1. Bringázhattunk az utcán
Az teljesen természetes volt, hogy a tök biztonságos lakótelepünkön 8 éves korunktól egyedül bringázhattunk. Elég volt hozzá az, hogy megtanuljuk az órát, és ne késsünk. Az aggódós szülők is maximum annyit kértek a gyereküktől, hogy óránként kaputelefonáljanak fel. Tutira mondom, hogy 2014-ben senki sem engedne le egyedül 8 évesen, a család fél a gyerekrablóktól, a száguldozó kocsiktól, a pedofiloktól és úgy általában mindentől…
2. Sosem maradtunk az oviban
Sőt, annyira nem, hogy péntekenként az anyukánk ebéd után jött értünk, úgyhogy akkor aludni sem kellett. A legtöbb ember akkoriban 8-tól 4-ig dolgozott, és mivel voltak vállalati óvodák, a munkahely közelében, legkésőbb 16:15-kor már vehettük is az utcai ruhánkat, és irány haza, vagy jobb esetben a játszóra. Napjainkban a legtöbb család úgy zsonglőrködik, hogy az egyik bemegy dolgozni hajnalban, hogy legkésőbb 5-kor el tudja hozni a gyereket az óvodából… És sajnos sok gyereknek a péntek sem rövidebb, mint bármelyik másik nap.
3. 1987-ben volt hószünet
Na jó, pár éve márciusban is volt hószünet, de valahogy arra senki sem úgy emlékszik vissza, mint mi az 1987-es kényszerpihenőre. Az akkorit még a szülők sem utálták, boldogan próbálták kiásni a hó alól a kocsikat, aztán amikor nem ment, vígan forralt boroztak, amíg a gyerekek a hóban őrjöngtek. Tisztán emlékszem, hogy soha annyit nem szánkóztunk, mint akkor, és amikor hazaértünk, az anyukánk mélyhűtött csemegekukoricát főzött, mert csak az volt a mélyhűtőben. Napjainkban a havat is olyan ritkán látjuk, mint az amerikai nagybácsi csekkfüzetét, hószünetről pedig nem is álmodunk…
4. Gyereknek néztünk ki
Gyerekek voltunk, és úgy is néztünk ki, a lányok copfban hordták a hajukat, és a fiúk sem zselézték. A ruháink pedig inkább voltak praktikusak, mint divatosak. Kit érdekelt a divat meg a kisméretű felnőtt cuccok. Kantáros nadrágban lehetett a legjobban rohangálni, és eszünkbe nem jutott volna flitteres kis szoknyában mászókázni. Napjainkban a gyerekeket kis felnőttnek öltöztetik, a választék persze nagyobb, de a dizájn sokkal fontosabbá vált, mint a praktikum.
5. Bármit megehettünk
És tényleg. Fáról faltuk a cseresznyét és a szilvát. Bátrabbak pedig még a spenótot is lelegelték a kertből. A piacon mosatlanul ettük az almát és a szőlőt, és a vérhason kívül semmilyen más kórsággal nem fenyegettek minket. Azt pedig most nem vázolnánk, hogy mi a helyzet manapság…
6. Anya szuperlaza volt
Az anyák nem voltak túlképezve, nem olvastak a terhesség előtt szakirodalmat, maximum szerelmes regényeket. Nem okoskodtak, nem paráztak, egyszerűen csak csinálták, amit az ösztöneik diktáltak. Nagyon jól tették. Mostanra csupa túlképzett szülő igyekszik mindent megtenni azért, hogy jól csinálja a dolgát, közben pedig napi 24 órában marcangolja magát, hogy vajon elég jó szülő-e.