Több folsavat!

nlc | 2006. Május 01.
A magzatvédõ vitaminnak is nevezett folsav fontos szerepet játszik az embrió idegrendszerének fejlõdésében.




Meglepően hamar, már a tizenkettedik-tizenharmadik hét környékén tökéletes kis embernek tűnik a magzat még az avatatlan szemlélő számára is: aprócska lábujjai is láthatók az ultrahangvizsgálat során, s kis szerencsével még a neme is megállapítható. Ettől kezdve egyre látványosabb, ami a korszerű technika segítségével az álmélkodó szülők szeme elé tárul. Pedig a fejlődés java részén, leglényegesebb, legmeghatározóbb szakaszán ekkor már túl is vagyunk! A várandósság első heteiben, amikor csak néhány milliméteres a kis embrió, életfontosságú, alapvető szervek kialakulása zajlik, a központi idegrendszeré és a szív- és érrendszeré. Igen nagy jelentőségű tehát az a magyar, Czeizel Endre és munkatársai nevéhez fűződő tudományos eredmény, melyet azóta több külföldi vizsgálat is megerősített, hogy bizonyos vitaminok fogyasztásával csökkenthető e fontos szerveket érintő fejlődési rendellenességek, a nyitott gerinc, az agykoponya- és végtaghiány kockázata.
Mivel ez a fejlődési szakasz a terhesség első néhány hetében megy végbe, amikor a kismamák nagy része még nem is tud várandósságáról, a jelenleg érvényesnek tekintett ajánlások szerint érdemes már a tervezett terhesség előtt két-három hónappal magasabb folsavtartalmú ételeket enni, illetve magzatvédő vitamint, esetleg folsavtablettát szedni. A túladagolástól az esetek többségében nem kell félni, mert ez vízben oldódó vitamin (a felesleget kipisiljük). Igen ritka, B12-vitamin-hiánnyal összefüggő vérszegénység esetén azonban a folsav szedése elfedheti a tüneteket, ezért kétséges esetben az a legjobb, ha a háziorvos vagy a választott szülész javaslatát fogadjuk el.

Egy kis genetika
A nyitott gerinc és az agykoponyahiány előfordulási gyakorisága nem egyforma a Föld különböző népeiben. Egyre valószínűbb, hogy ennek részben genetikai okai vannak. Annyi bizonyos, hogy megtalálták azt a gént, amelynek hibája folytán olyan méreganyag halmozódhat fel a szervezetünkben, vagyis felelős lehet ezekért a fejlődési rendellenességekért az esetek körülbelül negyedében. Több vizsgálat is igazolni látszik azt a tényt, hogy a magzatvédő vitaminok fokozott bevitelével legalább részben ellensúlyozható a hibás gén működése.

Miben mennyi?
A kismamák számára előállított, jelenleg is kapható multivitamin-készítmények mindegyike tartalmaz folsavat, mégpedig 0,53-0,8 milligrammnyi mennyiségben. A folsavtablettában ennek a mennyiségnek a többszöröse, 3 milligramm található. Vajon melyiket válasszuk? A fejlődési rendellenességek megelőzésére vonatkozó vizsgálatok szerint nem csupán a folsavnak köszönhető az áldásos hatás, hanem jelenleg még pontosan nem ismert folyamatok révén a B12- és a B6-vitaminnak is.

„Legek” az ételeink közt
Akár szedünk vitamint, akár nem, célszerű arra törekedni, hogy természetes forrásból is fedezzük folátigényünket. Sokat tartalmaz az élesztő, a zöld színű zöldségek (a spenót, a brokkoli, a kelfélék általában), a papaja, a spárga, a lencse, a csicseriborsó, a borsó, az avokádó és a földimogyoró. Ne feledkezzünk el a folsavval dúsított gabonapelyhekről és a Táltos kenyérről sem, amely az első magyar folsavval dúsított élelmiszer.

TUDTA?
A folsav nemcsak a születési rendellenességek kialakulását előzi meg, hanem az azt fogyasztó anyukára is jótékony hatása van. Csökkenti a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a vastagbélrák kialakulásának kockázatát!

Folát, folsav, B11?
Az „átlagmagyar” naponta 0,16–0,18 milligramm folátot fogyaszt mindennapi tápláléka segítségével. Ez azonban messze elmarad a kívánatos mértéktől, ami 0,4–0,66 milligramm. A természetben előforduló folát mesterségesen előállított formája a folsav. Mivel a két elnevezést gyakorta összekeverik, újabban egységesen a B11-, illetve Franciaországban a B9-vitamin elnevezést javasolják.

Összeállította: Fodor Marcsi, W. Ungváry Renáta
Exit mobile version