Néha muszáj kivenni

A torokmandula és az orrmandula fontos szerepet játszik a kórokozók elleni védelemben. A mandulák a nyirokrendszer elemei, a bennük található falósejtek és más immunanyagok segítségével „fegyverezik le” a szájon vagy orrüregen keresztül behatoló baktériumokat. Mandulaműtétre tehát kizárólag orvosi kivizsgálás után, megalapozott indokkal kerülhet sor. A mandulák két esetben okozhatnak jelentős problémát a betegnek. Az egyik az amúgy egészséges szövet túlburjánzása: a gyermek orr- vagy garatmandulája olyan nagy, hogy légzési nehézséget és nagyothallást okoz. A másik eset a mandulák gyakori, elhúzódó vagy súlyos megbetegedése.

Ha túl nagy
A mandulák mérsékelt megnagyobbodása kisgyermekkorban, majd visszahúzódása tizenéves korban – természetes folyamat. Az egészséges torokmandula eltávolítása (tonsillectomia) csak azon ritka esetekben indokolt, ha a páros szerv annyira megnagyobbodik, hogy a két mandula középen összeér, és emiatt gátolja a légzést. A nehéz légzés miatt a gyerek rosszul alszik, nappal fáradt, ez az állapot pedig fejlődésbeli elmaradást okozhat.
Az orrmandula megnagyobbodása gyakrabban okoz gondot. Ez a szerv az orrgaratban helyezkedik el, normális esetben a torokba nézve nem is látható. Kisgyerekkorban amúgy is elég szűk a felső légutak átmérője, ezért a túl nagy orrmandula (adenoid vegetáció) hamar tüneteket okozhat, mert akadályozza az orrlégzést és a fül dobüregének szellőzését. Az „adenoidos” gyerek arckifejezése jellegzetes: szája állandóan nyitva, arcizmai ernyedtek. A megnagyobbodott orrmandula halláscsökkenést is kiválthat, mivel elzárja a fülkürt nyílását, és a megváltozott nyomásviszonyok miatt a dobhártya mögött folyadék gyűlik össze. Ez a folyadék felülfertőződhet, ami heveny vagy krónikus középfülgyulladást okoz. A rossz hallás gátolja a gyerek beszédfejlődését. Mivel az orr melléküregeinek szellőzése sem biztosított, gyakori az arcüreggyulladás, és a leszálló fertőzések visszatérő, nehezen gyógyítható mandulagyulladást, gégegyulladást, hörgőgyulladást is okozhatnak.
Ezekben az esetekben indokolt az orrmandula eltávolítása (adenotomia). A gégészek többsége lehetőség szerint megvárja a műtéttel az egyéves kort. Kisebb gyereknél csak elhúzódó fülfolyás esetén végzik el a műtétet, láztalan állapotban.
Az orrmandula eltávolítása általában jelentős javulást okoz. Gyakran előfordul, hogy elég csak az orrmandulát kivenni ahhoz, hogy a torokmandula-gyulladások ritkuljanak, sőt el is maradjanak, és a jelentősen megnagyobbodott torokmandula visszanyerje egészséges méretét.
Az orrmandulaműtét után ugyanis helyreáll az orrlégzés, az arcüregek és a középfül szellőzése, így csökken a „felülről érkező” fertőzések száma. Sok gégész ezért első lépésben a gyereket kevésbé megviselő orrmandulaműtétet végzi el, és csak akkor veszi ki a torokmandulákat is, ha az adenotomia nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Mikor forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz?
Ha a gyerek
– szopás közben kattogó, cuppogó hangot hallat, gyakran kiengedi a mellet a szájából, hogy levegőt vegyen, bár nem náthás;
– mindig szájon át lélegzik;
– álmában horkol oldalt fekvéskor is, néha nem vesz levegőt, majd levegő után kapkod;
– rosszul hall, rendszeresen visszakérdez, az újonnan tanult szavakat hibásan ejti;
– dünnyögő hangon beszél;
– gyakran küzd nehezen gyógyítható felsőlégúti betegséggel.
 
Gyulladt orrmandula és allergia
Ábelt kicsi kora óta rendszeresen kínozta az időszakonként makacsul támadó, elhúzódó, erős nátha és a vele járó ugató köhögés. Az is furcsa volt, hogy minden este úgy rendezte be az ágyát, hogy végül szinte ülve aludt, ha lefektették, álmában is visszamászott ebbe a képtelen testhelyzetbe. Négyéves korában vizsgálta meg a gégész, aki nyomban műtétet javasolt. Az orrmandula akkora volt, hogy a szájba nézve is látni lehetett egy részét. A műtét után sokat javult a kisfiú állapota, de kiderült, hogy a tüneteket részben allergia váltja ki, ezért a kis beteg további kezelésre szorul.

