Cukros falatok kisbabáknak – mikor, mennyit, hogyan?

nlc | 2015. Március 23.
Sokan még ma is cukros vízzel próbálják lecsillapítani a síró csecsemőt. Durván hangzik, igaz? Pedig nemcsak házi praktikaként, hanem kórházakban is bevett szokás ez mind a mai napig, nálunk, szerte Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is. Ennyi szülésznővér csak nem tévedhet, gondolhatnánk, de nincs igazunk. A cukor ilyen formában kerülendő a kisbabáknál. Hogyan juttassuk akkor hozzá a gyermeket ehhez a fontos energiaforráshoz?

A cukor kérdésében általában két tábor áll egymással szemben: az egyik teljes mértékben kizárná ezt a szénhidrátforrást a csecsemők étrendjéből, a másik pedig minden különösebb aggodalom nélkül adná nekik. Egyik sem jó megoldás. Cukorra a babának is lehet szüksége, de gondosan meg kell választani, mennyit, mikor és milyen formában kapjon.

Először ismerkedjen a természetes ízekkel a baba

Elsőként érdemes leszögezni, hogy a csecsemőknek a legjobb táplálék az anyatej. Minél tovább szophat, annál védettebb lesz a betegségekkel szemben, és a szellemi, testi, lelki fejlődését is nagyban elősegíti ez a természetes táplálékforrás. A nemzetközi ajánlások szerint 6 hónapos koráig nem is kell semmi mást kapni az anyatejen kívül. Fél év után azonban elkezdődhet a fokozatos hozzátáplálás, ami során a baba megismerkedik új ízekkel és tápanyagokkal, a szervezete lassanként hozzászokik ezekhez, és az “ízlése” is ekkor alakul kis fokozatosan. Általában ebben az időszakban szokott felmerülni a cukor dilemma a kismamáknál.

Egy új táplálék bevezetésekor a legjobb, ha az sem sót, sem cukrot nem tartalmaz, hanem eredeti, természetes formájában jut hozzá a kicsi. Ez a módszer a felnőttkori táplálkozási szokásaira is jó hatással lesz, mert a gyermek nem lesz édesszájú és túlsózni sem fogja majd az ételeit. Mindkettő jó dolog, hiszen sem cukor, sem a só nem tesz jót a szervezetnek nagy mennyiségben.

Finomított cukor helyett gyümölcsöt adjunk

Kis adagokban azonban szükség lehet rá. A cukor például szénhidrát, és mint ilyen, fontos energiaforrás. Megkülönböztetünk azonban egyszerű szénhidrátok (cukrok) és az összetett szénhidrátot (keményítő) két csoportjára oszthatók. Az egyszerű szénhidrátok közé tartoznak többek között a gyümölcscukrok (fruktóz, glükóz), a tejcukor (laktóz) és az étkezési cukor (szacharóz). Az első cukorrépából és cukornádból készül, és azon kívül, hogy jelentős energiaforrás, semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmaz, viszont elősegíti a fogszuvasodást, a túlsúly kialakulását és hasmenést okozhat a babáknál. Ezek az egyszerű szénhidrátok rengeteg ételben előfordulnak direkt vagy rejtett formában: az édességek, sütemények, szörpök mellett a gabonapelyhekben, szószokban, gyümölcsjoghurtokban és még számos más élelmiszerben megtalálhatók. Lehetőleg ezektől kell óvni a babát. Ugyanakkor teljes mértékben ne vonjuk meg tőle. Az egészségügyi világszervezet szerint is még elfogadható, ha a teljes napi energiaigény 5-10-át finomított cukor formájában kapják a gyermekek, ami esetükben 2-4 kiskanál (50-100 kcal) lehet.

A legjobb megoldás tehát a cukor kérdésben, ha ellenőrzött formában kapja a baba. Az új ételek legyenek teljesen cukormentesek, az édes ízzel pedig elsősorban természetes ételeken keresztül találkozzanak a babák, tehát édes gyümölcsök vagy például méz formájában. (Mézet egyébként 1,5-2 éves korig ne adjunk, mert a botulizmus elnevezésű bénulásos betegséget előidéző baktériumok fordulhatnak elő benne.) A mesterséges édesítőszerek sem ajánlottak, mert sok esetben allergiát válthatnak ki.

Exit mobile version