Ha tényleg ez is a helyzet, hogy életében még nem volt ennek az orvosnak a keze között túlsúlyos anyuka, akkor sem jogosítja fel semmi arra, hogy ilyen mértékben megalázzon egy kismamát. A történet ott kezdődik, hogy az anyuka hét hónapos terhesen váltott orvost, vagyis átment az állami rendelésből egy magánorvoshoz. Még a terhessége elején úgy gondolta, hogy nem akar kifizetni súlyos százezreket magándokira, de út közben elbizonytalanította a környezete, a sok tapasztalt anya, akikkel beszélt erről.
fotók: Facebook/The Honest Body Project
Mindegyikük ijesztgette, hogy micsoda borzalmas dolgokat művelnek az olyan kismamákkal, akik tb alapon szülnek,
úgy adták elő, mintha az maga lenne a halálos ítélet, ha valaki nem magánorvoshoz jár. (Pedig nem az, én is magándoki nélkül szültem, mindenki túlélte, sőt remekül bántak velem.) Az is megérne egy külön cikket, hogy miért érzi ilyenkor az anyák többsége kényszeresen azt, hogy bele kell szólniuk a terhes kismama életébe, és meg kell kérdőjelezniük minden döntését. Mindenesetre sikerült annyira megijeszteniük, hogy az egyik ismerős anyuka magánorvosához elment és bejelentkezett nála terhesgondozásra. És persze szülésre.
Az első találkozón a magánrendelőben a magánorvos megnézte a kismamát a magánultrahanggal – 15 ezerért –, a babát farfekvésben találta, ezért elkezdte tájékoztatni a lehetséges császármetszésről (“Az majd 150 ezer lesz, anyuka”). Eddig rendben is van, korrekt ellátás, szokásos árért. A császármetszés taglalása is jogos, mert ha nem fordul meg fejfekvésbe az a gyermek, akkor bizony műtét lesz a vége. Viszont utána hangzott el az orvos szájából az a mondat, ami miatt aztán a kismama potyogó könnyekkel hagyta el a rendelőt:
“Fogyjon már le, anyuka, ekkora zsírréteget át sem tudok majd vágni.”
Ráadásul úgy, hogy azt nem is tudta erről az anyukáról az orvos, hogy a teherbeesése előtt egy évvel már elkezdett készülni a babára, és ez a testsúlya már 10 kilóval kevesebb. Ha ránézel egyébként, nem egy kövér embert látsz. Inkább azt mondod rá, hogy gömbölyű, teltkarcsú, csinos, melles-faros, vagy ahogy Soma Mamagésa szokta saját magára mondani: “benguszta, azaz benga de guszta”. Ne mondja nekem senki, hogy egy nő, aki 44-es méretű ruhákat hord, és hozzá 175 centi, az kövér, mert ha igen, akkor megérett a világ a pusztulásra. És ő az a nő, aki tényleg tesz is magáért, terhesjógára járt, odafigyelt arra, mit eszik, és végül az egész terhessége alatt összesen 12 kilót szedett fel, mint ahogy a nagy könyvben meg van írva.
Mit reagálnál erre a csodálatos mondatra, ha ott állnál hét hónapos terhesen? A kismama köpni-nyelni nem tudott. Szégyellte magát. Úgy érezte, már most rossz anya, pedig még ki sem bújt a babája. Hogy biztos az ő plusz 10 kilója miatt nem lesz majd egészséges a babája. Ezért lesz koraszülött vagy ezért hordja túl, és majd belekakil még a magzatvízbe is, vagy rácsavarodik a nyakára a köldökzsinór, és nem tudják majd kiszedni belőle, csak azért, mert ő KÖVÉR. Egyszerre omlott össze benne a női és anyai önbizalma. Bravó, taps jár a doktor úrnak. Az ilyen mondatok miatt lesz aztán egy csomó görcs a nőkben, akik csak méregetik magukat szülés után a tükörben és utálják a testüket. Az ilyenek miatt lesz aztán a gyerek is önbizalom-hiányos, mert azt látja anyától, hogy folyton kövérnek képzeli magát. Meg úgy egyáltalán: hogy jön ahhoz egy orvos, hogy ilyet szóljon be egy anyukának?
Ez az orvos ezzel az egy mondattal tulajdonképpen azt üzente minden nőnek, hogy aki kövér, az ne akarjon gyereket szülni.
Annak nem kell terhesség, mert majd biztos komplikációk lépnek fel a bálnatestén lévő zsírréteg miatt. És tessék mondani, mekkora zsírrétegtől eshetünk teherbe? Ami már nem zavarja majd a műtétkor a doktor urat? Mi az a méret, amit már át tud vinni a szike? Hány kiló, milyen BMI-index kell ahhoz, hogy szülésre méltó testünk legyen? És van olyan is, hogy valakinek túl vastag a combja, és akkor annak meg azt mondja, hogy ott nem fér ki a két lába között a sonkáktól a gyerek? Kíváncsi lennék, hogy a túl vékony nőket is megalázza-e, és mondogatja vajon sűrűn nekik, hogy “ilyen keskeny csípővel nem lehet szülni”. “Hát miért nem született szélesebb csípővel, anyuka? Gondolja, hogy így ki tud majd tolni egy 4 kilós babát?” Az alacsonyaknak és magasaknak is tartogat csípős megjegyzést? Vagy csak a túlsúlyosaknak jár ez a különleges bánásmód?
Az emberség hiányzik ebből a mondatból. Olyan kegyetlen és könyörtelen, hogy az a megdöbbentő ebben, hogy az egyik ember egyáltalán ilyet merészel mondani egy másiknak. Főleg egy terhes nőnek. Szerencsére sok hal van a tengerben, és sok olyan magánorvos van, aki képes emberi módon kezelni a várandós pácienseit, úgyhogy ennek a kismamának is lett végül normális orvosa, aki – érdekes módon – képes volt átvágni szikével a hasát, és ki tudta emelni épségben a gyermekét. Mindezt tette anélkül, hogy a két hónap együtt töltött idő alatt belegyalogolt volna a lelkébe. Bámulatos, hol tart ma a tudomány.
Olvass többet a terhességről:
- A túlsúlyos terhes nők nagyobb babákat szülnek
- A terhesség sokkal több, mint 9 hónap
- 5 módszer, hogy terhesség alatt kapcsolatot teremts a babáddal