Menekülés a pöttyök elõl

Sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nincs engedélyezve a vényköteles gyógyszerek reklámozása. A hivatalos EU-közlemény szerint a gyártók nem tudnak elfogulatlan és pártatlan tájékoztatást nyújtani. Mivel elsődlegesen üzleti szempontok irányítják tevékenységüket, az a céljuk, hogy lehetőleg minél többen vásároljanak készítményeikből. Az oltóanyagok reklámozása tehát tilos, ezért egyik kiadványban sem szerepel a termék neve. A forgalmazó viszont mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehetséges vásárlók fejében összeálljon a kép: a bárányhimlő rémes betegség, jobban teszem, ha megóvom tőle a gyereket, és megvásárolom, beadatom az oltóanyagot.

Oltóanyag nem reklámozható!
Az egészségügyi miniszter 22/2001. (VI. 1.) EüM
2.§.
1) Gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható, valamint kizárólag fekvőbeteg- gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, illetve kizárólag az orvosi rendelők, gondozóintézetek részére beszerezhető gyógyszerek – ideértve az oltóanyagokat is – és tápszerek, reklámozása – a (4) bekezdés kivételével – tilos.
(A 4. bekezdés meghatározza, hogy a fent említett gyógyszerekről és tápszerekről a gyógyszer felírására jogosult egészségügyi dolgozók kaphatnak tényszerű tájékoztatást a gyógyszergyáraktól – de csak ők!)

Pöttyök mindenütt

A bárányhimlő vírusa az egyik legnagyobb életművész a világ teremtményei közül. Míg a legtöbb kórokozó a légtérbe kerülve rövid időn belül elpusztul, a varicella zoster nagy távolságokat képes megtenni, és hosszú időn át életben marad akár a használati tárgyak felületén is. A beteggel egy légtérben tartózkodók hetven-kilencven százaléka elkapja, ha még nem volt bárányhimlős. A vírus akár két-három hétig is lappang a betegben, mire megjelennek az első kiütések. A betegség már ebben az időszakban fertőz, egészen az utolsó hólyag leszáradásáig. A kiütések fokozatosan jelennek meg, s jellemző, hogy a beteg testén egyszerre többféle stádiumú kiütés látható. Először csak piros foltokat látunk, a következő fázisban a foltok közepe kiemelkedik, átlátszó, víztiszta folyadékkal telt hólyaggá alakul. A hólyagok ezután leszáradnak, s ha nem vakarta el a beteg, nyom nélkül eltűnnek. Előfordul, hogy csak néhány pötty jelenik meg, másnak az egész teste tele, akár a száj nyálkahártyájára és a szemére is juthat. A pöttyösség időszaka nagyjából hét-tíz napig tart, de csak az első napok igazán kellemetlenek. A betegség ugyan elmúlik, de a vírus nem adja meg magát ilyen könnyen: ugyanúgy, mint közeli rokonai, tartósan megtelepedik a szervezetben. Sok-sok évvel később újra „munkához láthat”, ilyenkor már nem bárányhimlőt, hanem övsömört okoz. Ez korántsem olyan gyakori betegség, mint a bárányhimlő. Leggyakrabban ötvenéves kor felett jelenik meg, legyengült szervezetben, stressz vagy lázas betegség esetén. Ilyenkor ismét elszaporodnak a vírusok, és az idegrostok mentén a bőrbe jutnak. Az érintett idegrostok által ellátott bőrfelületen övszerűen hólyagok jelennek meg, és jelentős kísérő tünet a fájdalom. A betegség csak a hólyagok váladékával fertőz.

Rokon vírusok
A herpeszvírusok családjába a következő kórokozók tartoznak: az ajak és a nemi szervek herpeszét okozó herpes simplex virus (HSV) 1 és 2; a bárányhimlőért és az övsömörért felelős varicella-zoster virus (VZV); a Pfeiffer-féle mirigylázat (mononucleosist) okozó Ebstein-Barr virus (EBV) és a cytomegalovirus (CMV). Bár ugyanaz a víruscsalád, mégsem megalapozott az a hiedelem, hogy ajakherpesszel küzdő betegtől bárányhimlőt lehet kapni. Sajnos, ez a téves információ nemrég orvos tollából is nyilvánosságot kapott az interneten.

