A hozzátáplálás szakasza fontos szerepet játszik a későbbi táplálkozási szokások kialakulásában, és ha nem megfelelően járunk el, visszafordíthatatlan károkat okozhatunk gyerekünknek (allergia alakulhat ki, kóros elhízáshoz vagy cukorbetegséghez vezethet).
Ahogy a baba fejlődik, egyre többet mozog, nagyobb is lesz, ezért több energiára van szüksége. Egyértelmű jelekből vehető észre, hogy a baba készen áll az anyatejen kívül más ételt megemészteni, hogy többletenergiához jusson.
Árulkodó jelek
A csecsemő kiegészítő táplálását legkorábban hat hónapos korban szabad elkezdeni, de már négy hónaposan elkezdhetjük figyelni a jeleket. A hivatalos minisztériumi ajánlás szerint akkor lehet szilárd ételeket bevezetni:
– ha megszűnik a nyelv kilökőreflexe,
– növekszik a baba szopásigényének a gyakorisága az addigihoz képest,
– vagy ha tartósan stagnál vagy csökken a súlya.
Ez elég kevés támpont, ezért érdemes még figyelni, mert a baba másfajta jelzéseket is ad arra, hogy elérkezett az idő szintet lépni a táplálkozásban. 4 és 7 hónapos kora közt figyeljünk ezekre:
– stabilan ül és megtartja a fejét,
– képes a kezeit, szemeit és száját összehangolni, önállóan ránézni az ételekre, felcsipegetni és a szájába rakni őket,
– le tudja nyelni az ételeket (ha nem áll készen még, akkor visszalökik a nyelvükkel az ételt).
Életkor szerinti képességek
A baba 0–6 hónapos koráig a szopás, szívás és nyelés reflexét birtokolja, ezért csak folyadékot képes fogyasztani.
4–7 hónapos korában korai csámcsogás, rágás jelenik meg, növekszik a szopás erőssége, és az öklendezőreflex elmozdul a nyelv középső harmadától a hátsó harmadáig. Ekkor már képes elfogyasztani pépes ételeket, és szükségessé válik a hozzátáplálás, az anyatej mellé pépes hús, zöldségpüré, gyümölcspüré stb.
7–12 hónapos korában már képes a baba a kanálról az ételt lehúzni az ajkaival, harap és rág, és finom mozgások is megjelennek, amelyek segítik az önálló evésben. Ilyenkor már új és a család által is fogyasztott, pépes és feldarabolt ételeket eszik, három főétkezést és két kisebb étkezést (tízórai, uzsonna). Az anyatej mellé főtt, darált húst, krumplipürét, főtt és nyers, apróra vágott zöldséget, gyümölcsöt, gabonaféléket és kenyeret is ehet.
12–24 hónapos korában kialakul a körmozgásos rágás és az állkapocs stabilitása. Étrendje már megegyezik a család többi tagjáéval, az anyatejen kívül is bármit fogyaszthat, ami egészséges.
Készen áll enni, vagy csak növekedési fázisban van?
A növekedési fázis négy hónapos kor körül következik be a gyerekeknél, először ilyenkor megnövekedhet az étvágya. Nem szabad ezt összetéveszteni a hozzátáplálás jeleivel, mert ilyenkor még nem tud szilárd táplálékot befogadni az emésztőrendszere. A növekedési fázis miatti étvágynövekedést onnan ismerhetjük meg, hogy csak átmeneti, a baba gyorsan visszatér a korábbi állapotra.
Ütemezés
A védőnőkön és a háziorvosokon kívül már az interneten fellelhető tesztek, táblázatok, kalkulátorok is segíthetnek eldönteni, adhatunk-e már szilárd ételt a babának. Ha a teszt pozitív, akkor így kell elkezdeni a hozzátáplálást:
– mindig szopás után kell újfajta étellel kínálni,
– egyszerre csak egy új ételt vezessünk be.
Az első szilárd táplálékok lehetnek a gyümölcsök, gluténmentes (rizs) vagy gluténtartalmú (búza, árpa, rozs, zab) gabonafélék vagy főzelékfélék.
6–8 hónapos korban naponta 1-2-szer, 9 hónapos kor után napi 3-4-szer, 12 hónapos kor után napi 4-5-ször adható kiegészítő étel. Figyelni kell az étel hatását, nem vált-e ki allergiás reakciót. Az adagokat fokozatosan kell emelni, az első nap 1-2 kanál, majd fokozatosan emelhető a teljes adagig. Legutoljára egyéves kor körül a tej- és tojástermékeket kell bevezetni.