Nem árt az óvatosság!

Minden ötödik kismama hordozó
– A terhes asszonyok tizenöt-húsz százaléka hordozza a B csoportú Sztreptokokkus baktériumot úgy, hogy nem is tud róla – állítja dr. Tidrenczel

Zsolt, a budapesti MÁV Kórház szülész-nőgyógyásza egy kilencvenes években elvégzett felmérésre hivatkozva. – A hüvelyben közel százötvenféle különböző kórokozó él, hiszen a meleg, nedves, sötét közeg kedvező életteret nyújt nekik. Bár a felnőtt nők szervezetében ez a kórokozó semmilyen panaszt nem okoz, ártalmatlannak azért mégsem nevezhető, hiszen a fertőzöttek között magasabb arányban fordul elő vetélés, koraszülés és idő előtti burokrepedés.

Mi történhet az újszülöttel?
Magyarországon évente kilencvenezer kisbaba születik – és a becslések szerint közel húszezer kismama szervezetében található meg a kórokozó. Ehhez az óriási számhoz képest mégis aránylag kevés, csak közel száz kisbaba betegszik

meg miatta valójában. A Sztreptokokkus már a burokrepedés után eljuthat a kisbaba szervezetébe, ezért a császármetszéssel született babák sem teljesen védettek – ráadásul bizonyos mennyiségű baktérium már a méhlepényen át is a magzatba juthat. A babánál kialakuló megbetegedés kétféle lehet.
– Ha a kisbaba szervezetébe Sztreptokokkus baktérium kerül, hat-tizenkét órával a szülés után heves légzési és keringési zavarok lépnek fel a látszólag egészségesen, időre született, normális súlyú újszülöttnél, és minden negyedik beteg baba a kezelés ellenére belehal a fertőzésbe. Ezért azoknak az anyáknak, akik tudják, hogy hordozzák a baktériumot, nem szabad szülés után közvetlenül hazamenniük! – tanácsolja dr. Sarlai Katalin, a Szent István Kórház neonatológusa.
– A Sztreptokokkus-fertőzés másik fajtája két-tizenkét héttel a szülés után fejlődik ki a kisbabánál, súlyos agyhártyagyulladást okozva. Hirtelen láz, nyugtalan, szinte sikító sírás, aluszékonyság, étvágytalanság – ha ezen tünetek bármelyikét észleli a gyermekén, azonnal forduljon orvoshoz, mert minden kezelés nélkül töltött órával egyre nagyobb lesz az agykárosodás veszélye! Azt a tényt, hogy Ön hordozó, mindenképpen említse meg az ügyeleten vagy a gyerekorvosnak, hogy kétséges esetben is azonnal el tudja kezdeni az antibiotikumos kezelést! Sajnos a Sztreptokokkus-fertőzés olyan agresszív, hogy minden második agyhártya-gyulladásos kisbaba napokon belül belehal, és harmaduk kisebb-nagyobb agykárosodást szenved. Ez a későbbiekben talán csak enyhe tanulási nehézségeket okoz, de előfordulhat maradandó tüdőkárosodás, mozgáskorlátozottság vagy szellemi visszamaradottság is!

Mikor kell szűrni?
Magyarországon nem kötelező a terhes nők szűrése, és az orvosok egy része nem is tartja ezt fontosnak, mert nincs olyan módszer, amely megbízhatóan kimutatná, hogy valaki hordozza-e a B típusú Sztreptokokkus baktériumot. A hüvelyváladék ugyanis normális körülmények között is százféle vírust és baktériumot tartalmaz, ezért a kapott eredményt nehéz értelmezni. Ráadásul a Sztreptokokkus mennyisége is ingadozó a szervezetben – így a negatív eredmény sem jelent teljes biztonságot! A sokféle kétely miatt ma rendszerint az orvos dönti el (a kórház gyakorlatának megfelelően), hogy kéri-e ezt a vizsgálatot. Akad olyan intézmény, ahol a terhesség alatt háromszor is elvégzik a Sztreptokokkus-szűrést, de van, ahol egyszer sem. Általában a harminchatodik héten szűrnek, mert ez adja a viszonylag legmegbízhatóbb eredményt. Ha ekkor kap valaki negatív eredményt, szinte biztos lehet abban, hogy a szülés időpontjában nem lesz jelen szervezetében a baktérium.
És ha pozitív?
– A terhesség alatti pozitív teszt birtokában sok szülészorvos azonnal adni kezdi az antibiotikumot, hogy megelőzze a gyerek fertőződését, ám ennek sem százszázalékos az eredménye, mert a baktérium nem irtható ki teljesen az anya szervezetéből – állítja Dr. Pataki Margit, a Tűzoltó Utcai Gyermekklinika