Ha túl gyakran beteg
A mandulák a kórokozók elleni harc közben maguk is megbetegedhetnek: heveny vagy elhúzódó gyulladás léphet föl. A tüszős mandulagyulladás – amellett, hogy kellemetlen – komoly veszélyt is hordoz magában: ha Streptococcus baktérium okozta a bajt, reumás láz, vesegyulladás vagy más komoly gócbetegség is felléphet. Ha évente három-négy tüszős mandulagyulladáson is átesik a gyerek, és ez a helyzet nem változik az orrmandulaműtét után sem, indokolt a torokmandulák eltávolítása. Mindenképpen műteni kell, ha mandula környéki tályog alakul ki. Hároméves kor alatt csak különösen indokolt esetben veszik ki a torokmandulákat, van olyan orvos, aki lehetőség szerint hatéves korig vár.

Műtét tályog miatt
Egy nyári hétvégén az ötéves Bence fájlalni kezdte a fejét, torkát, lázas lett. Bágyadtsága mély alvásba csapott át. Próbálták ébresztgetni, de alig jártak sikerrel, csak nagyon kevés folyadékot tudtak belediktálni. Másnap hívtak hozzá orvost, aki gyulladt mandulákat talált, és a folyamatos alvás és folyadékvesztés miatt kórházba utalta. Infúzió és antibiotikumos kezelés segítségével hamar javult a fiúcska állapota. A mandulája is rendbejött, de kiderült, hogy a fertőzés átterjedt a környéki szövetekre, és ott tályog alakult ki. A kórházi ápolás után hat héttel került sor a műtétre. Bár Bencének ez volt az első és egyetlen mandulagyulladása, nem lehetett elkerülni a beavatkozást. A mandulák mögötti tályog ugyanis védett helyzete miatt nem tud teljesen kiürülni, bármikor újra belobbanhat. Csak a műtét után van esély a teljes gyógyulásra.

Hogyan zajlik a műtét?




A gyerek három hét tünetmentesség után feküdhet be a kórházba, a vér- és vizeletvizsgálati eredmények birtokában. A műtét napján éhgyomorral kell érkezni. Berendezkedés után megvizsgálja az altatóorvos és a gégész, majd nyugtató hatású gyógyszert kap (orrcsepp, kúp vagy tabletta formájában). Ettől, aki szorong, megnyugszik, elálmosodik. Amikor a gyógyszer hat, a műtőben az altató orvos branült helyez az egyik vénába, hogy ne kelljen többször megszúrni a kis beteget – ezen át fogja kapni a gyógyszereket. Az altatás infúzióval és maszkon keresztül történik. A gégébe egy csövet (tubust) vezetnek be, ami biztosítja a légzést az altatás alatt is, és tökéletesen elzárja a légutakat a vér elől. Az orrmandulaműtét ma már nem „vakon” történik, mint régen. Az orvos speciális műszeren, az endoszkópon keresztül látja a mandula pontos kiterjedését, és ügyelni tud arra is, hogy ne sértse meg a fülkürt szájadékát. A mandulák eltávolítása



után a műtőben várják meg az ébredésnek azt a fázisát, amíg a légzés újra mély és egyenletes lesz. Ekkor a kis beteg az ébredő szobába – vagy ha nincs ilyen, a kórterembe – kerül. A branülön át még ébredés után is kaphat fájdalomcsillapítót. A műtét napján folyadékot fogyaszthat, másnap már fagylaltot is ehet, és bármilyen pépes ételt, amit kíván. Torokmandulaműtét után a nyelés még sokáig fájdalmas lehet, ezért nyolc-tíz napig főleg pépes vagy könnyen péppé rágható étel fogyasztását javasolják. A legtöbb kórházból a műtét utáni második napon lehet hazamenni. Egy hét múlva ellenőrző vizsgálat szükséges. Óvodába, iskolába tíz nappal a műtét után mehet a csemete, de csak két hét múlva tornázhat, ugrándozhat kedvére. Orrmandulaműtét után három héttel hallásvizsgálatot szoktak végezni, hogy megállapítsák, szükség van-e további beavatkozásra.

