“Kislányunk egyéves, egészséges és vidám. Gyermekorvos, gyógytornász és gyermekneurológus is látta már. A gyermekorvos és a gyógytornász egyetértett, hogy nem kóros az állapota, de nem tudják, mit tesz a kislányunk, a neurológus szerint pedig egyértelműen maszturbál. Térdel, popsiját a sarkára teszi, csípőjét ki-be tologatja, naponta többször, már egy ideje, akár játék közben is. A neurológus tanácsa: figyelemelterelés mind mentális, mind fizikai szinten, késztessük pozícióváltásra, például hívjuk magunkhoz. Kérdésem az, hogy nem okozhat-e zavart, ha megzavarjuk (hozzászólunk, játékra magunkhoz hívjuk). Vagy hagyjuk, hadd tegye ahányszor és annyi ideig, amikor jólesik neki? Mit tegyünk? Mit ne tegyünk? Nem tudom, miért alakult ez ki nála.”
“Egy 2 év 3 hónapos kisfiú anyukája vagyok, aki – úgy gondolom – szeretetteljes családi légkörben nevelkedik. Testvére még nincs. Félénk. Fél évvel ezelőtt még sírt, ha bementünk egy idegen helyre. Ezt látva elkezdtem olyan zenés foglalkozásra, játszóházakba hordani, ahol jól érezte/érzi magát, és ma már szinte várja, hogy menjünk. Sokat változott, már könnyebben feloldódik. Szeptembertől bölcsődés lesz. Egyfajta “szoktatást” már most elkezdtünk, az intézmény játszóházában már megismerkedett a leendő gondozó nénijével. Ám, ami aggaszt, az most nem ehhez kapcsolódik. Néhány napja elkezdett maszturbálni. Hason fekve “dörzsölődik”. Már a legelső alkalommal, amikor felismertem a jelenséget, próbáltam elvonni a figyelmét, több-kevesebb sikerrel. Viszont 3 napja folyamatosan “erre” altatja magát. Ilyenkor kerek perec megmondja (mert egyébként gyönyörűen beszél), hogy “anya, kérlek, menj ki most már, jó éjszakát!” A háziorvos azt mondta, hagyjam, majd leszokik róla. A védőnő ezzel szemben azt javasolja, még alvás előtt se hagyjam, hogy csinálja, inkább ringassam. Miért lehet mindez?”
Miért?
Két levelet idéztem a sokból, amit a szülők a kisgyerekkori maszturbációról írnak. Nyolc hónapos kisfiútól, aki a fenekével “olyan” mozdulatot tesz, az okos hat és fél évesig, aki el is mondja, hogy ő most “jó érzés játékot” játszik. A szülők akármennyire tájékozottak és “felvilágosultak” – a legtöbben utánanéznek a neten –, többnyire szorongva és panaszkodva fogalmazzák leveleiket, azzal a kérdéssel, hogy miért alakul ez ki nemegyszer túlzott intenzitással a gyerekeknél, és meddig és hogyan kell “eltűrni”. Visszatérve a kérdésekre, természetesen igaza van a gyermekorvosnak és a gyógytornásznak, hogy nem kóros állapot, hogy a térdelő kislány popsiját a sarkára teszi, és csípőjét ki-be tologatja, és a neurológusnak is abban a megállapításában, hogy a gyerek maszturbál. A figyelemelterelés természetes helyzetekben nem haszontalan és nem okoz zavart, ha nem tiltás vagy fenyegetés. (Tegyük hozzá, nem egyszer a durva tiltás és fenyegetés eseteivel is találkozunk – kezdve attól, hogy “levágom a fütyidet!”, egészen addig, hogy “megbetegszel, fertőzést kapsz!” Ezek bizony traumatizálhatnak!) A kisgyerekkori maszturbációnak azok a diszkrét formái, mikor a gyerek elalvás előtt a lába közé szorítja a paplant, vagy “oda” teszi a kezét, teljesen normálisak. Amikor ez a magatartás kivonul a mindennapi élet színtereire, tekintet nélkül a jelenlevőkre, “egész nap folyamatos” vagy éppenséggel a gyerek nem egyszer a “leizzadásig” dörzsöli magát, ahogy erről már többször beszéltünk, az is azért aggályos, mert túl nagy, feloldandó belső feszültséget – illetve depresszív állapotot – jelez. Igen, ahogy sokszor idézik is a levélírók a netről, ez a magatartás jelezhet érzelmi elhanyagoltságot, aminek a hátterében állhat a szülők (az anya) kifáradása, depresszív állapota. A túl sok munkavégzés mindkét szülő részéről vagy éppenséggel folyamatos házépítés-házfelújítás. (Ifjú pszichológus koromban, amikor mintha még több házat építettek volna, az egyik kolléga éppenséggel a “házépítési neurózis”, mint gyerekkori tünetegyüttes bevezetését javasolta.) Az első levél írójától még azt is megkérdezném, nem unatkozik-e a gyerek, ki játszik vele? Este néhány szóban visszamesélik-e a napját? És egészen más kérdés: gomba vagy más miatt nem irritált-e a genitális tájék? Az egész napon át húzódó folyamatos maszturbáció pszichológiai és testi háttere mindenképpen felderítendő. De a védőnő tanácsát – második levél – nem fogadnám meg ez esetben. A háziorvosra hallgatnék.
Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |