A kislányom bőrén pár hetes korától kezdve eleinte piros, majd egyre gyulladtabb bőrfoltok láthatók a legkülönfélébb helyeken, de főként az arcán. A gyermekorvos szerint atópiás ekcémája van. Ismeretségi körünkben nem az én lányom az egyetlen, négy kisgyerekről is tudok, akiknek ugyanez a baja. Mit hibáztunk el? Édesanyám szerint a mi gyerekkorunkban jóformán ismeretlen volt ez a probléma.
A csecsemőkori allergiás betegségek, ekcémás bőrjelenségek nagyon gyakoriak, előfordulásuk fokozatosan növekszik. D. J. Hill ausztrál allergológus professzor alapos fölmérések alapján megállapította, hogy minden negyedik gyerek valamilyen allergiás betegségben szenved. A kórkép kialakulásának valószínűsége annak függvényében nő, minél több családtag érintett.
Az atópia-allergia előfordulásának valószínűsége az újszülöttben
A családban nincs allergia 10%
Az egyik szülő allergiás 30%
Az egyik testvér allergiás 25-30%
Mindkét szülő allergiás 50%
Mindkét szülő ugyanarra allergiás 70%
Az anyatej és az allergia
Régóta ismert, hogy a szoptatott babák kis részében is kialakulhat atópiás ekcéma. Sokszor az édesanya által elfogyasztott allergizáló fehérje (leginkább a tehéntej, de számos egyéb táplálék is szóba jöhet) váltja ki a túlérzékenységi reakciót. Arra viszont a közelmúltig nem volt válasz, miként lehetséges az, hogy az egyik csecsemőben kialakul a betegség, pedig az anya csak a kávéjához önt egy kis tejet, a másikban viszont nem, pedig az ő anyukája napi egy liter tejet iszik. Az egyik lehetséges megoldást finn kutatók találták meg: kimutatták, hogy az anyatejben található egy olyan fehérje (TGF), amely gátolja az immunválaszt, csökkenti a szervezet allergiás reakcióját. Ha ennek a fehérjének alacsony a mennyisége az anyatejben, akkor a csecsemőkben jóval könnyebben kialakulhat az allergia. A jövő útja talán az lesz, hogy a hiányzó fehérje pótlásával kezelhető lesz a betegség.
Az anyatej és a probiotikumok
Egy finn munkacsoport gondosan kivitelezett felmérésében atópiára hajlamos anyáknak gyerekük megszületése előtt egy hónapig probiotikumot (Lactobacillus GG), illetve placebót (vagyis küllemét tekintve ugyanolyan, ám teljesen hatástalan készítményt) adtak. Ha szoptatták a babát, a szülés után továbbra is az anya szedte a probiotikumot tartalmazó kapszulát, ha tápszerrel etették a babát, a kicsi kapta a kapszula tartalmát. Kétéves korban megvizsgálták, jelentkezett-e krónikus atópiás ekcéma a gyerekben. Az eredmények azt mutatták, hogy a probiotikumos csoportba csak feleannyi atópiás csecsemő tartozott (23%), mint a placebós csoportba (46%), s ezen belül is az anyatejjel táplált csecsemőknél volt a legalacsonyabb az atópiás ekcéma előfordulása.
Ezeket az ismereteket az egyébként tehéntejből készülő, tehát sajnos sokszor allergiát okozó tápszerek további fejlesztésében is felhasználták. Létrehoztak olyan kezdő csecsemőtápszereket, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmaznak pre- és probiotikumot. Ezek anyatej hiányában valamivel jobb hatásfokkal előzik meg az allergiát, mint az eddigi készítmények. Korábban is volt már forgalomban probiotikumos, azaz bifiduszos követő, (hat hónapos kortól adható) tápszer, ez azonban jellegénél fogva az élet első hónapjaiban nem alkalmas megelőzésre. Az új kezdőtápszerek a pre- és probiotikumok mellett lebontott, hipoallergén (HA) fehérjét is tartalmaznak, melynek jelentőségéről az alábbiakban lesz szó. Felmerülhet a kérdés, hogy biztonságos-e néhány hónapos csecsemőknek élő baktériumot tartalmazó tápszert adni. A válasz igen, hiszen ezek a baktériumok nem okoznak megbetegedést.
