Változik az oltási rend

Oltási naptár
BCG-oltás újszülöttkorban (a szülészeti intézményben vagy az első két hónapon belül)
DiPaTe-HIB-IPV 2-3-4 hónapos korban
MMR 15 hónapos korban
DiPaTe-HIB-IPV 18 hónapos korban
DiPaTe-IPV hároméves korban
DiPaTe-IPV hatéves korban
A hatéves koron túli oltások nem változnak.
(Az egyes betűk jelentését lásd az alábbi részben)

Az oltások kötelező volta és a betegségek listája nem változik, továbbra is tíz kór ellen kapnak a picinyek védettséget: tuberkulózis (BCG), Haemophilus okozta agyhártyagyulladás (HIB), torokgyík (Di: diftéria), szamárköhögés (Pa: pertussis acellularis), tetanusz (Te), mumpsz (M), kanyaró (M: morbilli), rubeola (R), fertőző májgyulladás és gyermekbénulás (IPV: inaktivált poliovírus).
További változás, hogy az EU-szabályoknak megfelelően a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyag (régen: Sabin-csepp) már csak elölt vírust tartalmazhat (IPV).

Biztonságosabb pertussis-komponens
A szamárköhögés kórokozója ellen kifejlesztett régi vakcina gyakran okozott oltási reakciót, leginkább központi idegrendszeri probléma, görcs lépett föl. Ezekért a szövődményekért döntően a DiPerTe oltás „Per” komponense (pertussis: szamárköhögés) volt felelős. Így okkal remélhető, hogy az új oltási rend ezt a problémát kiküszöböli, hiszen itt a szamárköhögés kórokozója ellen már egy sejtmentes oltóanyag (acellularis) áll rendelkezésre. Ennek szellemében a „Per” rövidítés „Pa”-ra változott hivatalosan (pertussis acellularis).

Kevesebb szúrás

A változásoknak köszönhetően egyrészt négy szúrással kevesebbet kapnak a gyerekek, másrészt a biztonságosabb, korszerű technológiával készített vakcinák kevesebb mellékhatással (fájdalom, bőrpír, láz, oltási csomó), szövődménnyel járhatnak. Az új oltásokhoz ráadásul vékonyabb tű is tartozik. Az elmúlt hetekben módom volt a rendeléseimen több csecsemőnél az újabb, vékonyabb tűket kipróbálni: akadt olyan baba, aki észre se vette, hogy oltást kapott.

Az újak higanymentesek
A higanytartalmú oltás is eltűnik 2006. január elsejétől, de nem az autizmust okozó vélt szövődmény miatt. A higanyos vakcina és az autizmus közötti kapcsolatról sokat lehetett hallani, sajnos a nagy esetszámú, korrekt angol és amerikai cáfoló vizsgálatok eredményei már nem kaptak ilyen nagy nyilvánosságot. Örvendetes, hogy a higanytartalmat sikerül kiküszöbölni, ám az autista esetek számának csökkenése ettől nem várható.

Skarlát
Az új oltási rend bevezetésével egyidejűleg a skarláttal (vörheny) kapcsolatos rendszabályok is módosulnak. A skarlát egy típusos bőrkiütéssel, lázzal, torokgyulladással járó fertőző betegség, amelyet Streptococcus baktérium okoz. Tíznapos penicillinkúrával gyógyítható. Régebben a skarlátos gyerek környezetében élő valamennyi gyereket antibiotikumos profilaxisban, vagyis a betegség fellépését megelőző kezelésben kellett részesíteni. Újabb kutatási eredmények szerint ez felesleges, vagyis a skarlátos gyerekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyeket (testvér, szülő) sem kell antibiotikumos kezelésben részesíteni.