Gombák csatasorban
A természetben gombák termelnek antibiotikumokat nem véletlenül. A talajt behálózó gombák többsége (mint a penicilium notatum, vagyis a penészgomba) a talajbaktériumokkal verseng ugyanazért az élőhelyért, táplálékért. Hogy több területet tudjon elfoglalni, kifejlesztett egy anyagot, ami elpusztítja a baktériumokat. Az emberiséget egy véletlen egy laboratóriumi edényke megpenészedett tartalmának vizsgálata segítette hozzá a jelenség felfedezéshez. Egyre több gombát tanulmányoznak világszerte, mind több mesterséges antibiotikumot állítanak elő: a kutatás gőzerővel folyik. De miért is van szükségünk többféle antibiotikumra? Mert a baktériumok egy részére a régen bevált gyógyszerek ma már nem hatnak. A kórokozók megtalálják a méreg ellenszerét, és ellenállóvá (rezisztenssé) válnak.
A történet mindig úgy kezdődik, hogy egy véletlen genetikai baleset (mutáció) eredményeképp megszületik egy olyan baktérium, amely ellenáll az antibiotikumnak (például olyan fehérjét termel, amely tönkreteszi az antibiotikum kémiai szerkezetét). Ha a beteg gyógyszert kap, az adott antibiotikumra érzékeny baktériumok elpusztulnak, de az ellenálló kórokozó nem, sőt rohamosan szaporodni kezd a felszabadult területen. A legközelebbi megbetegedésnél már hiába kapja a beteg az előző antibiotikumot, ez hatástalan lesz az ellenálló törzsre. Új szer után kell nézni csak ki ne fogyjunk belőle!
Hogyan kerüljük el a bajt?
Érdekes eredményt hozott az a kutatás, amely az ellenálló baktériumok elszaporodásának kockázati tényezőit vizsgálta. Kiderült, hogy azok a gyerekek a leginkább veszélyeztetettek, akik minden betegségükkel eljutnak az orvoshoz. Sajnos az orvosok egy része nem tudja, vagy nem is akarja elkülöníteni a baktérium okozta betegségeket a vírusfertőzésektől. Vajon miért nem? Egyrészt azért, mert néhány tünet nagyon hasonló: a torokgyulladást okozó vírusfertőzések összekeverhetők a bakteriális torokgyulladással, a nátha az arcüreggyulladással, a hörghurut a bakteriális tüdőgyulladással. Alapos vizsgálattal, kikérdezéssel és megfelelő módszerekkel jól elkülöníthető a kétféle kórokozó. Ám sok szülő csak akkor érzi gyerekét biztonságban, ha jó erős antibiotikumot írnak fel neki. Az orvosok viszont az elégedett paciensekből élnek, nem beszélve a gyógyszergyárakról, amelyek gazdasági célja a minél nagyobb gyógyszerforgalom. Az orvos tehát nincs könnyű helyzetben, ha nem akarja elveszíteni a betegét.
Gyógyító idő
A vírusfertőzésekre nagyon jó gyógyhatású szer áll a szülők rendelkezésére: ez a türelem. Más dolgunk nincs, mint a gyerek közérzetét javítani kellemes körülmények megteremtésével, babusgatással és a zavaró tünetek (orrfolyás, szájszárazság, fülfájás) enyhítésével ezekre jól beválnak az ősi praktikák, borogatások, illóolajak, melegítőpárnák, pakolások. Az amúgy egészséges szervezet leküzdi a vírust. Ám nem ritka, hogy a második lázas nap után a szülő nem bírja tovább, antibiotikumot kér és itt a bizonyíték: a gyerek másnapra jobban lesz. Ilyen esetekben hihetetlennek tűnik, hogy a kicsi gyógyszer nélkül is éppen ennyi idő múlva jött volna rendbe a gyógyulást az antibiotikumnak tulajdonítják.
Jó baktériumok
A baktériumok túlnyomó többsége hasznos míg a vírusok egytől egyig károsak.
Az emberi test jó részén jelen vannak a baktériumok: segítik az emésztést, korlátozzák a számunkra veszélyes baktériumokat, kordában tartják a gombák szaporodását. Sajnos manapság már ezeket a jó baktériumokat is nyakra-főre pusztítjuk (például antibiotikumokkal, antibakteriális szappanokkal, kozmetikumokkal), és csodálkozunk, amikor a hiányukból fakadó betegségek elérnek bennünket. Az ipar persze erre is tud gyógyírt: élőflórás tejtermékekkel, gombaölő szerekkel árasztja el a piacot. A baktériumok pusztításáért megfizetünk.