Gyógyítsuk, vagy hagyjuk gyógyulni?
A bárányhimlő egészséges immunrendszerű csecsemők, gyerekek esetében túlnyomórészt könnyen átvészelhető betegség. Megfelelő kezelés és jó higiénés feltételek mellett szinte minden esetben szövődménymentesen gyógyul. A gyerekeket csak a kiütések zavarják, az első napok után már nehéz őket négy fal között tartani. Nincs is szükség feltétlenül ágynyugalomra, és különösebb kezelésre sem. Az utóbbi évtizedben derült ki, hogy a régebben szokásos eljárások (krémezés, hűsítő rázókeverék használata, a fürdés tiltása) mind-mind ártottak a betegnek. A legtöbb, amit tehetünk, hogy nem teszünk semmi rendkívülit. Éppen az segíti a gyógyulást, ha a hólyagok szabadon kitisztulhatnak, ha nem zárjuk el őket a levegőtől. Zuhanyozni szabad, sőt kell is, szappant is használjunk, így csökkentjük a felülfertőződés esélyét. Ezenkívül fontos, hogy megakadályozzuk a hólyagok elvakarását: vágjuk rövidre a kis beteg körmét, és tartsuk tisztán a kezét. A bárányhimlőre nem jellemző a magas láz, de előfordulhat, hogy 39 C-ig is fölkúszik a testhőmérséklet. A lázcsillapítás hatását vizsgáló kutatók úgy találták, hogy a paracetamol tartalmú lázcsillapítóval kezelt gyerekeknél elhúzódott a kiütések pörkösödése. A láz a szervezet természetes védekező eljárása, sokat segít a gyógyulásban. Ezért a beteg állapotától függően mindig egyéni mérlegelést kíván, adunk-e lázcsökkentő gyógyszert vagy sem. Bárányhimlős gyerek lázát csak paracetamol-, aminophenazon- és amidazophen-származékokkal csillapítsuk. A többi készítmény használata – nagyon ritkán – májkárosodást okozó szövődmény kialakulásához vezethet. A bárányhimlő gyógyulását csak akkor szokták vírusellenes gyógyszerekkel segíteni, ha felnőttkorban éri az embert, vagy ha egyes betegek legyengült immunrendszerük miatt nehezen vészelnék át a betegséget.

Szoptatás és bárányhimlő
A bárányhimlő vírusa nem jelenik meg az anyatejben, az anyai szervezetben termelődő védőanyagok viszont igen. Ha a kismama valaha is átesett a betegségen, a szoptatás a babát nagyjából féléves koráig védi a fertőzéstől. A bárányhimlő újszülöttkorban veszélyes lehet. Ha a betegség a szülés előtt kevesebb mint öt nappal tör ki az anyán, az újszülöttet el kell különíteni tőle, mivel ez esetben nem volt elég idő arra, hogy magzati korban anyai ellenanyagokat kapjon a baba. Ha ennél korábban jelentek meg a hólyagok a kismama bőrén, a baba is védettnek tekinthető, nincs ok az elkülönítésre. Ha szülés után néhány nappal lesz bárányhimlős az édesanya, az újszülöttnek speciális immunglobulint kell adni a megfelelő védettség elérése érdekében. Ugyanez a helyzet, ha a kismama még nem volt bárányhimlős, és az újszülött testvérei betegednek meg a szülés utáni napokban. A szoptatást – vagy elkülönítés esetén az anya lefejt tejével való táplálást – minden esetben fenn kell tartani.

