Látogatóban

A MÁV Kórház szülészetéről röviden:
Bababarát kórház.
Az éves születésszám 2000.
Szülésznőválasztás van.
Háromhavonta újra indul a Szülők Iskolája, szülés után baba–mama klubba várják az édesanyákat.
A szülések hetven százaléka apás szülés.
Öt egyágyas szülőszoba van, mindegyikben állítható szülőággyal.
Az alternatív szobában matrac, kötél, labda, vajúdómedence, a közös vajúdóban bordásfal segíti a szülés előtti órákat.
Fájdalomcsillapítási eljárások: TENS, kéjgáz, gyógyszer, EDA.
A császármetszések aránya 22 százalék. A metszés módja alsó harántmetszés.
Kilenc háromágyas és három kétágyas szoba van a gyermekágyas osztályon. Utóbbiak apás elhelyezésre szolgálnak.
Minden szoba 24 órás rooming-in rendszerű.
Az osztályhoz NIC II. tartozik, a kismamák a koraszülött, beteg babák mellett maradhatnak.
Hathetes korban gyerekgyógyászati vizsgálat minden újszülöttnél, koponya-és hasi ultrahangos szűrés, igény szerint egyéves korig követik a gyermek fejlődését.

A száz hazai szülészet közül talán a MÁV Kórházénak van a legizgalmasabb múltja – legalábbis, ha a szülők, a családok szemével nézzük a dolgot. A történet a nyolcvanas évek elején kezdődött. Marton István professzor, az osztályvezető főorvos Nagy-Britanniában dolgozott egy ideig. Ott akkor már természetes volt az apa jelenléte a szülőszobában.
– Elmondtam a kórház igazgatójának, mit tapasztaltam odakint – meséli a professzor –, és felvetettem: mi is teremtsük meg az apás szülés lehetőségét. Ő csak ennyit válaszolt: „Mindent csinálhatsz, csak baj ne legyen belőle.” Mindenféle csinnadratta nélkül megnyitottuk a szülőszobát az édesapák előtt. Nem sokkal később az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársaival együtt készítettünk egy komoly tanulmányt, amit leközöltünk a Magyar Nőorvosok Lapjában. Ettől kezdve a szakma is „kénytelen volt” elfogadni az apás szülés létjogosultságát. A munkatársak az első hónapokban fenntartással fogadták az újítást, attól féltek, hogy az apa majd árgus szemekkel, műhiba után kutatva nézi végig a szülést. Hamar rájöttek, hogy ennek épp az ellenkezője igaz: az apa határtalan tisztelettel tekint szülés után a feleségére és a szülésben részt vevő szakemberekre is. Ma nagyon kevés szülés zajlik a MÁV Kórházban az apa részvétele nélkül. A szülőszobák mellett van egy kétágyas helyiség, ahol a pár zavartalanul töltheti az éjszakát, amíg „komolyra nem fordul” a dolog. A gyermekágyas osztályon pedig három olyan szobát alakítottak ki, ahol a papa is bent aludhat. Egy percre sem kell elszakadniuk egymástól.
– Számomra igen lényeges, hogy a szülőszobában család születik – folytatja Marton professzor. – Nem gondolom, hogy az apán és a szakembereken kívül másnak is jelen kellene lennie. Barátnőre, dúlára, leendő nagymamára nincs szükség – azt a segítséget, amit ők megadnának, megadják a kiválóan felkészült, jó beleérző képességgel rendelkező szülésznők. Azért vezettük be a bábaválasztást – szintén az elsők között –, hogy az anya megtalálhassa, és a kellő időben maga mellett tudhassa azt a munkatársunkat, akivel jól együtt tud működni. Ennek ellenére sem zárkózunk el az elől, hogy a férj helyett más legyen a kísérő.

Kórházból kevés is elég
Ezen az osztályon a szokásosnál több szülészeti technikai lehetőség érhető el a nap huszonnégy órájában. Az osztály vezetője szerint ez nagyon fontos, mégis büszke arra, hogy a kismamák ritkán élnek ezekkel a lehetőségekkel.
– Többnyire csak császármetszéshez kell aneszteziológust hívnunk. A műtét során kombinált spinális anesztéziát alkalmazunk, ami a spinális és az epidurális eljárás előnyös tulajdonságait egyesíti. Valamennyi fájdalomcsillapítási technika a szülő nők rendelkezésére áll, de szinte alig kéri valaki. Hogy miért? Mert működik a pszichoprofilaxis (a fájdalom és félelem együttes hatásából jelentkező problémák megelőzése felvilágosítással, emberi segítségnyújtással), sokat segítenek a vajúdást könnyítő eszközök, a kellemes környezet és az apa jelenléte. Úgy gondolom, hogy beavatkozásokból, kórházból a lehető legkevesebb is elég. Ezért tesszük lehetővé a korai hazamenetelt az egészséges anya–gyerek párnak. A család negyvennyolc órával a szülés után elhagyhatja a helyszínt. Ha így döntenek, az ötödik napon várjuk vissza őket: a szülész megvizsgálja a kismamát, a gyerekgyógyász a babát, megtörténik az anyagcsereszűréshez szükséges vérvétel, és az oltás. Természetesen nem kötelező hazamenni, de ha olyanok az otthoni körülmények: miért ne? Ahhoz, hogy mindez jól működjön, megfelelő előkészítés szükséges, ezért indítottuk húsz éve a Szülők iskoláját és nemrégiben a Baba–Mama klubot.

Tágas birodalom
A folyosóról belépő párt nagy tér, kényelmes fotelek, meleg színek fogadják. Sem a közös vajúdóban, sem a szülőszobákban nem uralkodik kórházi hangulat. De nem csak ezen múlik a lakályosság. A történet úgy kezdődött, hogy a szülésznők nagyobb összeget nyertek egy televíziós vetélkedőn. Ahelyett, hogy elmulatták volna, létrehoztak egy alapítványt, melynek bevételeiből jelentős összeg jut a szülőszoba kényelmes berendezésére és a szülésznők továbbképzésére is.
– Régebben az apás szülés és a babás elhelyezés miatt jöttek hozzánk a legtöbben, de ma már sokan igénylik az alternatív szülési módokat is – mutat körbe Kőrös Otília vezető főnővér. –Minden szülőszobánk egyágyas, székké alakítható szülőággyal. Mindenütt van labda, bármelyik kismama kijöhet a közös vajúdóba, ha a bordásfalba szeretne kapaszkodni. A legnépszerűbb mégis az a szoba, ahol a medence és a nagy matrac van. Sokan érzik jól magukat a kötélbe kapaszkodva, matracon guggolva. Nem véletlen, hogy sok ősi kultúrában ez az évezredek óta bevált vajúdási, szülési testhelyzet.

Éjjel-nappal együtt
A szülést követő két órában az újszülött és a mama együtt marad, ha mindkettőjük állapota megengedi ezt – mondja dr. Szentpéteri Judit neonatológus főorvos a NIC II (újszülött intenzív centrum) vezetője. – Az első szoptatás már a szülőszobában megtörténik, mert a szülés „traumáját” jól oldja az anyai test melege és az első tejcseppek.
Az újszülötteket az úgynevezett rooming-in rendszernek megfelelően az édesanyák mellett, saját kiságyukban helyezik el. Ha a mama fáradt, vagy esetleg csak pihenni akar, beviheti a gyereket a csecsemőszobába, ahol a csecsemőápolók ellátják a picit. Ők egyébként napközben mindenkihez benéznek, segítenek a szoptatásban, és válaszolnak a felmerülő kérdésekre. A szopást és az anyatejet semmi sem tudja tökéletesen helyettesíteni. Mégis előfordul, hogy valami oknál fogva a szoptatás akadályba ütközik, ilyenkor a gyerekgyógyász dönti el, hogy miként történjen a táplálás, és ezt a szülővel is megbeszéli.
Az egy emelettel feljebb található NIC II, azaz újszülött intenzív részlegen folyik többek közt a koraszülött, a beteg vagy sárgaság miatt kezelt újszülöttek ellátása is. Itt az intenzív részleg mellett három olyan kórterem is van, ahol a már gyógyulóban lévő gyereket édesanyja mellett tudják elhelyezni.
A szülők kisbabájuk hathetes korában kontrollvizsgálatot vehetnek igénybe. Ekkor az általános vizsgálatokon kívül koponya- és hasi ultrahangos szűrés is történik. Az egészséges újszülöttek körülbelül négy százaléka olyan fejlődési hibával, rendellenességgel, esetleg betegséggel születik, mely sikerrel gyógyítható, ha időben felismerik.
Sződy Judit