Megnyugszanak
A férfiak fő irányító hormonja a tesztoszteron, amelynek mennyisége a gyermek születése után átlagosan 34 százalékkal csökken. Nem csak az embereknél, a majmoknál is így van ez. A természet ekképpen gondoskodik arról, hogy a hím agresszivitása csökkenjen, és még véletlenül se bántsa a sérülékeny kis újszülöttet, aki a családba érkezik. A titok a babaillatban rejlik – a kutatások szerint ez indítja be a hormonális változást.
Elek Róbert: A nyugalmat leginkább az utakon tudtam megfigyelni magamon: elkezdtem lassan vezetni, nemcsak akkor, amikor a családdal utaztam, hanem amikor egyedül, akkor is, kevésbé idegesítettem fel magam, higgadtan kezeltem a kialakult helyzeteket. Ez nagyjából egy évig tartott, ezután visszatért belém a vakmerőség, és mostanában, ha egyedül vagyok, újra sportosabban vezetek. Ám a családos utakon magamra erőltetek egy kis nyugalmat.
Kis Győző: Soha nem voltam agresszív, de tény, hogy a gyerekek születése előtt több adrenalinra volt szükségem, siklóernyőztem, fociztam, többet jártam bulizni. Mióta megszülettek a gyerekek, már csak úszni megyek. Igaz, nálunk a legkisebb fiam még nincs kétéves, és a babaillat még erősen érezhető otthon.
Okosodnak
A Princeton Egyetem kutatásai szerint a hím selyemmajmok agyában a csemeték születése idején aktívabbak lesznek az agysejtek, különösen a tervezésért, a felelősségérzetért és a memóriáért felelős területeken. Valószínűleg ugyanez igaz az emberi agyra is – egy gyermek érkezése rengeteg változással jár. Hogy ehhez alkalmazkodni tudjunk, az agynak aktívabbnak kell lennie, mint valaha.
Elek Róbert: A terhesség alatt hihetetlen információéhség tört rám. Megijedtem, hogy egy új feladat vár rám, az apaság feladata, amiről semmit nem tudok, úgyhogy nekiálltam képezni magam a témában, rengeteg könyvet beszereztem és olvastam, terveztem, készültem. A szülés után történt az igazi változás: úgy éreztem, intellektuálisan nem vagyok eléggé lekötve, a munkám, a mindennapi élet, az apaság nem szolgáltat elég stimulációt, ezért nekiálltam rendszeresen olvasni, online kurzusokat végezni, és képezni magam a szakmában. Ez még mindig nem volt elég, és ráfeküdtem még jobban a tanulásra, nyelvvizsgáztam, és beiratkoztam újra az egyetemre.
Kis Győző: Ha ez az “okosodás” csupán annyi, hogy előrelátóbb vagy felelősségteljesebb lettem, akkor van benne valami. Az első gyerek után sokkal gyorsabban emelkedtem a karrierlétrán, mint előtte, és egyre hosszabb távra tervezek. Ennek eredménye lett a saját cég, a több lábon állás, a hosszú távú befektetések. Ezekkel nem foglalkoztam semennyire sem a gyerekek előtt.
Híznak
A férfiak átlagban 6 kilót szednek fel a párjuk terhessége idején. Persze ők a nőket hibáztatják, és a tényt, hogy több ilyenkor otthon a nasi, kevesebbet mennek el otthonról, és mivel a nő többet és hizlalóbb ételeket kíván, ők is csatlakoznak hozzájuk. Ám mivel ez a raktározás több faj hímjére is jellemző, valószínűbb, hogy evolúciós oka lehet: a gyermekneveléshez sok idő és energia kell, ez pedig valószínűleg a vadászattól veszi majd el az időt az első hónapokban. A vadonban a túlélés záloga az extra zsírpárna.
Elek Róbert: A terhesség idején 10 kilót szedtem fel. Nem hibáztattam érte senkit, mert nem éreztem magam rosszul emiatt, de sikerült az amúgy is magas, 100 kilós súlyomról indulva a 110-es rekordot elérnem. Sok szerepe volt benne annak, hogy a feleségem kedvenc kívánós étele a McDonald’sos dupla sajtburger lett, amit napi 2-3 alkalommal kellett beszereznem és az egyiket szinte mindig éjjel, valamikor hajnal kettő környékén. Ha meg már felébredtem hajnal kettőkor, beültem az autóba, és elmentem a legközelebbi autós Mekibe, egyet megérdemeltem én is…
Kis Győző: A versenysúlyomhoz képest most 15 kilóval vagyok több a harmadik gyerek után. Ez átlagban csak 5 kiló. De a viccet félretéve, valóban megfigyelhető bizonyos ciklikusság. A babák születése után egy évvel, amikor a feleségem abbahagyta a szoptatást, mindketten elkezdtünk fogyókúrázni, ami sikeresen leolvasztott valamennyi babahájat, de azért maradt is.
