Szemünk fényében

Balányi Klári | 2007. Április 01.
Sorozatunk harmadik részében a látásfejlõdéssel ismerkedünk meg. Egyetlen érzékszervünkkel sem fogadunk annyi információt a világról, mint a szemünkkel.

Szemünkkel egyetlen pillanat alatt érzékeljük, hogy valami messze van vagy közel, nagy vagy kicsi, világos vagy sötét, éles határvonalú vagy elmosódó, milyen az alakja, a színe, és mozog-e. Ebből a sok benyomásból az agy korábbi tapasztalatok alapján, illetve más érzékszervek megerősítésével alkotja meg azt a képet, amelyet szemünkkel látunk.

Látod ezt, picikém?
Születéskor a baba szeme még nem érte el végleges fejlettségi szintjét. A következő hetekben gyorsan behozza a lemaradást.
Csodálatos, felejthetetlen és elragadó érzés, amikor először nézünk a baba szemébe. Saját tekintetünket látjuk viszont benne, vagy a párunkét, érezzük kisbabánk mélységes bizalmát. Mintha a világ minden bölcsessége benne lenne ebben a pillantásban.




És mit lát közben ő? Keveset. Mindene megvan, tíz pici ujj a kezén, még apróbbak a lábán, finom hallás, tökéletes szaglás és ízlelés – ám a látása még kialakulófélben van.
A szemétől 20-25 centiméter távolságban lévő dolgokat, tehát az őt tápláló szülő arcvonásait látja a legélesebben. Jól meg tudja különböztetni, mikor van világos vagy sötét. Az arc körvonalain is ezek alapján tájékozódik: a szem, az orr, a száj világos háttér előtt kiemelkedő szigetekként jelenik meg a szeme előtt. Ennek ellenére a világrajövetel után néhány órával már felismeri anyját.
Az élénk színeket, a pirosat, kéket, sárgát is jól érzékeli, szemben az elmosódó pasztellszínekkel. Térlátása kezdetben attól függ, mozog-e a tárgy. Ez a képesség majd csak öt-hét hónapos korára fejlődik ki teljesen. Ha ekkor két egyforma narancssárga plüssállatot állítunk elé egy sakktáblaszerű alátéten, különböző távolságban, egyértelműen a közelebb lévő felé nyúl.
Keveset tudunk még arról, hogyan függ össze az agy, a mozgás és a látás fejlődése. Bizonyos párhuzamok azért nyilvánvalóak, például ha a látás már olyan éles, hogy apró morzsákat is észrevesz a baba, akkor ezeket fel is tudja csippenteni két ujjával, a finommozgás fejlődése tehát az éleslátás fejlődésével párhuzamosan halad.
Felnőttkorban látásunk révén szerezzük a környezetünkről kapott információink nyolcvan százalékát. Ezzel szemben a csecsemők inkább szájuk segítségével ismerkednek a világgal: amit megkaparintanak, letapogatják szájukkal, nyelvükkel. Kisgyerekkorban a kezükkel teszik ugyanezt. Egyéves koruk közeledtével azonban egyre jobban bíznak a szemükben. Ha nyolc-tizenkét hónapos kor közötti babákat leteszünk a földre, majd egy üveglappal fedett „szakadék” felé csalogatjuk őket, kétféle információ közül kell választaniuk. Szemük azt mondja: vigyázz, beleesel, míg kezük arról győzi meg őket: nyugi, biztosan rátámaszkodhatsz. A kicsik bátran átmásznak, míg az idősebbek nem merészkednek az árok fölé.


Fejlődés lépésről lépésre
Az egyes készségek fejlődése nem véletlenszerű. Jó oka van, hogy miért és milyen tempóban követik egymást a különböző mozzanatok. A nagymozgások a látás élességének kialakulása után lesznek lendületesebbek. Jó, hogy a kisbabák még nem tudnak járni, hiszen még nem látnak élesen, ezért folyton megbotlanának, beleütköznének valamibe.
A látás a nyelvtanuláshoz is fontos. Tűzpiros, téglavörös vagy bíbor – anyanyelvünk választékos kifejezéseit csak az tudja elsajátítani, aki az árnyalatok közötti apró eltéréseket is észleli. Mindegy, hogy színekről vagy autómárkákról van szó, csemeténk azokat a dolgokat tudja megnevezni, amelyeket környezetében lát. Fordítva is igaz persze, amire van szavunk, azt észre is vesszük. Ami kislányunknak pusztán autó, az kisfiunknak Toyota Yaris, Mercedes Vito vagy Opel Zafira.

Mikor kell szemészetre menni?
Míg a felnőttek betűket olvasnak a szemészeten, a kicsiknek házakat és szíveket kell megkülönböztetniük. Az orvosnak azonban nincs feltétlenül szüksége közreműködésre, műszerek segítségével is meg tudja állapítani, hogy valaki rövid- vagy távollátó, kancsalít, vagy hályog van-e a szemén. Így történik ez a csecsemők esetében is.
Habozás nélkül forduljunk orvoshoz, ha bármilyen furcsaságot tapasztalunk a baba szeme körül, például ha túl sűrűn pislog, ha szürkés-fehéres a pupillája, ha kancsalít, vagy lefittyed a szemhéja. Ajánlatos felkeresni az orvost akkor is, ha a szülők rosszul látnak. A koraszülött csecsemőket fél-egy éves koruk között mutassuk meg a szemésznek. Az ovisokat rendszeresen szűrik az óvodában. Ha nem értesítettek róla, kérdezzünk rá az utolsó vizsgálat eredményére!







