Idén januárban azzal a hírrel köszöntöttük olvasóinkat, hogy megszûnik a szabad orvos- és kórházválasztás joga a kismamák számára. A minisztériumban azt tervezték, hogy aki mégis erre vágyik, annak fizetnie kell. Mostanra kiderült, ezen a téren minden marad a régiben. Választhatunk, a kérdés: mibõl?
Kíséreljük meg összegezni, mi a helyzet pillanatnyilag! A kismamák beszámolói, a hozzánk érkező levelek tanúsága szerint minőségi különbségek vannak az egyes szülészeti osztályok munkája között. Ezért is hangoztatták sokan a januárban bejelentett, ám végül meg nem valósított változtatások kapcsán, hogy a választás lehetősége igenis fontos. Vidéken nagyon sok helyen az anyák nem férhetnek hozzá olyan szolgáltatásokhoz, amelyek Budapesten már régóta működnek, ilyenek például az alternatív szülőszobák nyújtotta lehetőségek, a huszonnégy órás rooming-in, ugyanakkor a fővárosi intézmények szolgáltatásai is nagyon különbözőek. Egészséges terhesség esetén legtöbben a Szent István és a Szent Imre Kórház szülészetét választják, ezeken az osztályokon az országosan csökkenő születésszám mellett is évről évre jelentősen nő az újszülöttek száma (júniusban már 250 baba született a Szent Imrében), és sokkal kisebb a császármetszések aránya. A szülő nők több lehetőség közül választhatnak a szülőszobán, például nem korlátozzák választható testhelyzetüket szülés közben, és utána lehetőség van az anya és a baba együttes elhelyezésére. A kismamák tehát jobban szeretik azokat a kórházakat, ahol igényeiknek megfelelőbb ellátást kapnak, ahol a vajúdás, a szülés alatt is szabadságot élvezhetnek. Az intézmények azonban ennek ellenére sem változtatnak korábbi gyakorlatukon, és ezt úgy tűnik egyelőre felülről sem ösztönzik a kismamák véleménye és a születésszámok egyértelmű tanúsága szerint legkedveltebb osztályok erkölcsi, anyagi támogatásával. Pedig a fővárosi kismamák már szavaztak, és a későbbiekben is az ő választásukon múlik, hol fognak megszületni gyerekeik. Vidéken, ahol sokkal kisebb a választási lehetőség, semmilyen külső tényező sem ösztönzi a változást, a kismamáknak azzal kell beérniük, amit kapnak.
A minisztérium álláspontja
Az egész ellátórendszert átalakítottuk, és ezen belül a szülészeti intézményekben az átlagnál nagyobb ágyszámcsökkentést hajtottunk végre magyarázza dr. Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, aki sokáig maga is szülész-nőgyógyászként dolgozott. A népegészségügyi mutatók szerint ugyanis a születések egyre csökkenő száma nem indokolta ennyi szülészet fenntartását. Ennek nyomán országosan 5100-ról 3300-ra faragtuk le a szülészeti-nőgyógyászati ágyak számát. Azt is tapasztaljuk, hogy a várandós nők az indokoltnál nagyobb arányban szülnek Budapesten, ami megterheli a fővárosi intézményeket, miközben a vidékiek kihasználatlanok maradnak. Ezt a jelenséget saját praxisomban is éreztem. Arra törekszünk ezért, hogy vidéken is olyan szülészetek várják a kismamákat, amelyek számukra is megfelelő szolgáltatást nyújtanak. Már most elindult az átalakítási program, amelynek keretében hét és fél milliárd forintot fordítunk a kiemelt kórházak teljes átalakítására, ez minden bizonnyal a szülészeteket is érinti majd.
Milyen alapon döntöttek egy-egy szülészeti osztály bezárásáról, az ágyszámcsökkentés mértékéről?
A döntésnél a vonzáskörzet nagyságát és az ágykihasználtságot vettük alapul. Teljes kórház bezárásáról a Schöpf-Merei Ágost Kórházat kivéve sehol nem döntöttünk (valójában nem zárt be a kórház, működik, fogad pácienseket, csak a finanszírozását szüntette meg az OEP a szerk.). Szülészeti osztályok inkább csak a fővárosban szűntek meg, de a fővárosi önkormányzat mint tulajdonos rendelkezik azzal a joggal, hogy az egyes osztályok kapacitását átrendezze. Adott esetben dönthetne például úgy, hogy a Margit-kórházat életre kelti. Sokkal több beteget sokkal kevesebb ágyon is el lehetne látni, ha a rendszer jobban, rugalmasabban működne. A szülészeteken is csökkenhetne az ápolási idő. Ez mindenkinek jó lenne, mert kényelmesebb otthon gyógyulni, és a kórházak is költségeket takarítanának meg. A megtakarított pénzen az osztályokat lehetne fejleszteni, barátságosabbá tenni. Lehetőséget kellene adni arra is, hogy közvetlenül a szülés után vagy akár 24 óra múlva is elhagyhassák a kórházat azok, akiknek orvosilag nincs szükségük a kórházi tartózkodásra. Ehhez azonban szemléletváltásra volna szükség, az otthon ápolás rendszerének kialakítására, intenzívebb orvos-beteg kapcsolatra, amelybe akár a telefonos kapcsolattartás is belefér.
Mitől várják a rendszer minőségi változását, a szemléletváltást?
Álláspontunk szerint gyors és látványos lenne a változás, ha az egészségügyben valódi biztosítók jelennének meg. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenleg pusztán pénzkezelő intézet, amely nem tart fenn a biztosítottakkal közvetlen kapcsolatot. Egy valódi biztosító igyekezne kielégíteni az ügyfelek igényeit, és olyan intézményekkel kötne szerződést, ahol a feltételeket megfelelőnek találja. Új, alternatív szülészeti módszereket is támogatnunk kell, s ebben igyekszünk partnerek lenni. Rendeznünk kell az otthon szülés ügyét is.
Hogy értékelik most a változások nyomán kialakult helyzetet?
Kisebb zökkenőkkel, de nagyobb megrázkódtatás nélkül zajlott le. Az átmeneti helyzet, persze, mindenkinek nehéz, különösen azoknak, akiket a terhességük közepén ért a változás. De ők is megtarthatták választott orvosukat. Különösebb zsúfoltság egyetlen intézményben sem alakult ki.
“A fővárosban minden rendben”
Több fővárosi szülészet is megszűnt-megszűnik, ám azzal kapcsolatban sok a bizonytalanság, egymásnak ellentmondó híresztelés, hogy pontosan mikortól és mely intézmények zárták be kapuikat végleg. Ennek pontosítására Szolnoki Andreát, a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnökét kértük meg. Ő úgy értékeli a helyzetet, hogy a változások a kezdeti tanácstalanság után sokkal kevesebb zavart okoztak, mint várható volt. Az ellátás álláspontja szerint mennyiségileg megfelelő, a minőséggel pedig soha nem is volt gond. A megszűnő osztályokról az orvosoknak sikerült elhelyezkedniük, panasz hozzá ez ügyben eddig nem érkezett. Rémhírek terjedtek el viszont a János-kórházban uralkodó helyzetről teljesen megalapozatlanul. A Margit-kórház szülészetének bezárásáról elmondta, hogy valószínűleg (sic!) azért szűnt meg, mert a János-kórház lett a súlyponti kórház, így az felel nagyobb terület ellátásáért.
Sorban állás a szülőszoba előtt?
Több olvasónk is állította, hogy a budapesti Szent János Kórház szülészetén óriási zsúfoltság fogadta, sorban kellett állni a felvételnél, futószalagon zajlanak a szülések.
A híresztelésekkel ellentétben nincs zsúfoltság a Szent János Kórház szülészetén mondta dr. Lintner Ferenc osztályvezető főorvos. A születésszám évi 1500-ról 1800-ra emelkedik majd, de az az öttel több ágy, amit a változások nyomán kaptunk, elegendő lesz a mi forgalmunkra. A szülésznők számát növeltük, a kismamák pedig hozhatják választott orvosaikat. Új, korszerű szülőszobarendszert építünk, így a mi intézményünkbe érkező nők ezek után jobb ellátást kaphatnak. Mivel továbbra is választhatnak orvost és kórházat, ezért csakúgy, mint a többi fővárosi intézményre, ránk is igaz, hogy pácienseink többsége, azaz háromnegyede területen kívüli. Elvileg a mi ellátási körzetünkbe tartoznak az északi, Duna-menti települések is, de ezt a területet a kórházválasztás szabadsága miatt nem csak mi látjuk el.
Megint eggyel kevesebb!
Mármint bababarát kórház. A csepeli kórház megszűnése után most, hogy a MÁV-kórház három másik, meglehetősen különböző szemléletű intézménnyel, a Szabolcs utcai kórházzal, a BM-kórházzal és a Budai Honvédkórházzal együtt Állami Egészségügyi Központtá olvadt össze, újabb bababarát kórház tűnik el a palettáról alternatív szülészeti szolgáltatásaival együtt. Hogy a végeredmény milyen lesz pontosan, lapzártánkig nem dőlt el, hiszen nem tudni, a régi munkatársak közül ki megy, ki marad.
Mi lett a Schöpf-Mereivel?
Jelenleg a fekvőbeteg-ellátásért fizetni kell, az ambuláns ellátást a tb finanszírozza tájékoztatta a Kismama magazint dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász. Például az intézményben működő AFP-labor, az ultrahang-diagnosztika és a genetikai tanácsadás OEP-térítéses, a 4D Babavízió szolgáltatásért, a vérből végzett bővített genetikai szűrésért és a genetikai mintavételért (korionbiopszia, amniocentézis) azonban fizetni kell, ez utóbbiakért azért, mert fekvőbeteg-ellátásnak minősülnek. A terhesgondozást ugyan téríti az OEP, ám a gyakorlatban a páciensek többsége a választott orvos magánrendelőjébe jár, és ott fizet. A kórházban elvégzendő terhesgondozási feladatok, ambuláns vérvételek, CTG-k, az ultrahang térítésmentes. A kórház ambulanciájának terhesgondozását igénybe vevő kismamák vizsgálatait az OEP téríti. Említést érdemel a gyermek- és serdülő-nőgyógyászati ambulancia és a csecsemőambulancia is. A kórház járóbeteg-ellátása 300 forintos vizitdíj megfizetése mellett vehető igénybe, csak a nőgyógyászati hormonvizsgálatok költségét kell az érintetteknek megfizetni. Fontos még tudni, hogy a páciensek beutaló nélkül jelentkezhetnek az ambuláns vizsgálatokra, kezelésekre. A fekvőbeteg-ellátás díja megegyezik a korábban az OEP által térített összeggel, ezenfelül nem számítanak fel külön napidíjat. A műtétek a beteggel előre megbeszélt időpontban zajlanak. Szülésnél egységes a tarifa, ami azt jelenti, hogy a szülésvezetés módjától függetlenül 135 ezer forintot kell fizetni, amihez járul az OEP által is külön térített 15 ezer forintos újszülött-ellátási díj.
A változások miatt harmadára csökkent a szülések száma, de csak részben az önfinanszírozás miatt. Sokan nem tudják, hogy a kórház továbbra is működik, igaz, dolgozói felétől meg kellett válnia. A kórház bővített profillal, plasztikai sebészeti és urológiai ellátást is nyújtva működik tovább.
A Kútvölgyiben mégis lehet szülni
Rákócziné Kramer Ágnes vezető szülésznőtől lapzártánk időpontjában kaptuk a hírt, hogy a korábbi híresztelésekkel ellentétben mégis lehet a Kútvölgyiben szülni, van várandósgondozás is, mindez OEP-finanszírozással. Örültünk a hírnek, hiszen az utóbbi években egyre inkább bababarát személet honosodott meg az osztályon. Azok a kismamák, akiknél problémák jelentkeznek, a Semmelweis Egyetemen belül valamelyik klinikán fekhetnek be a terhespatológiára, de szülni jöhetnek a Kútvölgyibe. Sőt, fizetség ellenében nőgyógyászati beavatkozások is igénybe vehetők.
Korai hazaadás
Dr. Kiss Eleonóra, a Péterfy Sándor Utcai Kórház újszülöttgyógyásza olyan intézményben dolgozik, amely súlyponti kórház lett, jelentősen nőtt a születésszám más szülészetek bezárása, illetve fizetőssé válása miatt. A doktornő úgy látja, hogy a körzetekben dolgozó kollégák, védőnők egyelőre nincsenek felkészülve két-három napos újszülöttek fogadására. A szülészeten töltött napok számának csökkenése ugyanis azzal jár, hogy a babák súlyuk emelkedése előtt, sokszor a mama tejbelövellése előtt, tehát még sok szempontból bizonytalan helyzetben kerülnek haza. Ilyenkor naponta szükség volna az újszülött állapotának és a szoptatásnak a megfigyelésére, ez azonban így nem történik meg. Az anyák nem rendelkeznek még elegendő információval arról, mire is kellene figyelniük az első napokban.
Bezárt a szülészet?
Az interneten tájékozódhatunk, hogy választott szülészetünk működik-e még, és ha igen, akkor a korábbiakhoz képest mekkora ágyszámmal. A www.ebf.hu (az Egészségbiztosítási Felügyelet) honlapján valamennyi hazai kórház adatait megtaláljuk.