infektológus-neonatológusa.
– Az amerikai tapasztalatokból az derült ki, hogy a kezelésnél sokkal fontosabb arról megbizonyosodni, hogy az anya valóban hordozó-e. Ha igen, akkor a vajúdás alatt négy-hat óránként intravénás antibiotikumot adnak, amely a méhlepényen keresztül három-négy óra alatt átjut az újszülöttbe is, így jelentős védettségre számíthatunk nála. Jó hír, hogy ezzel a megelőzési módszerrel az elmúlt hét-nyolc évben ötödére sikerült visszaszorítani a Sztreptokokkus-fertőzéses kisbabák számát!
Koraszülötteknél
– A harminchatodik heti szűréssel az a gond, hogy az ennél korábban szülő édesanyákról nem rendelkezünk megbízható információval arról, hogy hordozza-e a baktériumot. Ezért ilyen esetekben automatikusan antibiotikumot adnak a várandós nőnek. Ugyanez a helyzet, ha a burokrepedés után kiderül, hogy szülő nő lázas, bűzös a magzatvíz, tartósan 160 fölött van a gyermek szívfrekvenciája, vagy a szülészorvos bármilyen más, fertőzésre utaló jelet vesz észre. Ilyenkor az antibiotikum sokféle fertőzéstől, többek között a Sztreptokokkustól is megvédi az anyát és bizonyos mértékben a magzatot is.

Mit tegyen, aki hordozó?
Ha bármikor életében (akár évekkel a terhesség előtt) sikerült hüvelykenetéből B típusú Sztreptokokkus baktériumot kitenyészteni, akkor egész életében hordozónak tekintheti magát. Ettől még persze nem kell pánikba esnie, és sajnos hiába is szedne gyógyszereket, mert ez szinte kiirthatatlan baktérium. Ám hozza feltétlenül szülészorvosa tudomására, hogy hordozó, mert a vajúdás alatti antibiotikumos kezelés jó eséllyel védelmezi meg gyerekét a betegségtől. Mivel azonban ez nem jelent teljes védettséget, közölje a csecsemőosztályokon dolgozókkal is, hogy kisbabája veszélyeztetettnek számít, ezért különösen figyeljenek rá. Ha hazaértek, számoljon be minderről saját gyermekorvosának is. Az első három hónapban kialakuló lázas állapot esetén az agyhártyagyulladás lehetőségére is gondolnia kell.

Antibiotikumot mindenkinek?
Felmerülhet a kérdés: ha ilyen súlyos betegséget okozhat a Sztreptokokkus, nem volna-e okosabb minden hordozó anya kisbabájának szülés után azonnal antibiotikumot adni? Ám az antibiotikum tönkreteheti az újszülött természetes bélflóráját, illetve elpusztíthat számtalan hasznos baktériumot is, többek között azokat, amelyek a véralvadásért felelősek. Tehát csak indokolt esetben, az előnyöket és hátrányokat mérlegelve szabad antibiotikumot adni az újszülöttnek. Ráadásul a hordozó anyák gyerekeinek csak EGY százaléka kapja el a fertőzést! Ezért pánik helyett inkább figyelni kell az újszülöttet (és három-négy napot kórházban tölteni szülés után), hogy csak azok kapjanak gyógyszert (de azok azonnal!), akiken valamilyen aggasztó tünet figyelhető meg.

Védőoltás a láthatáron!
Amerikában már embereken tesztelik azt a védőoltást, amellyel a terhesség második harmadában elölt Sztreptokokkus baktériumokat juttatnak a várandós anyák szervezetébe – biztat dr. Pataki Margit. – Az eredmények azt mutatják, hogy négy-hat hét alatt megindul az ellenanyag-termelődés, és ez átjut a magzat szervezetébe, minden eddigi kezelésnél nagyobb védettséget adva az újszülötteknek. Ha a követő vizsgálatok során is mindent rendben találnak, akkor négy-öt éven belül talán már Magyarországon is elérhető lesz ez a védőoltás.

A FERTŐZÉS JELEI AZ ELSŐ KÉT NAPBAN:
– Nehéz légzés
– Kékes vagy szürkés színű bőr
– Szapora vagy feltűnően lassú lélegzetvétel
– Láz vagy kifejezetten alacsony testhőmérséklet
– Nagyon lassú vagy gyors szívdobogás
– Alacsony vérnyomás
– Alacsony vércukorszint

Az agyhártyagyulladás jelei kétnapostól tizenkét hetes korig
– Láz
– Étvágytalanság
– Aluszékonyság
– Hányás
– Éles, sikoltó sírás vagy folyamatos nyöszörgés
– Idegesség, ingerlékenység
– Kidomborodó kutacs
– Görcsös merevség, remegés vagy rongybabaszerű ernyedtség
– Kiütés (NEM az anyatejes babáknál gyakran látható pattanásszerűségekről van szó!)
– Fényérzékenység