Együtt éreznek
A férfiak közel negyede tapasztalja meg a terhesség bizonyos tüneteit – mint a kívánósság, a hangulatváltozások vagy a hányinger. Néhányan még a terhességi fájásokat is megszenvedik a párjukkal együtt. Ez nem meglepő tény, hiszen a mai férfiak sokkal jobban bevonódnak a gyerekvárás folyamatába, mint régen. Míg régen egy férfinak nem illett ezekkel a dolgokkal foglalkoznia – ma már elvárás, hogy ott legyen a vizsgálatoknál, az ultrahangnál, így számukra is sokkal hamarabb lesz valóságos a baba léte, jóval azelőtt, hogy a kezükbe foghatnák. De ezeket a tüneteket a partner fájdalma, szenvedése iránti aggodalom is kiválthatja.
Elek Róbert: Nem, nem voltam kívánós, hisztis, hányós.
Kis Győző: Ez nem jellemző rám, nem volt hányingerem, nem kívántam különösen semmit a szokásos dolgokon túl, és a hangulatváltozásokat is inkább csak kíváncsian figyel(t)em.
Inkább a szülőszobában voltam együtt érző. Az első fiam születése sok szenvedést jelentett az anyukájának. Együtt csináltuk végig a párommal, és a végén, amikor végül kivették és felemelték a gyereket, együtt sírtunk, pedig nem vagyok sírós. A második gyerek sem volt diadalmenet, de ott már edzettebb voltam. De amikor a szülésznő rászólt a feleségemre, hogy nyomjon, anyuka, no, akkor én is nyomtam, hasizomból, nem tudtam kivonni magam, nem tudtam ellazítani magam. Fél óráig tartott. Az viszont tény, hogy érzékenyebb lettem a gyerekek igényeire. Nem bírok se olvasni róla, se nézni, ha egy gyereket bántanak, megesett, hogy szóltam másnak, hogy gyerekkel nem kellene úgy bánnia. Azt is hamarabb felismerem, hogy mi bánthat egy gyereket, ha látom, hogy szomorú vagy sír, biztos megkérdem, mi a baj, mit segíthetek.
Hűségesebbek
A tesztoszteronszint erős összefüggésben áll a szex iránti vággyal – így annak csökkenése a libidóra is hat. Ez a természet logikus lépése, hiszen a gyermek születése után a nőknek is időre van szükségük, hogy fizikailag regenerálódjanak. A férfi tesztoszteronszintjének csökkenése csökkenti a hűtlenség esélyét, és ha a hím a nősténnyel marad, őt segíti, akkor az növeli a kisded túlélési esélyeit. Ez a csökkenés azonban nem tartós – amint a gyerek növekszik, mindkét félbe visszatér a vágy.
Elek Róbert: Nem nyilatkozom. De amúgy egyetértek, teljesen megfigyelhető volt a jelenség.
Kis Győző: Alá tudom támasztani, megfigyelhető volt mindhárom alkalommal, hogy mikor és hogyan tér vissza az élet a megszokott kerékvágásba ilyen szempontból is.
Szenvednek
A szülési utáni depresszió meglepő módon épp olyan arányban sújtja a férfiakat, mint a nőket. Az East Virginia Medical School kutatásai minden tizedik friss apukának vannak depressziós panaszai. Ennek elsősorban hormonális okai vannak – a tesztoszteronszint csökkenése, ami otthon tartja a férfit a szülés után, és gondoskodóvá, gyengédebbé teszi, egyben az energiaszintjüket is csökkenti. De a szülés körüli nehézségek, traumák feldolgozása is okozhat bennük is depressziót, hiszen a szerelmük szenvedése, a tény, hogy tehetetlenek, és esetleg még azzal is kell szembesülniük, hogy akár el is veszíthetik a párjukat, őket is megviseli. A férfiak depressziója általában nem rögtön a szülés után jelentkezik, csak 3-6 hónappal később, mert a férfiak élete nem azonnal a szülés után változik meg radikálisan, így nekik egy kicsit később esik le a tantusz, hogy mostantól minden másként lesz. Ráadásul ekkoriban kezdik el érezni, hogy ki vannak rekesztve az anya-gyermek szoros kötelékből, és vannak férfiak, akik ezt nehezebben dolgozzák fel. A gondokat fokozza, hogy erről nekik, az erős férfinak nem illik beszélniük, sőt nekik kell erős támaszként a feleségük gondjait megoldani.
Elek Róbert: Mivel korábban is depressziós voltam, és évek óta arra készültem, hogy majd a családalapítás lesz az, ami megment az örökös letargiától, ez nálam pont fordítva működött, szerencsére.
Kis Győző: Nálam nem jelentkezett ilyen depresszió, sokkal inkább emlékszem egy nagyon aktív időszakra. Az első gyerek születése előtt és után újítottuk fel a házat, és rengeteg tennivaló volt, nem is engedhettem volna meg ilyen enervált viselkedést. Depresszióhoz hasonló érzést inkább akkor tapasztaltam, amikor az első babánknál az egyik terhesség alatti vizsgálat arra utalt, hogy van valamekkora esély arra, hogy Down-kóros lesz a gyerek. A teszt után előjegyeztek egy magzatvízvételes tesztet is, de várnunk kellett pár hetet. Addig örültünk, hogy jön a babánk, utána viszont nem mertük szeretni őt, csak feküdtünk esténként egymás mellett és beszélgettünk, mit tehetünk, mit csinálunk majd. Az a három hét örökre velem marad, emlékszem, mennyire magam alatt voltam, és arra is, amikor kiderült, hogy minden rendben van. Olyan fizikai megkönnyebbülést éreztem, mint sose előtte, se azóta.