Vírus ellen nem jó!
A vírusos betegségek többségét szervezetünk saját erői győzik le, ebben egy hangyányi segítséget sem jelentenek az antibiotikumok. Ha vírusos betegségek ellen is ezt szedjük, a szervezetünk még nagyobb bajba kerül, mint ha hagytuk volna magától meggyógyulni, mert:
a hasznos baktériumok egy része elpusztul, ez emésztési zavarokhoz vezethet
élőhely szabadul fel káros baktériumfajták számára
a velünk élő baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben
a neki kedvező területeken (bőr, hüvely, pelenkával fedett terület, szájüreg) átveszik az uralmat a gombák.
Láz és bágyadtság
Felmérések szerint száz lázas gyerek közül tíznek baktérium okozza a betegségét, mégis legalább hatvan kap antibiotikumot.
Nem a szülő dolga, hogy megállapítsa, mi a gyerek baja, de a következő tények segítenek belenyugodni, abba, hogy antibiotikum-recept nélkül hagytuk el a rendelőt:
Ha a gyerek egy-két nap lázas állapot után jól van, játékos és van étvágya, szinte biztos, hogy vírusfertőzésen esett át.
A baktériummal fertőzött gyerek nagyon betegnek tűnik. Ha a láz csillapodása után sem lesz jobb a közérzete, valószínűleg baktérium támadta meg. Mindenképpen vigyük orvoshoz: szükség lehet antibiotikumra. Az antibiotikum életet menthet!
Teszttel biztosra mennénk
Azt, hogy vírus vagy baktérium okozza a betegséget, ma már percek alatt megállapíthatja a háziorvos ha rendelkezik a megfelelő eszközökkel. Dr.
A CRP-készülék segítségével azt az anyagot (a C-reaktív proteint) tudjuk kimutatni pár csepp vérből, ami bakteriális fertőzés során termelődik jelentős mennyiségben a szervezetben. Egy apró szúrás az ujjbegyen, és néhány perc múlva megtudjuk, vírus vagy baktérium áll a betegség hátterében. A teszt a láz kitörése után egy nappal adja a legbiztosabb eredményt. Akár húgyúti, akár légúti fertőzés után kutatunk, ez a vizsgálat közel százszázalékos biztonsággal használható. A strepteszt abban segít, hogy a garatváladékból percek alatt kimutassuk, sterptococcus baktérium okozta-e a fertőzést. Mivel torokgyulladásra kizárólag ebben az esetben kell antibiotikumot adni, ez a módszer is sok beteget megóvhat a fölösleges gyógyszerfogyasztástól.
A CRP-készülék nagyjából 170 000 forintjába kerül az orvosnak, és folyamatosan meg kell vásárolnia hozzá a vizsgálathoz szükséges anyagot, így egy CRP-vizsgálat költsége mintegy 800 forint. Egy strepteszt 1000 forint. Az orvos nem háríthatja át a betegre a diagnózis költségeit. Eldöntheti: kigazdálkodja saját kereteiből, vagy továbbra is a kevésbé biztos tünetek alapján dönt a gyógyszerezésről. Az országban talán 40-50 CRP-készülék található háziorvosi rendelőkben, a strepteszt használata sem általános. A fölöslegesen felírt antibiotikumok viszont a betegre gyakorolt káros hatásukon kívül a pénztárcánkat is megvámolják, hiszen a társadalombiztosítás a mi adónkból támogatja a gyógyszerek fogyasztói árát. Dr. Mészner Zsófia gyermekgyógyász-infektológus, az Országos Gyermekegészségügyi Központ igazgatója így vélekedik a helyzetről:
Szakmai szemmel igen hasznosnak találnám a két szóban forgó teszt minél szélesebb körben való elterjesztését a házi gyermekorvosok (és a háziorvosok) körében. Jelenleg a háziorvos magánügye, hogy alkalmaz-e ilyen diagnosztikus vizsgálatokat, vagy nem, ennek eredményemképpen kevesen teszik. Érdemes lenne megtalálni a módját, hogyan ösztönözhetők a kollegák ennek használatára.