Nem lehet elég korán kezdeni az esti mesélést, felolvasást, már az egészen pici totyogók is lenyűgözve hallgatják a pár soros meséket, amikor alvásidőre kerül a sor. Sajnos egy új kutatásban azt találták, hogy a szülők egyre kevesebben veszik elő a mesekönyveket, és egyre ritkább, hogy elalvás előtt mesét olvasnának a gyerekeiknek.
A TomTom ezer szülő bevonásával készített egy felmérést, és e szerint háromból egy szülő sosem olvas a 0-10 éves gyerekének meséket.
Vagyis a szülők egyharmada (34%) nem talál időt, kedvet, indíttatást arra, hogy esti mesélésbe kezdjen lefekvés előtt. Az indokok között szerepel, hogy sokáig kell dolgozniuk, nincs idejük a napi teendők mellett. Az apukák rendszerint az esti munkát okolják (33%), az anyukák pedig leginkább a fáradtságra hivatkoznak (30%), hogy miért nem ülnek le a gyerek ágya mellé és nyitják ki a mesekönyvet.
Ez határozottan szomorú. Emlékszem a saját gyerekkoromból, hogy milyen fontosak voltak nekem ezek az esti mesélések, amikor pár percig csak nekem szólt a történet és elalvás előtt egy varázslatos világba röpített engem, hogy könnyű legyen az álmom.
Dr. Richard Woolfson, a kutatást vezető gyerekpszichológus szerint az esti mesének rengeteg előnye van kisgyerekkorban. Megnyugtatja a gyerekeket, segíti a fejlődésüket, felkelti az olvasás iránti érdeklődésüket, és erősíti a szülő-gyerek kapcsolatot.
Egy átlagos esti mese 16 percünkbe kerül, így egy kis tervezéssel könnyen a nap részévé tehető az elalvás előtti időszakban. Amikor a szülők elkezdenek esténként mesélni a gyerekeiknek, ők maguk is meglepődnek, hogy mennyire jólesik nekik is ez a kis esti rituálé.
Nálunk már 8 hónapos koruktól kezdve van mindennap esti mese, most már 11 éve, és rám is ugyanolyan nyugtató, relaxáló hatással van, mint a lányaimra. Szeretem, hogy ilyenkor elcsendesednek, és áhítattal figyelnek a történetre, még veszekedni is elfelejtenek egymással. Ugye, hogy megéri az az esti 16 perc?