A nyolc hónapos baba még a kezének hisz, ám hamarosan jobban bízik a szemében, és nem merészkedik az árkot fedő üveglapra
Kancsal babák

A gyerekek öt-hét százalékánál fordul elő szemtengelyferdülés. Minél korábban kezdik a kezelését, annál sikeresebb a gyógyulás. A szemek ilyenkor két képet látnak a világról, az agy pedig úgy oldja meg ezt a problémát, hogy a kancsalító szemet „kikapcsolja”. A nem használt szem idegei fokozatosan elsorvadnak, funkcionális vakság jön létre. A gyógykezelés során az egészséges szemet letakarják, ezzel munkára kényszerítik a kancsal szemet. Ez jelzés az agy számára, hogy mindkét szemet használja. A későbbi műtét során „egyenesbe hozott” szem addig is megőrzi látóképességét.

Távollátás
Szinte minden gyerek távollátó egy kicsit, mert még kicsi a szemük. A növekedéssel ez megszűnik, a gyerek szó szerint kinövi a problémát. Ha a távollátás mértéke eléri a három dioptriát, szemüveget kell hordania, ellenkező esetben a szem az éles kép észlelése érdekében kancsalítani kezd.

Rövidlátás
Ha a csecsemő rövidlátó, többnyire várhatunk a szemüveggel, hiszen a kicsi életterében úgyis közel vannak a dolgok, azokat élesen látja.

Szürke hályog
A szürke hályogot a szülők is felismerhetik a villanófénnyel készült babafotókon. Nincs baj, ha kisbabájuk mindkét szeme egyformán piros a képen, ám ha az egyik kicsit más – világosabb, sötétebb, elmozdult –, forduljanak orvoshoz. A szemet valószínűleg azonnal meg kell operálni.

Nyisd ki szemed…
Figyelj a részletekre! Szórakoztató és fejlesztő játékok, hogy ne csak nézzünk, de lássunk is!

Tárgymemória
Sorakoztassunk fel öt-nyolc apró tárgyat egymás után az asztalra, például kanalat, kisautót, radírt, mandarint, zsebkendőt. Miután csemeténk jól megnézte, forduljon el, és egyet vegyünk ki a sorból. Felismeri, mi hiányzik? Étteremben várakozás közben is játszhatjuk. (hároméves kortól)

Tárgydominó
Gyűjtsünk egy kupacba sok apró tárgyat. Egyet tegyünk ki középre. A következő olyan tárgy lehet, amely valamiben hasonlít ehhez, például ugyanolyan színű, vagy szintén van kereke. Mindig meg is kell indokolni, miért azt választottuk. Így folytatjuk a rakosgatást, amíg el nem fogynak az apró tárgyak. (ötéves kortól)

Árnyékképek
Üljünk a sötét szobában csemeténk háta mögé. Gyűjtsünk össze néhány apró, ismerős tárgyat, például villát, kisautót, legófigurát, fogkefét. Zseblámpával világítsunk meg egyet-egyet úgy, hogy árnyéka a falra vetődjön. Felismeri gyerekünk az árnyékáról a tárgyat? (négyéves kortól)

Képrejtvény
Vágjunk kis négyzet vagy téglalap alakú ablakot egy A4-es méretű rajzlapra. Gyűjtsünk képes újságokból színes, nagyméretű képeket. Takarjuk le a rajzlappal úgy, hogy az ablakon a képnek csak kis része látsszon, például az elefánt bőre. Kitalálja gyerekünk a kis részlet alapján is, mi lehet az? Ha nem sikerült, válasszunk másik részletet a képből, mondjuk az elefánt agyarát vagy ormányát. (hároméves kortól)





Színkereső
Milyen színű a Nap, a spenót, a csoki? Kérdésünkre kisgyerekünk hasonló színű tárgyakat keres a szobában, például a szobanövényünket a spenóthoz, az asztalt a csokihoz társítja. (hároméves kortól)

Tájékozódás
Otthon vagy ismerős helyiségben játsszuk. Kössük be a gyerkőc szemét sállal, és kérdezzük meg, hol van az ajtó, a polc, a tévé… Mutasson arra, amerre sejti a kérdezett dolgokat. Minden alkalom után ki lehet kukucskálnia, valóban jó irányba mutatott-e. Fejleszti a térlátást, térérzékelést. (ötéves kortól)

Szemmérték
Szemeljünk ki séta közben egy fát, autót vagy oszlopot, és tippeljünk, hány lépésre lehet. Számoljuk, amíg odaérünk. Eltaláltuk vajon? Kis gyakorlással fejlődik térlátásunk, szemmértékünk. (hatéves kortól)

Kincskeresés
Nyomjunk csemeténk kezébe kosárkát, és adjuk ki a vezényszót: piros kincset gyűjtünk! A lakásban körbejárva szedegessen a kosárba piros színű tárgyakat. Hányat talál, amíg húszig számolunk? A színek felismerését és a figyelmes nézést gyakorolhatjuk ezzel a játékkal. (hároméves kortól)

Ikerpárok
Séta közben játszhatjuk ezt. Vegyünk fel egy tobozt, makkot, fenyőágat, levelet, és keressen kis lurkónk egy másik ugyanolyat vagy hasonlót. (hároméves kortól)

Nyomozós
Nézzen meg minket figyelmesen gyerekünk, majd forduljon el, és változtassunk meg valamit magunkon, például gomboljuk ki a blúzunkat, vagy fésüljük át a frizuránkat, vegyük ki a fülbevalónkat. Jó nyomozó lenne? Észreveszi a változást? (hároméves kortól)
Exit mobile version