Most a harminckilencedik hétnél tartunk meséli , és ilyenkor már rendszeresen kell járni CTG-re. A kisfiam egyelőre jól érzi magát odabenn, de én már nagyon szeretném, ha végre elindulna kifelé. Most, az utolsó hetekben értettem meg, mit jelent a terhesség, eddig ugyanis inkább áldott állapot volt.
Igen, egyáltalán nem volt semmi gondom ez alatt a kilenc hónap alatt. Sőt jobbá tette az életemet. Rendszert hozott, nyugalmat, kiegyensúlyozottságot, harmóniát. És, hála istennek, befelé fordított.
Eddig inkább kifelé forduló voltál?
Sokkal inkább, mint most.
Korábban modellként is dolgoztál, fontos lehet számodra a külső. Hogyan élted meg a tested átalakulását?
A hatodik hónapban kezdett el egyáltalán nőni a pocakom, akkor lett ott egy kis pukli. Inkább csak teltebbé tette a vonásaimat, valahogy kifinomított. Nem lettem szebb, csak épp más lett a kisugárzásom, az arcomra volt írva a boldogság.
Mi zajlott belül?
Sok könyvet olvastam, és szerencsére olyan emberekkel kerültem kapcsolatba, akik segítettek a felkészülésben. Részt vettem szülésfelkészítő tanfolyamon, ahol megérthettem, mit jelent a várandósság és a szülés a baba szemszögéből. C. Molnár Emma pszichológussal hozott össze a sors, vele kezdtünk el dolgozni. Nem éreztem magam elég érettnek az anyaságra, sokféle érzés kavargott bennem. Szerencsére ezek időközben letisztultak.
Nem játszik közre ebben, hogy minden olyan hirtelen történt veled, szerelem, házasság és rögtön utána a baba?
Hát az igaz, hogy nem tíz éve vagyunk házasok, és valóban gyorsan és gyökeresen alakult át az életünk. Hirtelen kellett alkalmazkodni mind a kettőnknek.
Hogyan gondolsz a szülésre, milyennek képzeled?
Hogy a fájdalomra fel lehet-e készülni, azt nem tudom, de a szülés minden egyes fázisát ismerem. Ez igen fontos számomra, ugyanis szerettem volna, ha ismerősként üdvözölhetem mindazt, ami majd velem történik. Sokat olvastam, sokakkal beszélgettem is erről. Mindenképpen a tudás birtokába akartam kerülni. Fel vagyok rá készülve, legalábbis elméletben. Hogy aztán mi fog történni ?
Készítettél szülési tervet is, vagy inkább az orvosodra hagyatkozol?
Nem írtam szülési tervet, de azt mindenképpen szeretném, ha megtalálhatnám a számomra legmegfelelőbb testhelyzetet, ha hagynánk a babát megszületni, és nem erőszakoskodnánk. Gyöngéd születésre készülök, ezért csönd lesz, félhomály nyugodt légkörben szeretném köszönteni őt. Persze most is csak téziseket mondok, amelyek bármelyik pillanatban átalakulhatnak, hiszen senki sem tudhatja, mi történik végül. De a férjemmel erre készülünk.
Milyennek képzeled a kicsit?
Álmodtam egyszer az arcáról de nem akarom, hogy elvárásaim legyenek vele kapcsolatban, ezeket tudatosan irtom is magamból, szeretném őt olyannak elfogadni, amilyen. A szülés és az anyaság egyébként is a hagyás és az elfogadás művészete, ez a gondolat érlelődött meg bennem. Az embernek ezt folyamatosan tanulnia kell.
Korábban rengeteget dolgoztál, közben közgazdasági diplomát is szereztél, és most megint tanulsz.
Igen, jogot tanulok. A januári vizsgaidőszak nagyon nehéz volt számomra. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire megvisel majd. A koncentrációs képességem jelentősen csökkent, alig tudtam odafigyelni a tanulmányaimra. Ebből is látszik, hogy nagyon megváltozott minden. Dinamikus, napról napra változó életem átalakult, korábban azt sem tudtam, mit fogok csinálni, hova megyek este, nem kell-e elutaznom másnap valahová, hiszen fogadások, bemutatók, haknik követték egymást. Mostanra viszont meg kellett tanulni a rendszerességet az étkezésben, a nap ritmusában, meg kellett tanulni figyelni a testemre és arra is, mi zajlik legbelül. Az átalakulás persze nem volt zökkenőmentes. Én is pánikba estem néha, hogy milyen anya leszek, hogyan fogom menedzselni ezután az életünket. Aztán ahogy növekedett a baba, úgy alakultam át, már jobb volt otthon, nem vágytam társaságba, úrrá lett rajtam a fészekrakó ösztön. Erre a változásra részben a testi átalakulások is rákényszerítik az embert, már nem kifelé kell figyelni, hanem befelé. Okos, jó változás ez. Hiszen ez a kis kölök már most tudja, mire van szüksége, jelzéseket is küld, csak fel kell tudni fogni ezeket, és engedni nekik.
A férjed hogyan élte meg mindezt?
Könnyebben, mint én. Sokat segített, biztatott, hogy fogadjam el a változásokat, ne ágáljak ellenük.
Mit gondolsz, milyen anya leszel?
Ha képes leszek megérteni a jelzéseit, akkor jó. Ha minduntalan erőszakot akarok rajta tenni, akkor nehezebb lesz az életünk. Szoptatni is fogom, igény szerint, biztos nem akarom majd felébreszteni hajnali négykor, hogy már itt az idő. Szeretnék figyelmes lenni, rendszerességet teremteni a mindennapokban, és kiszámíthatóvá tenni az életet. De ezek is csak elméleti elképzelések, valójában fogalmam sincs, milyen is lesz valójában.
Fotó: Ambrus Marcsi
Lapzárta után kaptuk a hírt, hogy Zsuzsa kisfia, Benedek február 19-én, 3750 grammal, 60 centisen, óriási hajkoronával megérkezett. Máris szépen fejlődik, erős, stramm kisfiú. Arról, hogy minden úgy alakult-e a szülésnél, ahogy Zsuzsa tervezte, pár hónap múlva megkérdezzük a boldog édesanyát, és Benedekkel is megismerkedünk.
Kismamanévjegy:
Név: Demcsák Zsuzsa
Foglalkozása: televíziós műsorvezető
Végzettsége: közgazdász
Honnan ismerjük: Jó reggelt, Magyarország, Tények, Navigátor