A terhesgondozás során három kötelező vérvételre kerül sor, amikor a teljes vérképet vizsgálják: a 12., a 24. és a 36. héten. Ezenkívül az anya kérésére, illetve az orvos indokai alapján további vérvizsgálatokat is végezhetnek. A kapott eredmények segítenek kiszűrni bizonyos anyai betegségeket, fertőzéseket, és hasznos információkkal szolgálnak a magzat egészségéről is.
Mi a vér?
A fehérvérsejtek (leukociták) a védekezőrendszer elemei. Ha a szervezet fertőzést észlel valahol, akkor a fehérvérsejtek elpusztítják, és egyúttal el is takarítják a kórokozókat. A vérlemezkék (trombociták) akkor lépnek működésbe, ha az érfalon valahol sérülés keletkezik: ekkor rögtön a sérült részhez tapadnak, összecsapódnak, és beindítják a véralvadás folyamatát.
Vas: vajon tényleg kevés?
Természetes, hogy a várandós nő vére felhígul a babavárás során, és a vörösvértestek száma alacsonyabb lesz, mint korábban volt.
A normális életvitelt folytató, kiegyensúlyozottan táplálkozó, alapvetően egészséges kismama csak az élettani vérszegénységet fogja elérni a várandósság végére, vagyis biztos nem kerül kórosan vashiányos állapotba.
Régóta tartja magát az a tévhit, hogy minden kismamának szüksége van vaspótlásra, a teherbe esés pillanatától. Elegendő, ha csak akkor kap vasat, ha ezt a vérvétel eredménye is alátámasztja általában 0,35% hematokrit érték és 120 g/l hemoglobin szint alatt. A vaspótlás előírásához az orvosnak ismernie kell az anya egészségi állapotát, hogy személyre szabott terápiát javasolhasson.
Vörösvértest-süllyedés
A vérsüllyedést azért mérik, hogy kiderítsék, zajlik-e a szervezetben valamilyen gyulladásos folyamat. Kismamáknál a süllyedés mértéke mindig magasabb.
Meglepő tény, hogy a várandósság immunológiai szempontból nagyon ellentmondásos állapot: az anyai szervezet egy idegen testet fogad be és nevel hónapokig. Mivel a süllyedés a szervezet immunrendszerének állapotát mutatja, a babavárás idején természetes, hogy értéke eltér a normálistól. A mért érték akár 60-80 mm/óra is lehet, ami nem terhes állapotban komoly bajt is jelenthet, a kilenc hónap alatt azonban önmagában még semmilyen problémára nem utal. Ha a vérképben egyéb eltérések is kimutathatók, akkor természetesen további vizsgálatokat kell végezni.
Ugyanez vonatkozik a fehérvérsejtekre is: ha a süllyedés nem különösen magas, és a vizeletben nincs fehérje, a kismama fehérvérsejtszáma jóval meghaladhatja a normálértéket.
AFP-szűrés
Az AFP (alfa-fetoprotein) olyan fehérjelánc, amelyet a magzat szervezete termel, és a méhlepényen keresztül bejut az anyai vérkeringésbe is. A 16. héten végzett vérvételen az AFP-koncentrációt vizsgálják: az átlagosnál magasabb érték a nyitott gerinc gyanúját veti fel, az alacsonyabb pedig Down-kórra utalhat.
Ez a vizsgálat csakis az éppen betöltött 16. héten nyújt megbízható eredményt, a teherbe esés időpontja viszont korántsem biztos, ezért az esetlegesen mért eltérések nem jelentik egyértelműen azt, hogy a magzat beteg. A szűrővizsgálat csupán a lehetséges veszélyre hívja fel a figyelmet, amelyet további vizsgálatokkal, fokozott odafigyeléssel kell kizárni vagy megerősíteni.
Az AFP-vizsgálattal egy időben végzik a hepatitis C-fertőzöttség szűrését.
Érdekesség, hogy Nyugat-Európa több országában nem kötelező ez a két vizsgálat, mivel inkább a fejlett ultrahang-technológiát használják a rendellenességek, betegségek kimutatására.
A terhességi cukorbetegség kimutatása
A terhesség önmagában cukorbetegségre hajlamosító (diabetogén) hatású állapot. Előfordulhat, hogy a várandós nő hasnyálmirigye nem képes annyi inzulint termelni, hogy ez neki és a magzatnak is elegendő legyen.
A 20-24. hét között végzik a cukorterheléses próbát ezt általában össze szokták vonni a 24. heti vérképvizsgálattal.
Az éhgyomorra végzett első vérvétel után a kismamának 75 gramm szénhidrátot kell elfogyasztania (ez bizonyos helyeken egy zsemle és két deci tej, másutt cukros víz). Két óra múlva megismétlik a vérvételt.
A terhességi cukorbetegségnél az éhgyomori cukorérték normális, csak a második mérés mutathat eltérést.