HA
Ha allergiára hajlamos a baba, akkor olyan tápszert javaslunk, amelyben részlegesen lebontották a fehérjéket. A HA a hipoallergén szó rövidítése, és azt jelenti, kevésbé fog allergizálni. Fontos tudni, hogy atópiás-allergiás háttér esetén ezek a HA tápszerek hat hónapos kor után is, egyéves korig támogatást élveznek, így receptre jelentősen olcsóbbak.
Ha már tejallergiás
A mindennapi gyakorlatban gyakori hiba, hogy az atópiás gyereknek HA tápszert adnak, pedig ez csak megelőzésként válik be az eseteknek sajnos csupán egy részében. Ha még ez a táplálási mód is allergizálja a gyereket, nem szabad HA tápszert adni, mert ennek a fehérjeösszetevője nincs kellő mértékben lebontva. A tehéntejfehérje-allergiásoknak adható gyógytápszer sokkal kisebb, szinte elemeire lebontott fehérjét tartalmaz. Innen ered a szemi-elementáris elnevezés (szemi: fél), vagyis félig elemeire lebontott. Szerencsére ritkán, de még erre is kialakulhat allergia. Ekkor az elementáris, vagyis a teljesen, aminosavakra lebontott tápszert lehet adni. Hazánkban is kapható ilyen készítmény, akkor szoktuk alkalmazni, ha a gyerek több ételféleségre is allergiás. A gyógytápszereket gasztroenterológus szakorvos írja fel, illetve a javaslatára a gyermekorvos.
Tünetek
Tejallergia tünete nemcsak atópiás bőrgyulladás, csalánkiütés, hanem csecsemőkori hasfájás (infantilis kólika), reflux, hasmenés, középfülgyulladás, sőt székrekedés, véres széklet is lehet.
Gyógytápszer vagy HA?
Korábbi, főként Svájcban végzett, nagy esetszámú vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a HA tápszerek használatánál a hagyományos tápokhoz képest ritkább az allergia. Viszont nyitva áll az a kérdés, hogy az allergia megelőzésére a HA tápszer vagy a szemi-elementáris az alkalmasabb. Azt gondolhatnánk, hogy az utóbbi, hiszen ez jobban le van bontva, így ritkábban allergizál. A kérdés még nem dőlt el, bár egy 2252 gyereket érintő, nem tápszergyártók által finanszírozott német felmérés szerint (GINI vizsgálat, 2003) mindkét táplálási mód jobb (HA és szemi-elementáris egyaránt), mint a hagyományos tápszeres út. Tekintettel arra, hogy a HA tápszer jobb ízű és olcsóbb, inkább ez javasolható.
Minél inkább lebontott, annál rosszabb ízű
Amilyen hasznos a fehérjék lebontása az allergia kezelésében, illetve megelőzésében, sajnos annyival rosszabb az íze ezeknek a gyógytápszereknek. Ez érthető, hiszen ízlelőbimbóink a teljes fehérjére szakosodtak. Ebből viszont az is következik, hogy minél fiatalabb korban kell elkezdeni a gyógytápszeres táplálást, mert annál könnyebben el lehet fogadtatni a picivel.
Tippek a megelőzéshez
– Kismamáknál felesleges a tehéntejfehérje-mentes diéta! Nem sikerült bizonyítani, hogy a terhesség alatt folytatott speciális diéta csökkentené a születendő gyermek allergiájának valószínűségét.
– Ha szoptatott gyereknél tapasztalunk allergiás tüneteket, akkor tejmentes étrendet javasolunk az édesanyának. Amennyiben két hét után sem tapasztalunk javulást a kicsinél, akkor fölösleges a további diétázás, valószínűleg nem az anyatejbe átjutó tejfehérje okozza az allergiás kórképet.
– Az allergiamegelőzés legfontosabb tényezői születés után: a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás (a korai és felesleges tápszeres pótlás kerülése), valamint a minél tovább tartó kiegészítő szoptatás, a passzív dohányzás kerülése. Anyatej hiányában a probiotikumos és HA tápszer alkalmazását javasoljuk, de csak akkor, ha valóban minden próbálkozás kudarcot vallott a tejmennyiség növelésére. A gyakran allergizáló ételeket (tej, tojás, citrusfélék, apró magvas gyümölcsök, olajos magvak) minél később, egyéves kor után vezessük be. Kiváló természetes hipoallergén táplálék (egyben jó kalóriaforrás is) a burgonya és a gesztenye, mely mirelit változatban télen-nyáron kapható.