Mandulás kérdések:
– Hogyan készüljünk fel a műtétre?
Beszéljünk róla már egy-két héttel a várható időpont előtt, de soha ne ijesztgessünk. Mondjuk el, hogy ébrenlétben semmi fájdalmas dolgot nem tesznek, műtét előtt pedig bátorság-orvosságot adnak. Iskoláskor előtt feltétlenül együtt feküdjünk be a kórházba. Fontos, hogy ébredéskor maradjon nyugodt a szülő, mert ha sír, a pánikhangulatot biztosan átragasztja a gyerekre.
– A nagyobbik fiamat még nem altatták mandulaműtét közben, csak bódították. Úgy gyorsabb volt a műtét. Miért kell most altatni?
Az altatás biztonságosabbá teszi a beavatkozást, időt enged a műtéti terület méretének pontos meghatározására, és megakadályozza, hogy vér juthasson a légutakba.
– Hallottam róla, hogy ébredés után krupp-roham törhet a gyerekre. Ezt nem lehet valahogy elkerülni?
Ez ritka szövődmény, akkor alakulhat ki, ha a tubus behelyezésekor megsérül a gége felszíne, és emiatt megdagad a nyálkahártya. Fontos, hogy hozzáértő, gyermekaltatásban járatos altatóorvos működjék közre a műtétben.
– Miért nem lehet a műtét után hamarabb hazamenni?
Az első napon nem ritka a vérzés és a hányás, amit csak kórházi körülmények között lehet biztonságosan kezelni. Gyerek mandulaműtéténél nem biztonságos az „egynapos sebészet”.
– Mit jelent, hogy „visszanőtt” a mandula?
A műtéti területen visszamaradó nyirokelemek burjánzásba kezdenek, és új szövet alakul ki, ami épp úgy működik, mint az eredeti – és sajnos rendszerint ugyanazokat a tüneteket is okozza. A torokmandula tokban helyezkedik el, ezért könnyű teljes mértékben eltávolítani. Az orrmandulának viszont nincs tokja, könnyen bent maradhat néhány szaporodásra hajlamos darabka. Ennek esélye az endoszkóp használata óta kicsi. Minél idősebb a gyerek, annál kevésbé valószínű, hogy a mandula „visszanő”. Előfordulhat, hogy a „visszanőtt” mandulát újra ki kell venni.
– Miért veszik ki automatikusan az orrmandulát is, ha valójában csak a torokmandula eltávolítása indokolt?
Ha a torokmandula eltűnik, az összes kórokozó az orrmandulára marad, ami szinte biztos, hogy az orrmandula megnagyobbodását, megbetegedését okozza majd. Az is igaz, hogy a torokmandula betegségekor többnyire az orrmandula is érintett, míg ez fordítva nem mindig van így.
– Mit jelent a leleten olvasható AST és a CRP rövidítés?
Az AST az antistreptolizin titer. A magas AST érték már átélt sorozatos Streptococcus fertőzésekre utal. A CRP-szint vizsgálata az éppen zajló bakteriális fertőzés kimutatására szolgál.
– Mi a lehetséges veszélye az indokolatlan mandulaműtétnek?
A mandula fontos szerepet játszik a kórokozók feltartóztatásában, legyőzésében. Előfordulhat, hogy mandulaműtét után annak a gyereknek, akinél eddig csak torokgyulladások, arcüreggyulladások fordultak elő, mandulaműtét után már leszálló fertőzésekkel: hörghuruttal és tüdőgyulladással is meg kell küzdenie.

Szaktanácsadó

: Dr. Réti Csaba, a Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának fül-orr-gégészeti osztályvezető főorvosa

Természetes gyógymódok
A Goebel-Glöckler-féle Nagy gyermekkalauzban a legtöbb egészségügyi problémáról a szokásostól eltérő megvilágításban olvashatunk. A mandulák fontosságáról, a szervezet védekezőrendszerében betöltött szerepükről cikkünk szaktanácsadójához, Dr. Réti Csabához hasonlóan vélekednek a szerzők. Bizonyos helyzetekben valóban elkerülhetetlen a műtéti megoldás. Érdemes fellapozni, mi áll benne a mandulagyulladások természetes kezelési módszereiről, hiszen ezek a lehetőségek manapság jószerével feledésbe merültek.
– Napi három pohárka zsúrlófűtea kortyolgatva, esetleg mézzel ízesítve.
– Gargarizálás zsályateával: Fél teáskanál szárított zsályalevelet 2,5 dl forrásban levő vízzel leöntünk. Tíz percig lefedve állni hagyjuk, majd leszűrve, lehűtve használjuk toroköblögetésre, óránként egy evőkanálnyi adagban. A teát le is szabad nyelni.
– Mustárlisztes talppakolás naponta egyszer: Egy-két evőkanál frissen őrölt mustármagot sűrű szövésű zsebkendőbe kötünk. Az így keletkezett zsákocskát langyos vízzel alaposan megnedvesítjük, majd kinyomkodjuk. Úgy rögzítjük a gyerek talpára vastag zoknival, hogy a bőr és a mustármagok között csak egy réteg textil legyen. Akkor vegyük le a pakolást, ha égetni kezdi a bőrt, ez érzékenységtől függően 3-15 percig tarthat. A bőr kipirosodik. Utána dörzsöljük be növényi olajjal a talpacskát, majd húzzuk vissza rá a zoknit.
– Citromos torokpakolás: Vágjunk karikákra egy vegyszerezetlen, tisztára mosott citromot. Rakosgassuk egymás mellé a karikákat egy hosszúkás textilkendőben, majd hajtsuk rá a hosszanti széleket. Nyomkodjuk meg jó alaposan, majd tekerjük sálszerűen a gyerek nyakára, és rögzítsük gyapjúsállal. A gerincoszlop tájékát hagyjuk szabadon! Ha a bőr viszketni kezd, vegyük le a borogatást. Ez általában húsz perc alatt következik be.