Az orvos először szénhidrátszegény diétát ír elő a kismamának a legtöbb esetben ennek betartásával elkerülhetőek a kóros értékek, és a rendszeres ellenőrzésen kívül nincs más teendő. Ha ez a módszer nem hoz javulást, belgyógyász bevonásával további vizsgálatokat végeznek. Ritkán ugyan, de akár inzulinterápiára is szükség lehet.
Megtévesztő csillagok
A vérképet elemző számítógép nem tudja, hogy éppen kinek az értékeit vizsgálja, csak teszi a dolgát. A megadott viszonyítási értékek egészséges, nem várandós emberekre vonatkoznak, és az eltéréseket ehhez képest jelöli csillaggal a gép.
Mivel a másállapotban lévő asszonynak a vére is más, nem szabad az átlagos értékekhez hasonlítani az ilyenkor kapott eredményeket.
Nem érdemes megijedni a csillagokkal tűzdelt vérképtől bízza a lelet értékelését szülészorvosára!
A máj üzen
A vérvétel során a vérben megjelenő májenzimek mennyiségéből következtetni lehet a máj működésére. A kimutatott májfunkciózavar jelezhet toxémiát (terhességi magasvérnyomás-betegséget), bár ennek elsődleges tünetei a magas vérnyomás és a fokozott vízvisszatartás, vagyis az ödéma. Előfordul, hogy terhességi kolesztázis (epepangás) áll a májfunkciózavar hátterében. Ezt okozhatja egy kis epekő, a nem megfelelő étrend, egy korábbi epehólyag-gyulladás, de lehet, hogy egyszerűen csak a várandósság következménye ez a tünet. Az orvos a kismama élettörténetének és állapotának ismeretében hoz döntést a kezelésről vagy a további vizsgálatokról.
Vérlemezkeszám
Az alacsony vérlemezkeszám magában nem értelmezhető az orvos számára. Ilyen esetben további vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön, mi áll a véralvadási probléma hátterében. Az alacsony érték önmagában nem indokolja a császármetszést, sőt a természetes szülés veszélytelenebb lehet egy véralvadási problémával küzdő beteg számára.
Down-kór-szűrés anyai vérből
Az eljárás lényege, hogy a vérben megjelenő, könnyen azonosítható anyagok (jelzők, markerek) mennyiségéből nagy százalékos biztonsággal következtetni lehet arra, hogy Down-kóros-e a magzat.
Amióta az eljárás hazánkban is hozzáférhető, nagyon sok kismama él a lehetőséggel. 2005 novemberétől Budapesten a II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán is el tudják végezni a vizsgálatot, a szolgáltatást bárki igénybe veheti előjegyzés alapján.
Ez a szűrés azonban, bár klinikai keretek között zajlik, továbbra sem tekinthető százszázalékosan megbízhatónak. Ha bármilyen eltérés mutatkozik a vizsgálat során, az orvos javasolja a magzati sejtből végzett genetikai vizsgálatot (korionboholy-biopsziát vagy amniocentézist), ami elengedhetetlen a pontos diagnózishoz.
A fertőző betegségek szűrése
Szifilisz (lues)
Noha ennek a szexuális úton terjedő betegségnek a szűrése kötelező, nem minden esetben végzik el ha mégis, akkor az első vérvételkor kerül rá sor. A betegség nagyon veszélyes a születendő gyerekre, mert az anya megfertőzheti a csecsemőt is, ami súlyos következményekkel járhat.
Toxoplazmózis
A népesség nagy hányada már fiatalkorában átesik ezen a fertőzésen, többnyire észrevétlenül. A kórokozó elsősorban félig átsütött hús fogyasztásakor vagy nyers hússal való érintkezés során, esetleg állati ürülékkel szennyezett, nem elég alaposan megmosott zöldségektől, vagy macskák testnedvei útján fertőz.
Szűrése nem kötelező, de az anya kérheti a vizsgálatot. A legtöbb orvos elvégezteti a 12. heti vérvételnél.
Jó tudni, hogy a friss fertőzés nem teszi feltétlenül szükségessé a terhesség megszakítását. Pozitív eredmény esetén gyakrabban kell ultrahangos vizsgálatot végezni, mert a fertőzés okozta esetleges agykamratágulat ezzel a módszerrel jól szűrhető.
A lelet titkai
vvt-süllyedés, We: Vörösvértest-süllyedés, Westergern-vizsgálat
Az átlagos érték nőknél: 20 mm/óra
A várandósoknál megengedett felső érték: 80 mm/óra
Fvs-szám, FVS, WBC: Fehérvérsejtszám, White Blood Cell
Normál érték: 430010 800/ml
A várandósoknál megengedett felső érték: 15 000/ml
AFP: Alfa-fetoprotein
Normálérték: mindig az adott laboratórium határozza meg, és a terhesség korától függ
Glükóz
Normálérték: 3,95,6
Várandósság esetén megengedett felső érték: 7
Szakértő: