5 praktikus kellék szülőknek

Ha babára várunk, még a védőnőktől kapott listáról beszerzendő dolgok is tetemes összeget tesznek ki végül, főleg ha senkitől nem kapunk kölcsön vagy ajándékba egy rakás holmit. Egyfelől nyilván megveszünk sok felesleges dolgot is, mert a kezdő szülőnek vajon honnan kéne tudnia, hogy mi kell és mi nem kell valójában, és az olykor görcsös, olykor felhőtlen, de leginkább maximalista készülődésben nehéz kikerülni ezt, másrészt családonként (sőt: gyerekenként) változik, mikre lesz szükség.

Akad néhány haszontalannak tűnő tárgy, amelyek nélkül abszolút lehet élni kisgyerekkel, de ha van, megkönnyíti a hétköznapokat. Jó esetben a család, a barátok, a kollégák azzal nyüstölik a babát váró családot, mivel segíthetnének. Nos ezekből a kellékekből van, ami drága, van, ami gyakorlatilag fillérekbe kerül, érdemes megfontolni a beszerzésüket, de legalábbis elgondolkodni azon, hogy amit képvisel némelyik, azzal egyetértünk vagy sem.

 

Eljön az a pont, amikor megkezdődhet a néhány hónapos baba hozzátáplálása, és ezzel együtt tudatosul bennünk az a felismerés is, hogy sokáig mindenből gyűszűnyi adagot fogyaszt kis hercegünk/hercegnőnk. Ha szerencsénk van, valamelyik tapasztalt szülőtársunk, netán a védőnő még időben szól, hogy nyáron a meggyet, ősszel a barackot, tél vége felé pedig a sütőtököt érdemes előre lefagyasztani, ha magunk szeretnénk keverni a bébiételeket. Nagyobb mennyiségeket érdemes egyszerre pempősíteni, jégkockatartóba adagolni és fagyasztani, majd amikor lefagyott, lehet a kis mixeket szortírozni: egy barack, egy meggy; egy adag hús, két adag zöldségpüré. Persze nem fog a gyerek mindig fagyasztott dolgokat enni, de irtó jól jön tíz-húsz adag ilyen előre elkészített étel, amikor mindenki beteg, vagy nagyszabású dolog van készülőben és a főzés kicsit komplikált. Idővel a jégkockatartót cserélhetjük műanyag dobozra, ha már emberesebb adagok szükségesek. Persze akad olyan is, akinek jobban beválik az üveges bébiétel.

 

Ha már az etetésnél járunk, akkor jöhet a takarítás is: egy jó morzsaporszívóval rengeteg időt és bosszúságot spórolhatunk meg, mert nem kell mindenhová bemászni a lapátkával és a seprűvel a kezünkben, és kétrét görnyedve szorgalmasan söpörni az olykor nagyjából láthatatlan morzsákat. A sokszor rafináltan tervezett gyerekszékekről pedig már nem is beszélve; annyiféle ponton tudnak morzsásak lenni, ahány darabból összerakták őket – a porszívó innen is jó eséllyel kiügyeskedi a nemkívánatos darabkákat. És akkor arról még nem esett szó, hogy van az a pamut, ami mágnesként vonzza a morzsát…

 

Ha csak egy cumisüveg és egy cumi van a háztartásban, talán nincs szükség ipari mennyiségű fertőtlenítésre, de ha sokszor kap tápszert a kicsi, esetleg mellszívót is kell használni, akkor nagyon hasznos egy fertőtlenítő doboz, amit csak a mikróba kell bedobni néhány percre, benne a megfelelő mennyiségű vízzel, és amikor kivesszük, belül minden steril. Persze létezik erre a klasszikus kifőzős módszer, illetve fertőtlenítő folyadékban is lehet áztatni az eszközöket, de a leggyorsabb minden közül mégis ez a dobozos.

 

Szülőből is “több fajta létezik”. Az egyik mindenhová mindent visz magával (kétféle popsikrém, púder, törlőkendő, lázmérő, két váltás ruha, fél csomag eldobható pelenka és  4-5 textilpelenka a biztonság kedvéért, 4-5 mütyür, amit mi, halandók fel sem ismerünk), más egy farzsebbe tolt cumisüveggel és egy eldobható pelenkával bárhová, bármikor elindul, és a két véglet között persze számos verziót láttunk már. A lényeg az, hogy nem árt, ha van egy vízhatlan neszesszerünk, amibe belekerül minden olyasmi, amire útközben szükség lehet: krém, naptej, nedves törlőkendő, papír zsebkendő, fertőtlenítő, pelenka. Kis tégelyeket gyógyszertárban is beszerezhetünk a kis mennyiségek tárolására, vagy meglévő tárolókba is tehetünk krémeket. Ez azért lesz hasznos, mert ha komolyan vesszük a hazaérkezésnél a leltárt, és visszatöltjük a kifogyott dolgokat, akkor hű társunk és segítőnk lehet ez a csomag bármilyen rohanásban, márpedig időhiányos, rohanó anyukát már láttunk.

 

Hogy a mosható pelenkával mi a pontos helyzet ökoszempontból, arra nehéz választ adni, mindkét tábor komoly érvekkel igyekszik igazát bizonyítani, az viszont biztos, hogy a nedves törlőkendő vécébe dobálása nem sok jóra vezet: könnyen eldugítja a rendszert, nehezen bomlik le, és bizony nem mindegy, melyiket vesszük le a polcról. Persze az is érthető, hogy manapság keveseknek van kedve a kakis pelenkákkal bajlódni. A nedves törlőkendő egy eszméletlen erős szimbóluma a mai fogyasztói társadalom preferenciájának: több, naponta akár többször is előkerülő problémát megold a tárgy, és innentől már mindegy is, hogy egyébként milyen károkat okoz. Nem mellesleg drága is. Érdemes átgondolni, hogy le tudjuk-e cserélni legalább a tisztába tevések azon részére, amikor csak a kisdolog maradványait töröljük a gyermekről. A kis frottírkendők vagy a szétvágott, beszegett tetrapelenkák egyaránt jól működhetnek. Igen, a mosás jár majd több víz és tisztítószer használatával: egy hét alatt kb. negyed gépet sem töltenek meg ezek a kis textilek, ám ár-érték arányban biztosan jobban járunk.