Oltás – ha kell
A bárányhimlő elleni oltást azért fejlesztették ki, mert bizonyos súlyos, krónikus betegségek (leukémia, tumorok, és olyan állapotok, amikor az immunrendszer működését gyengítő kezelést kell alkalmazni) esetén a bárányhimlő akár halálos is lehet. Ezeket a betegeket, ha állapotuk engedi, feltétlenül be kell oltani. Ha a beteg maga nem oltható, az őt gondozó, az őt körülvevő családtagok oltása szükséges – ha még nem estek volna át korábban bárányhimlőn. A varicellavírus kárt okozhat a magzatban, ezért azok számára is ajánlott az oltás, akik nem estek át a betegségen, és gyereket szeretnének vállalni. Mivel az oltóanyag élő, legyengített kórokozókat tartalmaz, az oltás után három hónapig várni kell a teherbe eséssel. Ha a leendő kismama nem emlékszik, volt-e már bárányhimlős, két lehetőség közül választhat. Az egyik, hogy egy vérvétel árán ellenőrizteti, jelen van-e az ellenanyag a szervezetében (ez ügyben többek között a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Vírusdiagnosztikai Osztályán érdeklődhet). A másik út, hogy beoltatja magát. A szakemberek szerint ez akkor sem ártalmas, ha az illető már volt bárányhimlős.
A bárányhimlő elleni oltást egészséges gyerek is megkaphatja, ha a szülei meg akarják óvni a betegségtől. Ennek feltétele, hogy betöltse a kilenc hónapos kort. Más, szintén élő vírust tartalmazó (kanyaró, rubeola, mumpsz, gyermekbénulás) vakcinával egyidőben, de más helyre is beadható.
Bővebben lásd a www.baranyhimlo.hu oldalon. (Szaktanácsadó: Pauliny Zsuzsanna, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ főtanácsosa)

Óvjuk a széltől is?
Ne! Ezzel csak ártunk neki. A fejlődés egyik alapvető feltétele, hogy kipróbáljuk magunkat, és lehetőség szerint önállóan birkózzunk meg az élet kihívásaival. Aki nem éli át soha, hogy a maga erejéből le tudja küzdeni az akadályokat, az később védtelen lesz. Manapság félünk, még azoktól a nehézségektől is meg akarjuk védeni magunkat és gyerekeinket, amelyekre szükségünk lenne. Egész iparágak épülnek az emberek félelmeire. Gyógyszergyárak, biztonságtechnikai cégek, biztosítók gazdagodnak meg abból, hogy félelmet keltenek, majd rögtön fel is ajánlják a saját terméküket, amivel a vásárló megóvhatja magát a bajtól. Ugyanazon az úton, ahogy a hirtelen csecsemőhalál, ma már a bárányhimlő is rettegett rémmé válik a fiatal, tapasztalatlan szülők tömegei előtt. Így jól eladhatók lettek a méregdrága légzésfigyelő készülékek, a vitaminkészítmények és most már a bárányhimlő elleni oltóanyag is. Pedig ezek a problémák mind csak egy szűk, jól körülhatárolható csoportot veszélyeztetnek valójában, a lakosság túlnyomó többségét nem. Arról nem szól a tájékoztatás, hogy a felajánlott termékek milyen kellemetlenségeket, esetleg veszélyeket hordoznak magukban. A szórólapokon nem esik szó az oltás lehetséges mellékhatásairól, és arról sem, hogy megfelelő kezelés mellett minimális a szövődmények esélye. (A védőoltások kérdéséről a februári számban bővebben olvashatnak.)

Kitekintés:
– Az Egyesült Államokban és Kanadában a lakosság teljes átoltottságára törekednek, a varicella-vakcinát kötelező oltásként vezették be. Egy járványban, amit a varicella zoster „vad törzse” okozott, az oltás csak az esetek 44 százalékában biztosított teljes védelmet a beadás után három évvel. Ez az arány jóval alacsonyabb volt a vártnál, emiatt a már beoltottak újraoltását javasolják. (New England Journal of Medicine 2002.)
– Franciaországban a teljes átoltottságot javasolják, a számítások szerint a csecsemőkori, minden gyerekre kiterjedő oltás a leginkább kifizetődő az államnak.
– Angliában kimutatták, hogy minden csecsemő oltása nem kifizetődő, ők a kamaszkori oltást javasolják, azok számára, akik addig még nem estek át a betegségen.