomja a nikotin iránti késztetést, másrészt mivel a fahéjrúd formája hasonlít a cigarettáéra még a kezemet is sikerül lefoglalnom. A leszokásnak egy sor kellemes mellékhatása van: elmaradt a reggeli köhögésem, nem kell folyamatosan azon gondolkoznom, honnan szerezzek cigit, és a tudat is remek, hogy erősnek érezhetem magam. A baba születése után sem szeretnék többé rágyújtani, bár ehhez még át kell programoznom a gondolkodásomat, ugyanis még mindig csak úgy tudok magamra tekinteni, mint egy dohányosra, aki nem gyújt rá. Remélem, a hátralévő időben sikerül meggyőzni magam, hogy nemcsak a kicsivel, hanem magammal is jót tennék, ha végleg abbahagynám.
Olvasnivaló
Veér AndrásErőss László: A dohányzás rabságában. Art Nouveau Kiadó, 2490 Ft
Rüdiger és Margit Dahlke: A dohányfüst pszichológiája. Bioenergetic Kiadó, 1250 Ft
Leszoktató rendelések
Országos Egészségfejlesztési Központ, Káros szenvedélyek megelőzése munkacsoport, 1066 Budapest, Lovag u. 10. Tel.: 1/3125-020
Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, Dr. Vadász Imre. Tel.: 1/413-6968 (ezen a telefonszámon az ország bármely részén működő leszoktató rendelés címét és telefonszámát meg tudják adni.)
Adatok a dohányzásról:
www.stardust.hu/dohanyzas
www.wmmik.hu/miti/dohanyzas.html ezen a honlapon az óvodai dohányzást megelőző programról is tájékozódhatunk. Letölthetjük a Csisztu Mókus négy élete című színes rajzokkal illusztrált mesét, mely a kicsik számára is érthetően mesél a dohányzás ártalmairól.
Összeállította: Makarész Rita
Fotó: Eltern/ Mahrholz