Ilyen beszólásokat kapnak a császáros anyukák

K.G. | 2016. Április 03.
A császármetszés valamiért a legtöbb emberből ítélkezést vált ki, mintha stigma lenne a császáros anyukákon. Főleg azóta durvultak el a beszólások, amióta az interneten már bármit lehet kommentelni, és név nélkül lehet véleményt nyilvánítani.

A közösségi oldalakon, blogokon és szülői fórumokon sokan elmesélik a tapasztalataikat, hogy más szülők hogyan szégyenítik meg őket, milyen megjegyzéseket kapnak anyukáktól csak azért, mert császármetszéssel szültek.

Pedig a császármetszés legtöbbször életeket ment.

Az anya vagy a baba életét, esetleg mindkettőét. De most az a divat, hogy mindent nagyon természetesen csinálunk, mert arra vagyunk teremtve, hogy hüvelyen keresztüljön jöjjön ki a baba, akit aztán a természetes melleinkből természetes tejjel, természetesen probléma nélkül táplálunk. A valóság azonban az, hogy az élet egészen máshogy zajlik, és a legtöbb esetben pont az anyukák kicsit sem tehetnek róla, hogy végül császármetszéssel szülték meg a babájukat. Mégis ők kapják utána ezeket a beszólásokat nemcsak az anyatársaktól, hanem néha még az egészségügyi dolgozóktól is.

“A gyermekem tanára kérdezte meg egyszer, hogy császárral vagy hüvelyi úton szültem. Mondtam neki, hogy császármetszéssel, amire azt válaszolta, hogy látszik a gyereken, hogy nem kellett átküzdenie magát a szülőcsatornán, keresi a határokat. Igazából elég vicces helyzet volt, végül még igazat is adtam neki.” – Anais

“Nem is szültél igazából, csak volt egy műtéted. Ennyit mondott nekem a férjem szülés után. Azóta már az exférjem” – Daniella

“A császármetszés megmentette a babám életét. 17 órát vajúdtam, semmit sem tágultam, leesett a baba szívhangja, úgyhogy toltak a műtőbe. Kiderült, hogy a köldökzsinóron volt egy csomó, esélye sem lett volna természetes úton megszületni. Azóta még nem kaptam kedves megjegyzést a szülésemre, csak olyat, ami a lelkifurdalást erősítette bennem, amiért császármetszés lett a vége, mintha az én hibám lenne.” – Julia

“Anyukám egyik barátnője mondta nekem: ‘Nem fogalmazhatsz úgy, hogy életet adtál, mert nem úgy jött világra a gyermeked, mint Máriáé.’ Igen, itt Jézus anyjára, Máriára célzott. Szerencsére tudtam rajta nevetni és csak annyit válaszoltam, hogy majdnem 10 hónapig hordtam magamban ezt a gyermeket, úgyhogy csak azért, mert végül úgy szedték ki belőlem, hogy felvágtak, nem jelenti azt, hogy nem én adtam az életet neki.” – Rita

“Nekem mondtak olyat is, hogy ki kellett volna erőszakolnom az orvosoknál, hogy tovább hagyjanak vajúdni, mert akkor talán sikerült volna szülnöm. Pedig sürgősségi császárom volt, mert 32 órányi vajúdás és két órányi nyomás után sem akart kijönni a babám, belázasodtam, az ő szívhangja pedig leesett.” – Orly

“Egy héttel már túlhordtam, amikor be akarták indítani a szülést. Aztán azt mondták, hogy van egy nagy fibróma a szülőcsatornában, ráadásul a baba mérete túl nagy az én méreteimhez képest, ezért fizikailag kifejezetten veszélyes a hüvelyi szülés. Hála Istennek, végül megcsászároztak. Lehet, hogy valamelyikünk nem élte volna túl a szülést természetes úton. Mégis kaptam olyan beszólást is, hogy ‘A könnyű utat választottad,’ meg ‘Sosem fogod megtudni, milyen csodálatos élmény a szülés.” A legjobb pedig: ‘Az igazi anyák nyomnak.’ Bántó és fájdalmas volt akkor ilyeneket olvasni.” – Sasha

“A szülésfelkészítőn mondta azt a szülésznő, hogy a császármetszéses anyák túl lusták ahhoz, hogy kitolják magukból a babát.” – Hilary

“A legborzasztóbb beszólás, amit kaptam: ‘Nos, legalább egyben maradtál odalent.’ Illetve: ‘Neked legalább nem kellett nyomnod.’ Mintha a császár utáni hat hetes felépülés valami sétálgatás lett volna nekem a parkban.” – Rachael

Olvass még többet a császármetszésről:

Exit mobile version